Finnországi levelek 83.

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

83.levél 2013 március 7

Kedves Olvasók!

Először is köszönöm azok hozzászólásait, akik a már bemutatott tájegységeket ismerve értékesen kiegészítették az én leveleimet.

Folytatva ismerkedésünket Finnország tájvidékeivel elérkeztünk

Keski-Suomen maakunta -hoz azaz Közép- Finnország tájegységéhez. Lakosait tekintve az ötödik legnagyobb ilyenfajta egysége az országnak, a 2012 január végi adat szerint 274 409 lelket számlál.

Neve szó szerint Középfinnországra utal, de nincs az ország közepén, hanem attól több száz kilométerre, délre fekszik. Alapterülete 19 948,75 km2, ebből a tavak 3244,78 km2-t foglalnak el.

A tájegység címerében ezüst alapon egy fajdkakas látható, ez a madár a táj “saját” madara.

Keski-Suomen maakunta határai nem rideg határok, mint a többi finn tájegységé sem. A többszöri közigazgatási átszervezések miatt időnként az egyes járásokat más-más megyéhez vagy közigazgatási egységhez sorolták. Az itt lakók többféle finn tájszólást beszélnek, de úgy általában azt tartják, hogy a középfinnországi tájszólás a legtisztább formája a finn nyelvnek.

Keski-Suomi központja

Jyväskylä városa, magyar testvérvárosa Debrecen

Jyväskylä a finn kultúra egyik bölcsője, egyetemi város. Ez a lakosság összetételében is látszik, a 15 éven felüliek 74%-nak van valamilyen végzettsége és az egyetemet/főiskolát végzettek száma - 32,8 % - magasabb, mint az országos 27,9%-os átlag.

Egy kis történelem:

Jyväskylä különleges helyzete - nagy vízi utak kereszteződésében – azt eredményezte, hogy már a történelem előtti időkben is éltek itt emberek- egyik bizonysága ennek a Halsvuori sziklafestmény.

A környék első, ismert lakosa Heikki Ihanninpoika Jyväsjoki volt, öt a krónika 1506-ban említi. Harminc évvel később már 7 udvarról/házról ír a történelem. A város alapításakor, 1837-ben már 40 gazdaságot tartottak számon. (Itt jegyzem meg, hogy ritkán ugyan, de a mai napig szokás a fiúgyermek második keresztnevével az apjára utalni, ebben az esetben

Ihanninpoika Ihanni-fiát jelenti, azaz magyarul a név: Heikki Ihannifia Jyväsjoki lenne.)

Jyväskylä a finn oktatás fellegvára, az ország legrégibb gimnáziuma: Jyväskylän lyseo itt működik.

Az iskola alapítását egy itteni körzeti orvos, nevezetesen Wolmar Schildt (1810-1893) indítványozta, aki a Kilpinen nevet használta írásaiban. Ö a finn nyelv egyik apostola volt, jól ismerte kollegáját, a kajani körzeti orvost Elias Lönnrot-ot. Wolmar Schildt aktívan fejlesztette a finn nyelvet, az általa kitalált finn szavakat (többek között tiede=tudomány, taide=művészet, ympyrä= kör, uskonto=vallás, henkilö = személy, stb.stb. stb.) - melyek listáit nyilvánosságra hozta - Lönnrot-nak is elküldte. Ezek a szavak a mai finn nyelvben használatos szavak lettek.

A jyväskyläi líceumot uralkodói határozattal 1858-ban alapították. Diákjai közül sokan játszottak szerepet Finnország kulturális és politikai életében, ezek között említendők Alvar Aalto, Otto Wille Kuusinen, Edvard Gylling, Lauri “Tahko” Pihkala.

Jyväskylä –egyetemi város

Az egyetem 150 eves múltra tekint vissza. Uno Cygneus 1863-ban itt alapította az ország első tanárképző szemináriumát. A mostani év - 2013 - ünnepi év.

Az ünnepi év magyar vonatkozása jelentős: A debreceni egyetem képviselőjeként Gaál István professzor és a jyväskyläi egyetem rektora Matti Manninen együttműködési szerződést írtak alá 2013. február 19.-én Debrecenben.

A szerződés értelmében a doktorképzést közösen tervezik majd. A szerződés hosszú távú, szoros, egyetemi szintű együttműködést biztosít Jyväskylä és magyar testvérvárosa Debrecen egyetemei között.

Jyväskylä- ben nagy és hagyományokban gazdag finn egyetemről van szó, 2013-ban 15 000 hallgatója és 2600 dolgozója van az egyetemnek. A tanárképzés 150 éves hagyományait és a testnevelési kar 50. évét is ünnepli idén az egyetem.

Keski-Suomi tájegységében többi városai Jämsä, Keuru, Saarijärvi, Viitasaari és Äänekoski. Ezek közül egynek, nevezetesen Keurunak van magyar testvérvárosa: Szarvas.

Okvetlen megjegyzendő, hogy ebben a tájegységben a Világörökség finn objektumai közül kettő is megtalálható, nevezetesen

Petäjävesi régi temploma

Erről a templomról az érdeklődök 8. levelemben olvashatnak részletesebben, itt:

http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=48397&nyelv=0

A másik, világörökségi objektum Korpilahtiban az Oravivuori hegy tetején lévő háromszögelési pont, mely

Struve német c csillagász és földmérő láncának egyik finnországi pontja. Erről a láncról 15. levelemben tudósítottam, itt:

http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=48830&nyelv=0

A tájvidék saját dala

Kesi-Suomen kotiseutulaulu

Itt hallható:

http://www.youtube.com/watch?v=LYYx7sacBvM

szövege – Martti Korpilahti tanár (1886-1938) verse itt olvasható :

http://fi.wikipedia.org/wiki/Keski-Suomen_kotiseutulaulu

A szöveget Ivar Wideén (1871-1951) svéd zeneszerző egyik dallamával éneklik, először 1920-ban került bemutatásra.

Ennek a tájnak saját állata a

Havasi nyúl ( Lepus timidus )

A képek a nyulat nyári és téli bundával mutatják. A nyúl télre fehér bundát vesz fel, ezzel is alkalmazkodva a hótakaróhoz elősegítve azt, hogy ellenségei nehezebben vegyék észre.

Keski-Suomi saját tava a

Keitele tó

A tó kb. 500 km2 alapterületű, 85 km hosszú tó vize tiszta és halakban gazdag. Partjai sok helyen homokpartok.

A fenti képet a Keitele tóról Akseli Gallen Kallela, Finnország egyik legismertebb művésze festette 1905-ben.

Ennek a tájegységnek saját hala a

Tavi pisztráng

A tavi pisztráng halászata szabályozott, a 45 cm-nél kisebb halakat vissza kell dobni a vízbe. Statisztikai adatok szerint az eddigi legnagyobb finnországi, tavi pisztrángot 2001 júniusában fogták, súlya 10,15 kg volt.

Mint minden tájvidéknek Keski-Suomen tájának is van ”saját ” virága és ez a

Réti margaréta, Kemi városától délre az országban mindenütt előfordul

A vadon növő virágok mellett nemesített formája is van, ez sok virágcsokornak éke.

Keski-Suomen tájvidékének köve a Diorit, mely fekete gránit néven is ismert.

Színe változó, szürke, zöldes vagy fekete. Finnországban általános, Európában is sok helyen előfordul, többek között: Németországban, Olaszországban, Törökországban, Skóciában.

befejezésül a tájegység madara a

Süketfajd, képe a táj címerében is látható.

Ez a madár - finnül a neve: metso - a legnépszerűbb finnországi madarakhoz tartozik. A madárrólFerdinand von Wright 1886-ban festett olajfestménye a finn posta által kiadott bélyeg formájában a világ sok részébe eljut.

A művész, aki különben nagyon békés természetű volt, állatokat ábrázoló képeiben szerette a mozgást és a feszültséget bemutatni – mint ebben a képben is látható, a kép neve finnül: Taistelevat metsot- Harcoló fajdok.

A kép 2006-ban az Ateneum helsinki múzeum “Maamme taulu” = Országunk képe nevű versenyen harmadik helyet kapott, összesen 10 000 válasz érkezett a versenyre. A festmény valószínűleg a legtöbbet másolt kép, mindenféle formában, pl. keresztszemes kézimunka, kirakós játék, fali tányér, vagy számítógépek egere alatt tartott “egérpad” formájában is megtalálható a finn otthonokban.

A művész nem gondolt arra, hogy későbbi generációk - a téli háború idején - a finnek és oroszok csatáinak szimbólumát látják majd ebben a képben.

Soraimat azzal a gondolattal zárom, hogy remélhetőleg a finnországi kirakós játékban egy darabot megint a helyére tettünk.

Judit Mäkinen
Finnország

Források:

http://www.google.fi/#hl=fi&spell=1&q=keski+suomen+kotiseutulaulu&sa=X&ei=JRUmUabgJ-SM4gSOtYHgCQ&ved=0CCgQvwUoAA&bav=on.2,or.r_gc.r_pw.r_qf.&bvm=bv.42661473,d.bGE&fp=7ad7a52a6a691ab0&biw=1366&bih=588

http://fi.wikipedia.org/wiki/Keski-Suomen_kotiseutulaulu

http://www.jyvaskyla.fi/info

http://www3.jkl.fi/historia/lyhyt/1837_1880.shtml

https://www.jyu.fi/ajankohtaista/arkisto/2013/02/tiedote-2013-02-22-13-07-34-960603

http://www.ismoluukkonen.net/kalliotaide/suomi/index.html

https://www.jyu.fi/akateemiset-tapahtumat/juhlavuosi2013

http://fi.wikipedia.org/wiki/Taistelevat_metsot