Finnországi levelek 82.

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

82. levél 2013. február 18.

Kedves Olvasók!

Sorozatunkat folytatva elérkeztem a 7. tájegység bemutatásához és ez

Keski -Pohjanmaa nevű

A név több szóból tevődik össze: pohja ebben a kapcsolatban északot jelent, maa= föld és keski = közép. Hogy ez miért a 7. azt az abc- magyarázza meg, abc sorrendben ismerkedünk Finnország különböző tájvidékeivel.

A tájvidék Finnország északnyugati részén terül el, 5 218 km2 területen, melyből a belvizek 199,53 km2-t és a tenger 1 244,88 km2-t foglal el. Lakosainak száma 68 504 ( 2012 jan. 31.-i adat)

A tájegység címere Johan III (finnül Juhana III, Finnország nagyhercege) svéd király (1537-1592) idejéből származik. A címerben ezüst alapon egy maga mögé néző nyest látható, körmei és a nyelve aranyszínűek. A címerben látható öt ezüstszög az 1500-as években létező egyházközségeket szimbolizálja.

A tájegység központja

Kokkola , magyar testvérvárosa Hatvan

Lakosainak száma 47 000, tengerparton fekszik. II. Gustav Adolf svéd király alapította 1620-ban. A király - aki egyben Finnország királya is volt, hiszen Finnország a svéd birodalom része volt - 1611-1632 között uralkodott. Az ö vezetésével vett részt Svédország a 30 éves háborúban és a király a lützeni csatatéren halt meg 37 évesen 1632 november 6.-án. Ez a nap a mai napig a svéd kultúra napjaként emlékezetes Finnországban, zászlós ünnepnap.

Kokkola már a középkorban is jelentős kikötőváros volt. Élénk kereskedelem folyt ezen a tájon és a térség ismert volt hajóépítészeti iparáról. A lakosok művelték a földet, vadászattal - fókavadászattal is - halászattal és kátrányégetéssel foglalkoztak.

A térségben több város is van, ezek : Kannus, Haapavesi, Kalajoki, Oulainen, Pietarsaari, Pyhäjärvi, Uusikaarlepyy és Ylivieska. A városok közül többnek is van magyar testvérvárosa,

Nivala, magyar testvérvárosa Zirc.

Melynek területén kőkorszakbeli lakosokra utaló jeleket fedeztek fel az archeológusok. Nivala kb. 10 000 lakosú kisváros, nevét a modern finn történelembe Finnország elnöke

Kyösti Kallio írta be.

Kyösti Kallio (1873-1940) Finnország 4. államelnöke, sok tekintetben figyelemreméltó. Középiskolai háttérrel - egyetemi végzettség nélkül - került az ország legmagasabb pozíciójába. Elnöksége a finn történelem viharos éveire esett, a téli háború nemcsak az országot, öt is megviselte. Betegség miatt kényszerült lemondásra és hazafelé - Nivala felé - indultában a Helsinki főpályaudvaron halt meg Mannerheim tábornok karjai között 1940 december 19.-én.

Kalajoki

Leginkább több kilométeres homokpartjáról ismert, a tengeri sportok egyik finnországi központja.

Idén, március elején kerül megrendezésre itt a jégszörfölés világbajnoksága, amire a különböző kategóriákban kb. 100 versenyző jelentkezett.

A versenyzők több országból érkeznek majd, ezek között: Franciaország, Kanada, Oroszország, Egyesült Államok, Svédország, Lengyelország, Lettország és Litvánia versenyzői neveztek már be. Természetesen a finn versenyzők is nagy számban indulnak.

Keski-Pohjanmaa a finn népzene hazája, központjaként

Kaustinen

a tájvidék zenei életének központja.

Kaustinenben 1978 óta minden évben megrendezésre kerül a Kaustinen kamarazenehét. Az eseménysorozatot egy zeneszerző, Pehr Henrik Nordgren indította el. A hangversenyek legnagyobb részét egy Kaustinen teremnek nevezett helységben tartják. Ez a 400 személyt befogadó, gránitsziklába vésett terem a Népművészeti központban van, melynek tervezője Rainer Mahlamäki építész.

Itt több szervezet is helyet kapott, többek között a Kaustinen Népzeneintézet.

Idén július 8-14 között kerül megrendezésre immáron 46. alkalommal a

Népzene - fesztivál. Minden évben témája van ennek a nagyszabású rendezvénynek, idén a mottó: Ei mitään rajaa! szabadon fordítva Határtalan! Ez a mottó a zene minden emberi korlát feletti határtalan voltát fejezi ki. Három fő elv valósul itt meg: a népi zenészek, az együttes zenélés és a nemzetköziség. A népi zene Finnországban nem cigányzenét jelent, a zenészek neve finnül: pelimanni = muzsikus, népzenész.

Minden évben van, egy un. "ország téma? is, 2005-ben Magyarország volt a téma. Akkor összesen öt népzenét és népi táncot bemutató magyar együttes járt Kaustinen-ben, ezek között A Duna Art Ensemble és a Romano Drom együttes.

Kaustinen legismertebb, zenésze Konsta Jylhä ( 1910- 1984) volt, akinek a neve elválaszthatatlan a finn népi zenétől. A legendás hírre tett teherautósofőr

Konsta Jylhä

családjában ö előtte már három generációban is szólt a finn népi zene, édesapját Viljami Jylhä-t Kaustinen legismertebb hegedűseként tartották számon. Konsta már gyerekkorában kapcsolatba került a zenével, a kávéházban ahol édesanyja dolgozott voltak a vendégek használatára hegedűk és egy harmónium is. Konsta Jylhä nemcsak hegedült, zenét is szerzett. Egy elszenvedett baleset miatt évekig hallgatásra kényszerült a hegedűje, gyönyörű dallamai közül az egyik legismertebb az Elnémult hegedű = Vaiennut viulu itt hallható a szerző előadásában.

Vaiennut viulu : http://www.youtube.com/watch?v=3aT38m_gWtM

Ez a zene, melyhez szöveget Viljami Kaarle Niittykoski írt mind a mai napig könnyeket csal a hallgatók szemébe, sokszor szól finnországi templomokban a halott búcsúztatással egybekötött szertartás alatt.

A tájvidék saját zenéje Keski-Pohjanmaan laulu itt hallható:

http://www.youtube.com/watch?v=GZBIk9a8Zko

A zene és a szöveg Oskari Metsola ( 1874-1951) műve.

Keski-Pohjanmaa saját tava:

Lestijärvi

A tó alapterülete 64,7 km2, átlagos mélysége 3,6 m. A tó halakban gazdag, a csuka és sügér mellett a legfontosabb hal a törpe maréna. A tájegység "saját" hala azonban a siika = nagymaréna

Ennek a halnak hat alfaja létezik (pohjasiika, karisiika, vaellussiika, järvisiika, planktonsiika , tuppisiika) a lazacfélékhez tartozik. Ugyanolyan - hacsak nem nagyobb - értékű hal, mint a lazac. Színe ezüstös, uszonyai szürkék. Változó gyorsasággal növekszik, a lappföldi tavakban nagyon lassan nő. A legnagyobb a 2000-es években fogott siika kb. 7 kg volt.

Mint minden tájegységnek Keski-Pohjanmaanak is van un. saját virága és ez a finnül

Kissankello= Macska harangja nevű (Campanula rotundifolia) magyarul kereklevelű harangvirág néven ismert kék csengő alakú virág.

A növény egész Európában elterjedt, erdőszéleken gyakran található.

A tájegység "saját" köve a

Gneiss- melyet építőanyagként használnak.

Végül, de nem utolsó sorban Keski-Pohjanmaa madara a

Kiuru = Pacsirta

Ez a kis költöző madár a legkorábbi, tavasszal Finnországba érkező madarak közé tartozik. Mint a nagyon szeretett gyerekeknek, ennek a madárnak is sok neve van, többek között leivo, leivonen, kirri, kirvu, tiuru. Ezek közül a leggyakoribb a leivo vagy kicsinyi tett formában: leivonen ( nen = kicsinyítő képző).

Talán érdekesség, hogy mind a

kiuru mind a leivo szó Finnországban családi névként is szerepel, Kiuru nevű miniszter jelenleg van a finn kormányban is.

A pacsirta érkezését már a régiek is figyelték és a " Kuu kiurusta kesään" mondás azt jelenti, hogy a pacsirtától - azaz az első pacsirta érkezésétől - egy hónap van hátra a hosszú tél után nagyon várt nyár beköszöntéséig.

Kedves Olvasók!

Mai levelemet zárva remélem, hogy Keski-Pohjanmaa városainak magyar testvérvárosaiban élők megmozdulnak és hozzászólásokkal egészítik majd ki ezt a levelet.

Judit Mäkinen

Finnország

Források : http://www.keski-pohjanmaa.fi/page.php?page_id=12

http://fi.wikipedia.org/wiki/Keski-Pohjanmaan_maakunta

http://fi.wikipedia.org/wiki/Juhana_III

https://www.kokkola.fi/kuntainfo/historia/fi_FI/historia/

http://www.visitkalajoki.fi/fi/meren-kavijoille/ajankohtaista/mm-kisat-meren-jaalla

http://www.kansanmusiikki-instituutti.fi/pelimannimusiikki/konstajylha.html

http://fi.wikipedia.org/wiki/Konsta_Jylhä

http://www.kp24.fi/uutiset/39814/Unkari-teemana-ensi-kesänä-Kaustisella

http://www.jarviwiki.fi/wiki/Lestijärvi_(51.041.1.001)

Képek: