Finnországi levelek 81

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

81. levél 2013 február 4

Kedves Olvasók!

Mai levelemben egy dél finnországi tájegységgel foglalkozunk, nevezetesen
Kanta-Häme-vel

A tájegység területe 5707, 63 km2, ebből kb. 507 km2 vízterületet jelent. Lakosainak száma 2012 január végi adat szerint 175 253 lélek volt.

A tájegység címerében vörös alapon arany színben a “saját” állat, a hiúz látható, felette három hatágú csillag, alatta 4 fehér rózsa van.

Ez egy régi címer, irodalmi adatok szerint ezzel a címerrel díszített zászlót Gustav Vasa svéd király (1496-1560) temetésén használtak 1560-ban – akkor ugye a mai Finnország Svédország része volt.

A tájegység himnusza a Hämäläisten laulu itt hallható:

http://www.youtube.com/watch?v=33GjjAOeXHE

a zene állítólag egy régi német népdal zenéje, szövegét Juhana Heikki Erkko ( 1849-1906) írta. Ezt a nyugodt tempójú dalt sokan nagyon kedvelik és összefüggésbe hozzák a Häme-ben élők nyugodt természetével.

A tájegység központja

Hämeenlinna városa, lakosainak száma 67 531 ( 2012-es adat), magyar testvérvárosa Püspökladány

A város nevét az itt lévő várról = linna kapta. Ez a város gyönyörű helyen fekszik, a Vanajavesi tó mellett, területén a vaskorszakból származó település nyomaira bukkantak az archeológusok. Több fontos út is haladt ezen a tájon, a Turkuból kiinduló Hämeen härkätie nevű út itt végződött és itt haladt el a délkeleti tengerparton fekvő Viipuri városába vezető országút.

A település Per Brahe kormányzótól kapott 1639-ben városi jogokat akkor amikor ö ebben az évben Häme várában tett látogatást.

Häme vára

A várat az 1200-as évek ben kezdték építeni Birger Magnusson (finnül Maununpoika, Birger jaarli néven ismert ) királyi helytartó kezdeményezésének alapján. Ö akkor keresztes hadjáratot vezetett erre a területre, a vár építése azt szolgálta, hogy Häme –t szorosabban az anyaországhoz, Svédországhoz fűzze.

A vár építésének kb. 700 éves története van. A vár különböző részei a mindenkori építőanyagok (szürke terméskő, majd később tégla) használatát is bemutatják. A vár belső udvarának tégladíszei egyedülállók Finnországban, a középkorban errefelé viszonylag ritkán építkeztek téglából. A nagy termek az elmúlt fényes időkről regélnek az utókornak ilyen a Királyterem (Kuninkaansali) mely a svéd király II. Gustav Adolf és nejének 1626-ban tett látogatására emlékezteti a vendégeket.

A vár többször is szenvedett háborús károkat, ezért a javításokkal egy időben többször végeztek itt átalakításokat. A várban foglyokat is őriztek és ezért a főépületet 1837-ben Carl Ludvig Engel építész tervei szerint börtönné alakították át. A vár nagyszabású restaurálását 1856-ban kezdték el és ez egészen 1979-ig tartott !

Häme vára jelenleg mindenki által látogatható múzeum, termeit magánszemélyek is kibérelhetik és a várban levő evangélikus templom kedvelt házasságkötő hely. Az esküvő után a vendégeket a Király termében lehet fogadni királyi módon.

A minden modern eszközzel felszerelt termek kongresszusok és szemináriumok tartására is alkalmasak, hangversenyeket és kiállításokat is rendeznek Häme várában.

Kanta – Häme területén több város is van ezek : Forssa és Riihimäki .

Forssa magyar testvérvárosa Gödöllő

Ez a kb. 18000 lakost számláló város egyike volt az ország legnagyobb textili ipari központjainak, mivel 1847-ben a svéd születésű Axel W. Wahren itt alapított textilgyárat.

Ez a Loimijoki sodrásának helyén épült gyárkomplexus manapság mind vállalatoknak ad helyet, mind pedig kulturális szükségleteket szolgál.

Forssának van egy érdekes magyar vonatkozása, nevezetesen az 1990-es évek elején ide érkezett és itt letelepedett első külföldi család a magyar

Bogányi zenészcsalád volt. Feltételezem, hogy sokuknak ismerősek a család tagjai , a szülök mellett mind a négy fiatal - Bence, Bernadett, Gergely és Tibor - hivatásos zenész lett . Ők öregbítik a magyar és a finn zeneoktatás és muzsikusművészet hírnevét a világban.

Kanta-Hämee másik fontos városa Riihimäki, magyar testvérvárosa Szolnok

Ez a Helsinkitől kb. 70 km-re fekvő 29 201 lakost számláló város vasúti csomópont. A fontos Riihimäki-Szt.Pétervár vasútvonal első szakaszát, mely Riihimäkiböl Lahtiba vezetett 1869-ben nyitották meg.

A város neve összetett szó, riihi = csürt és mäki dombot jelent magyarul.

Riihimäki neve elválaszthatatlan a finn üveggyártástól, itt működött a Riihimäen lasi nevű üveggyár 1910-1990 között. A gyár épületében manapság a

Finn Üvegmúzeum működik. A múzeumot 1961-ben alapították az első 500 darabos gyűjteményt a Häme-i diákok szervezete ( Hämäläinen Osakunta ) gyűjtötte. Jelenlegi helyére 1980-ban került.

Ez a múzeum bemutatja az üveg 4000 éves történetét és a finn üveggyártás 300 éves múltját. Az állandó történelmi kiállítás mellett változó kiállítások segítségével ismerkedhet a látogató nemzetközi és finn üvegművészek alkotásaival. A múzeummal kapcsolatban működik egy Suomen Lasimuseon Ystävät ry = A Finn Üvegmúzeum Barátai nevű társaság, mely szintén rendez előadásokat és nyaranta hangversenyeket is a múzeum előadótermében.

Az üvegmúzeum melletti telken működik a Finn Vadászati múzeum, érdekes bemutatója az itteni vadállománynak és a vadászat különböző - régi és modern - módszereinek.

Ennek a tájvidéknek is van saját állata, nevezetesen a

Hiúz = Ilves

A hiúz a legnagyobb finnországi ragadozó , az ország legnagyobb részén előfordul.

Az utóbbi évtizedekben az állatok száma nőtt, ennek oka, hogy a hiúz 1968 óta a védett állatokhoz tartozik, nagyon kevés vadászati engedélyt adnak ki és a hiúz táplálékául szolgáló őzek száma sok.

Kanta-Häme “saját” tavának neve :

Vanajavesi

melynek partján Hämeenlinna városa elterül. A tó alapterülete 119 km2, közepes mélysége 8 m, szaggatott partvonala 4567 km hosszú.

Ez a tó halakban gazdag, lehet itt fogni pisztrángot, sügért, keszeget és az ide telepített angolnát is szeretik a halászok. Az itteniek ” saját” hala a

Dévérkeszeg

Ez a hal nem száraz, hanem itteni meghatározás szerint ” félzsíros” = puolirasvainen, ez a húsát ízletessé teszi.

Nagy fehérjetartalma miatt különösen ajánlatos a gyerekeket is hozzászoktatni a keszegből sokféleképp elkészített ételekhez, főzve, sütve, sózottan, füstölten készülnek ebből a halból ételek. Ünnepi különlegességként a hidegkonyha is ismeri, kocsonya ( lahnahyytelö - lahnahüütélö) formájában.

Kanta-Hämee saját virága a

Tátogó kökörcsin azaz Hämeen kylmäkukka, Pulsatilla patens. A finn szó szószerinti fordítása: Hämee hidegvirág . Kukka = Virág, egyben itt is női név - ebben is hasonlítunk a magyarokhoz .

Ez a Magyarországon is védett növény nálunk főleg ezen a tájon honos.

Finnországban a védett növény fogalma azt is jelenti, hogy nemcsak szedni tilos ezeket a növényeket, hanem ezzel együtt tiltott ezeket a növényeket kiásni és a saját kertbe vinni. Errefelé májusban virágzik és a levelek csak a virágzás után nőnek ki a földből. Érdekessége, hogy évelő és hosszú életű, kora elérheti a 10 évet is.

A tájvidék “ saját “ köve a “mintás “ Földpát .

Ez a kő 30 % ban kvarcot és 70 % ban földpátot tartalmaz, a mély gránitkövekhez tartozik.

A fehér kvarc érdekesen keveredik a rózsaszínes földpáttal mint a fenti csiszolt kő képe is mutatja. A csiszolt köveket ékszerkövekként használják, függőkben, brossokban, fülbevalókban.

Végezetül de nem utolsó sorban a tájvidék madara a

Halászsas

A madár hossza 52 - 60 cm, kitárt szárnyainak vége 152-167 cm-re van egymástól.

A halászsas az ornitológusok különös figyelmét élvezi, a fákat melyeken fészkek vannak, táblával jelölik meg a favágók figyelmét felhívja arra, hogy ne vágják ki a kérdéses fát.

A halászsas költöző madár, több ezer kilométerre tőlünk délre költözik minden ősszel és általában ugyanoda jön vissza tavasszal, ahonnét elment. Egyes madarakat rádióleadóval ellátva a finn ornitológusok pontos képet kaptak ennek a madárnak költözési útvonaláról és téli tartózkodásának helyéről.

Befejezésül ma annyit, hogy mint más országokban is, Finnországban is változó az egyes tájvidékeken lakók természete. Vannak befelé és kifelé fordultak, csendesek és élénkek, könnyen kiismerhetők és furfangos észjárásúak. A finn ember természetében a häme-i vonások a csendesség, bizonyos fokú visszavonultság, sőt talán magyar szemmel nézve lassúságnak is nevezett tulajdonság, mely alapjában véve megfontoltság. Ennek nincs hátránya, a kapkodás nélküli életvitel kizárja az elhamarkodott vélemény- és ítéletalkotást és ezzel kevesebb nézeteltérésre és vitára ad alkalmat.

Mint mindig, most is várom Önök közül főleg azoknak a megjegyzéseit, akik a testvérvárosi kapcsolatokon keresztül megismerték Finnországnak ezt a tájvidékét.

Judit Mäkinen
Finnország

Források:

http://heraldikot.partio.net/node/51
http://fi.wikipedia.org/wiki/H%C3%A4meenlinna
http://www.nba.fi/fi/museot/hameenlinna/linnan_historiaa
http://www.forssa.fi/Forssa_tietoa/
http://fi.wikipedia.org/wiki/Birger-jaarli
http://fi.wikipedia.org/wiki/Riihim%C3%A4kihttp://www.suomenlasimuseo.fi/Suomen-Lasimuseo/Ylavalikko/Museo/Historia-ja-rakennus/

http://www.anjala-seura.info/kansanluonnetta/UntitledFrameset-1.htm

Képek:

Bogányi Bernadett: https://www.facebook.com/bernadett.boganyi

Bogányi Bence: http://www.hfm-nuernberg.de/hochschule/hochschulgremien/senat/senat-detail/77f29f8a8be6b990ca32bcf75e23b3e0/?tx_wtdirectory_pi1%5Bshow%5D=18

Bogányi Gergely : http://musikschulwelt.de/meldungen/500-gergely-boganyi

Bogányi Tibor : http://fidelio.hu/klasszikus/interju/boganyi_tibor_dinamikat_uj_lenduletet_kell_adnom

Ilves : http://fi.wikipedia.org/wiki/Ilves

Lahna: http://www.fishfood.fi/index.php?pageid=410&aid=436&lang=fi

Lahnahyytelö: http://ruoka.fi/reseptit/lahnahyytelo