Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 80.

2013. január 21. 18:54:01  nyomtatási kép

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

 

80. levél                                                                      2013 január 20

Kedves Olvasók !

M ai levelemben folytatom a finn tájegységek megkezdett ismertetését egy keletfinnországi tájjal, nevezetesen Kainuu tájegységével ,

Kainuun maakunta-val, mely történelmileg Oulu megyéhez tartozik.

Ezen a tájon a kökorszakból származó lakosokra utaló jeleket találtak az archeologusok, ezek számik voltak akik halászatal és vadászattal foglalkoztak. A földmüvelés a vidéken 1500 táján kezdödött, az akkoriban  ide vándorló finnek a délebben fekvö országrészekböl, Savo-ból  és  Kareliából érkeztek - öket a 10 évre megígért adómentesség  csalogatta errefelé. A tájvidékre jellemzöek az erdös, finnül vaara nevü alacsony domborzati kiemelkedések, a tavak és a nagy erdök, utóbbiak  a vidék  címerében is láthatók:

 

A tájvidék területe 24451,77 km2, ebböl a belvizek 2 950,63 km2- t foglalnak el. A tájvidék lakossága 2012 elején 81 232 lélek volt, ezzel Finnország legkisebb lélekszámú tájegysége.

 

Kainuu himnusza a Nälkämaan laulu, azaz az Éhség országának dala, akit érdekel itt hallgathatja meg: http://www.youtube.com/watch?v=bs2Y99i1Su8

Szerzöje Oskar Merikanto ( 1868-1924), Finnország jelentös zeneszerzöje sok, felejthetetlen dallam szülöje, szövegét Ilmari Kianto ( 1874- 19709 írta. Szövegét a finnül tudók itt olvashatják : http://www.kainuu.fi/index.php?mid=2_622

 

Kainuu legnagyobb városa

 

 Kajaani mely az utolsó adatok szerint  37 940  lakost számlál. Magyar testvérvárosa : Nyíregyháza.

 

Kajaani városa az 1604-1619 közötti  években épített vár körül alakult ki, a vár romjai  a jelenlegi város központjában láthatók, egy  kis szigeten, a városon átfolyó Kajaninjoki-ban.

 

Kajaani várának építésére IX.Karl svéd király ( uralkodása: 1604-1611)  adott parancsot. A szürke köfalakkal körülvett két-tornyos vár 1604-1611 között épült

 A falakon belül faházakban élt a vár népe, a faházakat Per Brahe kormányzó uralkodásának idején köházak váltották fel. Ö ruházta fel  1651-ben a kainuu-i települést városi jogokkal .

A vár nem volt hosszúéletü, mivel 1716 -ban az un. Nagy északi háború ( Suuri Pohjan sota)  idején az oroszok elfoglalták és felrobbantották a várat.

A romok restaurációját az évszázadok alatt több lépésben is végezték és 1936-ban a romok fölé az épülö új országúthoz tartozó betonhid  került.  

A téli háborúban ezen a tájon sok, nagy csatát vívtak és a szovjetek erösen bombázták a várost.

Mivel a mezögazdaságból manapság nem lehet megélni, a város lakossága csökkenöben van. Ehhez az is hozzájárul, hogy a Szovjetunió területén finn segítséggel épült Kostamus nevü bányaváros építése

befejezödött az 1980-as években. Kostamus jelenleg Oroszországhoz tartozik

 

Kajaani és a finn kultúra

Kajaani a finn kultúra egyik bölcsöjének tekinthetö, a finn nemzeti eposz, a  Kalevala verseinek gyüjtöje és kiadója Elias Lönnrot itt volt körorvos 1833-1853 között. Emlékét a város aktívan örzi, szobrát, mely  Mauno Oittinen müvész alkotása, 1942-ben avatták fel még a  folytatólagos háború idején.   

 

A szobrot a Kantelettar kiadásának 100 évfordulóján, 1940-ben szándékoztak felavatni, ezt a közben kitört téli háború akadályozta meg.  Eljas Lönnrot nevét viselö séta- és biciklitúra nyaranta kerül Kajaaniban megrendezésre.

 

Kainuu-ra a gondolva Finnország egyik legjelentösebb írója Eino Leino (1878-1926) jut az eszembe.

Eino Leino  Paltamoban született, ez a helység ma Kajani városához tartozik. Gyönyörü, lirikus verseit Képes Géza fordítói munkássága  hozta a magyar közönség elé.  Verseken kivül regényeket, színdarabokat, esszéket és újságcikekket is írt.

  

Kuhmon  kamarimusiikkifestivaali- Kuhmo Kamarazenefesztivál

története 1970-ben kezdödik. Egy fiatal zenész, Seppo Kimanen ötlete volt egy kamarazenefesztivállal összekötött zenetábor létrehozása julius-augusztusban, minden nagy várostól távol, a finn erdös vidéken. Az elsö hangversenyeket Kuhmoo templomában tartották. Ebben az elsö évben  8 hangversenyt tartott a lelkes, fiatal , jólképzett zenészekböl álló csapat. Manapság ez a fesztivál világhírü lett, két hét alatt minden nap 5 hangverseny kerül megrendezésre nemzetközi zenészgárdával és többezres látogatóval.

!993 júliusában avatták fel a Kuhmo Talo nevü kultúrközpontot, melynek tervezöje Matti Heikkinen , oului építész. A rendkívül jó akusztika Alpo Halme -t dícséri.

 

Az épület a kuhmooi zeneiskolának is helyt ad.

 

Finnország legismertebb államelnöke Urho Kaleva Kekkonen ( 1900-1986) Kajaani liceumában érettségizett 1919-ben. Finnországot elnöki minöségben  1956-1982 között vezette.

 

Kainuu tájegységének legismertebb járása

Suomussalmi a jelenlegi orosz határon fekszik. A Szovjetunió ellen viselt Téli háború legnagyobb csatáját vívta itt a hazáját védö,  mindenre elszánt finn hadsereg a nagy túlerö ellen – gyöztesen ! Ez a csata arról az  útról kapta nevét, ahol vívták: Raatteen tien csata. Itt van a Téli háború Liekki = Láng nevü emlékmüve, tervezöje az Önök által is ismerös építömüvész: Alvar Aalto.

 


 

Ez a bronzból öntött szobor Alvar Aalto egyetlen szobra, 9 m magas, ferde lángot ábrázol, mely ugyan meghajlik a keletröl fujó szélben, de nem alszik ki. A szobor talpazatába Hjalmar Siilasvuo generális szavait vésték:

"Moni urhea soturi lunasti sydänverellään Suomussalmen suuret voitot. He näyttivät kansalleen kunnian tien, joka oli raskas, mutta ainoa". azaz :  Sok bátor katona szívének vérével vívta ki Suomussalmi nagy gyözelmeit. Ök mutatták meg a népnek a becsület útját, mely ugyan nehéz de az egyetlen út volt.

 

Kainuu ”saját”  tava

Oulujärvi, melyet Kainuu tengerének is neveznek. Ennek oka, hogy két nagy,  nyilt, ”parttalan”   része is van – Ärjänselkä és Niskanselkä.

Oulujärvi Finnország 5.legnagyobb tava 928 km2, viszonylag alacsony, mélységének középértéke 7m. A tó halakban gazdag, fogast és  süllöt az itteni erömüveket kötelezö haltelepítés hozott a tóba.

A tóban 650 olyan sziget van, melynek alapterülete 1 árnál (100 m 2)  nagyobb, környékén kb. 150 itt fészkelö madárfajtát számláltak az ornitologusok. Oulujärvi és annak környéke sok legendát is hordoz, ilyen pl. az, hogy a Manamasalo templom harangja egy baleset folyamán szállítás közben a tóba zuhant és azóta minden vihar elött megszólal.

 

A tájegység ” saját ” hala a

Kuore / Viaszlazac

Ez egy  karcsú, kb 15-20 cm nagyságú ezüstösen csillogó, kissé áttetszö testü hal

 


 

Megtalálható a tengerben is, nemcsak az édesvizü tavakban.

 









Mint minden más tájvidéknek, Kainuunak is van “saját” növénye, ez a finnül

 Kanerva - magyarul csarab-nak hívott ( Calluna vulgaris )  télálló, évelö,  kis cserje.

 

 

Száraz, savanyú földben nö vadon, szinte egész Európában  elöfordul- Magyarországon is. Újabban dísznövényként is használatos, a biborvöröstöl a rózsaszínen át többféle színárnyalatban is megtalálható.

 

Kainuu köve  az un.

Vihreäkivi = Zöld kö

Ez a nevének megfelelöen zöld kö ösrégi, akkor ” született” amikor Kainuu területe tengerfenék volt, kb. 2700-2800 millió évvel ezelött.

 

 A kö vulkanikus  eredetü, föleg Suomussalmi környékén fordul elö.


 

Kainuu ” saját ” madara a

Kuukkeli /északi szajkó, más néven szibériai szajkó (Perisoreus infaustus)

 
















A fenti képet Hannu Siitonen fényképezte, öt a finn nagyközönség talán elsösorban mint a gerelyvetés olympiai aranyérmesét  ( Roma 1974) ismeri. Természetfotói föleg a kuukkeli-vel foglalkoznak, 2003-ban Heikki Willamo-val kiadott könyvét Kuukkeli-sielulintuu  a WWF (World Wide Fund for Nature = Természetvédelmi Világalap ) az év legjobb könyve címmel tüntette ki .

Ennek a madárnak a hazáját a nagy, vadonszerü erdök jelentik és ezek hiánya miatt az ország déli részein nagyon ritka madárnak számit. Ezzel szemben a kiváncsi és az ember iránti félelmet nem ismerö madár a nagy erdökben kirándulóknak kedves útitársa és szimpatikus barátja. Télen a sielöket is kíséri, tábortüzek mellett is felbukkan, a kapott morzsák  csemegék a téli nehéz viszonyok között.

 

 

Zárom soraimat azzal a gondolattal, hogy  Kainuu történelme egyike a legjobb megjelentítöje a finn sisu- nak, azaz akadályt nem ismerö  bátorságnak, önfeláldozásnak és a hazához való töretlen hüségnek.

 

Judit Mäkinen

Finnország

 

 

 

Források:

http://fi.wikipedia.org/wiki/Kainuun_maakunta

http://www.visitkajaani.fi/index.php?id=19&la=fi

http://fi.wikipedia.org/wiki/Ouluj%C3%A4rvi

http://www.kainuu.fi/index.php?mid=2_436_441

http://fi.wikipedia.org/wiki/Suomussalmi

http://www.kuhmofestival.fi/historia1970.htm

 

 

Képek: http://www.kajaaninlinna.fi/ ( ilmakuvan lähde)

             http://www.kajaani.fi/Kaupunkitieto2/Nahtavyydet/Elias-Lonnrotin-patsas/

             http://fi.wikipedia.org/wiki/Urho_Kekkonen#Opiskeluaika_ja_poliittisen_uran_alku

              http://hu.wikipedia.org/wiki/Viaszlazac

             http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Calluna_vulgaris_1.jpg                                 

              http://www.birdlife.fi/suojelu/lajit/kuukkeli.shtml.

             A kép használatára a  fényképész,  Hannu Siitonen adott írásbeli       engedélyt.  

             http://www.suomussalmi.fi/matkailija/kayntikohteet/muistomerkit_ja_patsaat

              http://fi.wikipedia.org/wiki/Kuhmo-talo


A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !