Finnországi levél hazámból, Finnországból szülöhazámba Magyarországra

78. levél                                             2012 december 17

Kedves Olvasók !

Rohamosan közeledik karácsony ünnepe, így mai levelemben karácsonyhoz kötödö fogalmakkal ismerkedünk. Elözö leveleimben ( 3, 4, 33, 34,57) már írtam erröl az ünnepröl és az ehhez kapcsolódó szokásokról, de azért erröl mindíg lehet írni. Nálunk december 24. -e munkaszüneti nap, így most hosszú ünnepekre van kilátás .

Egyenlöre úgy néz ki, hogy az idén -  a tavalyival ellentétben - Helsinkiben fehér karácsony lesz. Ennek már csak azért is örülünk, mert a napok ilyenkor a legrövidebbek és a hótakaró világosabbá teszi a környezetet. A hideg csak ruházat kérdése, megfelelö felszerelés Finnországban minden idöre megtalálható. Természetesen a "divatot" el lehet felejteni, kell a meleg cipö, hosszú alsónemü, sapka, keztyü. Magassarkú csizmában,  hajadonfött, derékig érö bunda-mellényben és  miniszoknyában ilyenkor nem érdemes az utcára menni. Amikor ezeket a sorokat írom "rendes" finn tél van, minusz fokokkal, hóval és széllel.

Ha valaki, aki nem sokat hallott Finnországról karácsonykor hall felölünk, talán az elsö hír mostanában az, hogy ezen a tájon  lakik a Mikulás, finnül:

Joulupukki

Ez egy összetett szó: joulu = karácsony , pukki = kecskebak. De vajon mire is vezethetö ez vissza? A finn név minden valószínüség szerint kapcsolatban van egy régi szokással, nevezetesen azzal, hogy januárban Nuuti napján ( jan. 13 vagy jan.7) kecskebörbe öltözött fiatalok jártak a házakhoz és összeszedték a karácsonyi maradékokat. Ezeket hívják nuutipukki - nak. A kecskebak a termékenység samanisztikus szimboluma volt.

A nuutipukkit sok helyen kínálták meg szeszes itallal, ennek eredménye az lett, hogy a nem egészen józan pukkitól sokszor féltek a gyerekek annál is inkább, mivel csak a jó gyerekeknek adott valami ajándékot, a rosszak virgácsot kaptak.

Mai finn szokás szerint a házhoz érkezö Joulupukkit ( itt karácsonyeste sok Joulupukki látogatja meg személyesen a kisgyerekes családokat ) a gyerekek énekkel köszöntik, a leginkább énekelt ilyen dal szövegében benne van, hogy ?nem félek" töled Joulupukki. A dalt itt lehet meghallgatni:

http://www.youtube.com/watch?v=PPBTol8mwaQ

A finnül tudók a dal elején kivehetik a következö szavakat :

?Käypä tänne, emme pelkää !" azaz gyere ide, nem félünk J.

A szalmából csinált kecske alakja a mai napig örzi ezt a hagyományt és  mint dísz sok helyen látható,  mindenfele méretben, pl. nálam is van egy ilyen kis asztaldísz, mely így néz ki:

Skandinávia legismertebb szalmakecskéje a svédországi Gävle városában már a  hatvanas évek  közepe  óta minden december elején felállított óriási kecske , ez ilyen:

Sajnos a város lakói sportot üznek abból, hogy felgyujtják a kecskét, így idén a város ?kecskepásztorokat" = öröket alkalmazott a bak védelmére sajnos eredménytelenül, mert a kecskét az idén is felgyujtották és elégett.  Az idei kecske a 45. volt a sorban és 1988 óta Gävle lakosai pénzben fogadhatnak arra, hogy leég-e a kecske vagy nem. Eddig 28 alkalommal nyertek azok akik az égésre fogadtak.

A finn karácsonyi témakörhöz elengedhetetlenül hozzátartoznak a törpék, azaz a

Tonttu- k

A finn tonttu szó feltehetöen a svéd tomte szóra vezethetö vissza, esetleg a tontti-ra, ami magyarul helyet/telket jelent. Igy az is lehet, hogy a tonttu igazában egy helynek a tulajdonosa volt.

Az erdei  tonttu-k (metsätonttu)  népes családjához többféle erdei élölény is tartozik, ilyenek pl. a manók  vagy a tündérek (menninkäiset).

Legismertebb a tonttu-k közül a Joulutonttu = karácsonyi tonttu, a tágabb rokonsághoz a szaunatonttu, malomtonttu ( myllytonttu) , istállótonttu (navettatonttu) családok tagjai tartoznak.

Ezeken kivül fontos szerepe van a házitonttu-nak azaz a kotitonttu-nak.

Nálam is lakik egy, a divány sarkából figyeli a lakást és az eseményeket.

Az ilyen kotitonttu-k titokban követik  ádvent idején a gyerekeket, mert ugye Joulupukki csak a jó gyerekeknek hoz ajándékot.  A gyerekek viselkedéséröl a tonttu tájékoztatja Joulupukki-t.

A tonttu-hoz sokféle hiedelem is tartozott, egy ilyen volt az, hogy ha a házban lakók  nem hagytak  a tornácon egy kis harapnivalót a tonttu-nak, akkor az dühében feltúrta az egész háztáji veteményeskertet.

Finnországban a középeurópai kertekben sokszor honos kertitörpéket csak nagyon ritkán lehet látni, a finn tonttu-k általában rejtett helyeken laknak és csak nagyon ritkán láthatók és csak  a beavatottak elött.  

Hol lakik a Joulupukki ?
Valamikor régen azt hitték, hogy a Joulupukki az északi sarkon lakik. Úgy 1925 táján észrevették, hogy az északi sarkon nincsenek rénszarvasok amik a Joulupukki szánkóját húznák. A kutatások kiderítették, hogy a Joulupukki úgy igazában a finn Lappföldön lakik, nevezetesen egy tunturi (= északi, fátlan hegy ) lábánál. Erröl a jelentös dologról 1927-ben Markus bácsi mesélt elöször a finn gyerekeknek a rádióban. A Joulupukki háza ilyen :

Északfinnországban sok tunturi van, a Joulupukkinak a Korvatunturi a hazája. Ez a tunturi Finnország keleti határán van, Savukoski jársában, ahol tízszer annyi a rénszarvas, mint az ember. A tunturi tetején keresztül megy a finn-orosz határvonal ezért közvetlenül nem lehet látogatni a helyet, de innét egy nagy piros ajtó vezet egy alagútba, amin  át el  lehet jutni Rovaniemibe, ahol a Joulupukki háza van. Ezt a bizonyos ajtót csak a jó gyerekek és a kiválasztott  felnöttek látják.  A tunturi nevében a korva szó fület jelent. Ennek a tunturinak a tetején két  fülszerü köalakulat van, amik a Joulupukki antennái. Ezeken át hallgatja a pukki  a gyerekek kívánságait.

  A pukki nem egyedül lakik a Korvatunturi közelében, vele van a felesége is, Joulumuori. Ö olyan mint a legjobb nagyi, szereti a gyerekeket, mesél  és nagyon finomakat süt-föz is nekik.

Joulupukkinak saját postaállomása is van, ide minden évben ezrével jönnek a levelek a világ minden tájáról. A leveleket a tonttuk segítik megválaszolni, ök több nyelven is tudnak és minden levélre válaszolnak. Joulupukki lakóhelye túristacélja sokaknak akik Rovanniemibe látogatnak. A pukki háza kényelmes, meleg és minden korszerü dologgal felszerelt, a pukki nemcsak telefonon éritntkezik a külvilággal, hanem újabban az interneten át is. Ide kattintva :

http://www.santaclaus.fi/fi/ közelebbröl is lehet ismerkedni Joulupukki környezetével. Ez az oldal finnül van, a jobb felsö sarokban levö kis ablakban ahol az olvasható, hogy Suomekski = finnül a kis fekete háromszögre kattintva angolul jelenik meg az oldal. A különbözö címekre kattintgatva sok szép kép látható Joulupukkiról és az ö Rovaniemi környezetéröl. Vidám perceket kívánok !

Kedves Olvasók !

Idei karácsonyi levelemet is a nálunk, Finnországban  évszázadok óta  hagyományos,  Karácsonyi Békenyilatkozattal zárom. Ezt idén is felolvassák december 24 -én délben Turkuban,  az összegyült tömeg elött.  A szöveg az én fordításomban így hangzik:

Holnap, ha Isten is úgy adja

Lesz Urunk és Megváltónk

Kegyelemteljes születésének ünnepe.

Ez okból most általános Karácsonyi Béke nyilváníttatik

Ösztönözve

Mindenkit arra, hogy ezt az ünnepet

Az ünnephez illő ájtatossággal

Töltse,

Valamint különben is csendesen és békésen

Viselkedjék,

Mert az, aki ezt a békét megszegi és

A Karácsonyi Békét illetlen viselkedéssel

Zavarja,

Terhelő bizonyítékok mellett lesz bűnös

Azon büntetés kiszabására, melyet a

Törvények és rendeletek

A mindenkori vétségre és bűnre kiszabnak.

Végezetül kívánunk városunk minden lakójának

Örömteli Karácsonyi Ünnepeket.

Ezekkel a szavakkal kívánok én is Önöknek békés és áldott Ünnepeket és boldog, közelgö Újesztendöt abban a reményben, hogy jövöre is írhatok Önöknek leveleket hazámból, Finnországból, hazámról Finnországról.  Egyben kihasználom az alkalmat arra, hogy megköszönjem Önöknek mindazt az érdeklödést amiben  az elmúlt évben részem volt.

Judit Mäkinen
Finnország 

Forrás: http://fi.wikipedia.org/wiki/Joulupukki
http://svenska.yle.fi/artikel/2011/12/02/gavlebocken-brann-igen
http://fi.wikipedia.org/wiki/Tonttu
http://joulupukinkirje.santapost.fi/santas-home.html
http://www.savukoski.fi/index.php?option=com_content&view=article&id=64&Itemid=66
http://www.korvatunturi.fi/