Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 76.

2012. november 19. 06:46:53  nyomtatási kép

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

 

76.levél                                                                 2012 november 15

 

Kedves Olvasók!

 

Előző leveleimben már  több témakörről írtam pl. a finnországi világörökségi objektumokról  vagy a hónapok finn neveinek jelentéséről. Mai levelemmel egy újabb sorozatot kezdek, mégpedig ebben és a következő leveleimben rendszeresen ismerkedhetnek kedves Olvasók  a finn tájegységekkel.

Maakunta alatt érthetünk országrészt, tartományt, esetleg tájat és megyét. Ez egy összetett szó, részei:  

 

A maa szónak többféle jelentése van, jelentheti a földet, mint égitestet, országot, talajt, és hazát is. 

A kunta szó is sokrétű,  jelenthet községet, testületet és szervezetet is.

 

Finnországban jelenleg  aktuális a közigazgatás teljes átszervezése, a kevésszámú, nagy megye kialakításának gondolata. Egyenlőre még nincs végleges döntés.

De bármilyen is legyen a területi igazgatás átszervezése/megváltoztatása a tájegységeken semmi nem fog változtatni. Ezért nem tartom idejét múltának azt, hogy ennek a nagy országnak különböző tájegységeiről beszéljünk, azaz írjak.

 

Egy kis történelem

Finnországnak történelmileg 9 nagy egysége volt: Ahvenanmaa, Häme, Karjala, Lappi, Pohjanmaa, Satakunta, Savo, Uusimaa és Varsinais-Suomi. Ez azon alapult, hogy a felsorolt területeken várak voltak a várurak innét kormányozták a kérdéses területeket (linnanläänit).

Az 1634-es évben ezt megváltoztatták és  olyan megyéket alakítottak ki, melyeket nem katonák irányítottak, hanem civil, megyei kormányzók ( = maaherrat).

Az un. területi fejlesztési törvény (aluekehityslainsäädäntö) 1994-ben lépett életbe és ennek kapcsán Finnországot 20 működési gazdasági tájra (toiminnallistaloudellinen maakunta) osztották.

Ezután még két alkalommal, 1997 és 2011 –ben voltak változtatások és jelenleg 19 maakunta-ról beszélhetünk.

Egy autonóm maakunta létezik és ez Ahvenanmaa, ezzel az autonóm területtel a 39. levelemben foglalkoztunk  - ajánlom kedves figyelmükbe, mivel a világon szinte egyedülálló egy nyelvi  kisebbség olyan  helyzete, mint az itt élőké.

A következőkben elkezdjük az ismerkedést a többi maakunta-val is.

 

Etelä-Karjala ,  Dél-Karélia

Központja Lappeenranta, lakosainak száma 2012 jan. 31.-én 133 249 volt. Területe 7235 ,05  km2, ebből a vízterület nagysága 1622,23 km2.

  

 Lappeenranta magyar testvérvárosa Szombathely


Ezt a várost az 1600-as években alapította Per ( Pietari)  Brahe svéd kormányzó. A városalapítás a Westfáliai béke (ugye mindnyájan tudjuk, hogy ezzel végződött a 30 éves háború) következménye volt, ugyanis ennek értelmében Svédország észak európai nagyhatalomként új gazdasági- és városalapítási politikai tervet dolgozott ki. Az új város akkor ”Lapwestrandh” nevet kapta.
A Saimaa tó partján elterülő város egyik nevezetessége a svéd uralom idején épült vár, melynek területén számos épület van. Amikor Finnország Oroszország része volt, orosz katonai egységek állomásoztak itt.

Az orosz időkre visszatekintő lappeenrantai vár területén jelenleg több múzeum is működik az itt lévő régi, katonai épületekben, ezek közül a legjelentősebb  Dél-Karéliai Múzeum, melynek képe itt látható:

 


Lappeenranta jellegzetes határváros. A város területe 70 km hosszúságban fekszik a finn-orosz határon. Utóbbinak a városi kereskedelem szempontjából nagy jelentősége van,  az orosz turisták nyüzsögnek ebben a városban. Nekik sok mindenre van szükségük, ilyenek pl. a szerszámok, elektronikai felszerelések, élelmiszerek, tisztítószerek, gyerekruhák, cipők, táskák, bundák, stb. stb. A város élénk kereskedelme főleg az orosz turistáknak köszönhető, akik nemcsak nyáron, hanem az egész évben ide járnak bevásárolni.
Lappeenranta érdekessége magyar viszonylatban az, hogy a város százéves múltra visszatekintő szimfonikus zenekarának művészeti vezetője 2008 ótamagyar születésű : Bogányi Tibor. A Bogányi család több évtizede költözött Finnországba, a család mind négy gyermeke hivatásos zenész, talán a legismertebb közülük a zongoraművész, Bogányi Gergely, akit Önök közül is bizonyára sokan ismernek.
Lappeenranta egyetemi város, az itt működő műegyetem 5500 hallgatóján kívül a városban lévő Saimaa szakfőiskolán 2700- an, a középfokú szakiskolákban 3000-en tanulnak.

 

Dél-Karelia másik jelentős városa Imatra magyar testvérvárosa Szigetvár

 

Imatra jelenlegi területén már a kőkorszakban is voltak lakosok. A városon át folyó Vuoksi folyam zuhataga Finnország legrégibb “turista-attrakciója” –ide még az orosz cárnő Nagy Katalin is eljött 1772-ben! A folyó partjára 1903-ban építettek egy gyönyörű, szecessziós (jugend)  stílusban tervezett Valtionhotelli nevű szállodát, mely a mai napig működik.

 

1929-ben gátat építettek a sebes folyás szikláira, azóta csak meghatározott  időpontokban lehet látni a zuhanó, mindent elsöprő vizet.

Szt.Pétervár csekély  40 km-re van a finn-orosz határtól, ez magyarázta azt, hogy az 1900-as évek elején, amikor Finnország még orosz nagyhercegség volt sokan jártak ide vásárolni és üdülni is.  Finnországban  jobbak voltak a szolgáltatások, mint az akkori anyaországban, Oroszországban és Imatra sokkal közelebb volt, mint a közép európai városok.
Imatra egyik részén egy Vuoksenniska nevű lakótelepen látható a legismertebb finn építész Alvar Aalto által tervezett modern templom, a neve:

 

Kolmen ristin kirkko = Három kereszt temploma. A turisták által is sokat látogatott, fehér templom 1957-ben készült el, az oltárképet helyettesítő három kereszt árnyéka Istentisztelet idején a beeső napfényben a  falra vetődik.

 

 

Finnországban minden tájegységnek vannak, un. saját jellemzői, többnek saját ”himnusza” is van = maakuntalaulu. Ez,  a kareliaiak  saját dala = Karjalaisten laulu  itt hallható:

 

http://www.youtube.com/watch?v=VvNRONl-sTw

szövegét a finnül tudók itt olvashatják: http://fi.wikipedia.org/wiki/Karjalaisten_laulu A szövegből sugárzik a  hazaszeretet, mint a zenét, mint a szöveget Pekka Juhani  Hannikainen ( 1854-1924)  szerezte/írta.

 

A táj ”saját” tava a Saimaa tó, Lappeenranta városa  ennek a tónak a partján épült. A Saimaa Európa 4. legnagyobb édesvizü  tava, alapterülete 4380 km2,  érdekes lakója az édesvízi fóka, védett állat.

 

Ez a halfajtákban gazdag tó ismert a tájegység “saját ” haláról, a tavi lazacról (mert ugye van tengeri lazac is). Erre a lazacra jellemző, hogy ívásra nem vándorol, mint tengerekben élő rokona, hanem egész életét a tóban tölti. Nagysága változó, adatok szerint a legnagyobb ilyen lazac 93 cm és  11,3 kg volt,  2009-ben fogták.

 

Etelä- Karjala ”saját”  virága a finnül kangasvuokkonak (Pulsatilla vernalis, Anemone vernalis) magyarul tavaszi kökörcsin-nek  nevezett virág.

 

Ez az itteni, hideg éghajlatot is kibíró, évelő növény  Finnországban április-májusban virágzik. A nagy, fehéres virágok 6-20 cm hosszú,  szőrös szárakon jelennek meg. Finnországban kihalás által  veszélyeztetett és ezért a védett növények közé tartozik. 

 

Dél Kareliában fordul elö egy  féldrágakö, a neve spektrolit, ez ennek a tájnak ” saját” köve. Ez a kő nagyon változatos és gyönyörű kék és zöld színe a finn természetre emlékeztet, a sok ezer tó vizének tükre  és a “ zöld arany “ a finn erdő színe jelenik meg benne, mint a Sisko Heinonen tervezte alábbi képen látható ékszer is mutatja.

 

Vannak sárga és piros színű változatok is, ezekben az ősz színpompáját véljük felfedezni. Az Ylämaa nevű helységben - mely 35 km távolságban van Lappeenranta városától - levő bányához több ékszerész- és kicsiszoló műhely is kapcsolódik Jalokivikylä = Ékszerkőfalú néven. Spektrolitet sok helyre exportálnak Finnországból, ilyen hely pl. Svájc ahol óralapokat készítenek ebből a féldrágakőből.

A szivárvány színeiben csillogó spektrolithez egy monda is tartozik, ez így szól:

Amikor az idők kezdetén létrejött a föld, az öregisten Ukko menyegzőjét ülte Akka Rauni nevű menyasszonyával. Rauni elégedetlen volt, mert mindenütt csak fekete sziklákat látott. Erre Ukko vihart támasztott, a nagy mennydörgés és  eső után szivárvány jelent meg az égen. Ukko elkapta szivárványt, leszakította az égről és a földhöz vágta. Sziklák repdestek és rengett a föld. A megolvadt szivárvány darabjai Karélia szikláiba kerülve  spektrolitként csillognak.

 

Végül, de nem utolsósorban Etelä-Karelia “saját “ madarát a csalogányt/fülemülét említeném. Finnül a neve satakieli, azaz “száz nyelv”, neve összefügg sokrétű dalával, mely itt hallható:  http://www.youtube.com/watch?v=teP1pE6S7tQ&feature=related

   

 

Kedves Olvasók!

Dél-Karelia természeti szépségeiről és kultúrájáról meg nagyon sokat lehetne mesélni. Soraimat azzal a gondolattal zárom, hogy remélhetőleg bepillantást nyújtottam Önöknek ebbe a finnországi vidékbe.

Minthogy Lappeenranta-ban aktívan működik a Suomi-Unkari társaság alosztálya, Önök között többen is  vannak olyanok,  akiknek személyes tapasztalataik is vannak erről a tájról.

 

Judit Mäkinen
Finnország

 

 

Források: http://fi.wikipedia.org/wiki/Etel%C3%A4-Karjalan_maakunta

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:De_Bange_90_mm_Lappeenranta_1.JPG

http://www.kalasaalis.com/ennatyskalat/J%E4rvilohi/ a kép közlésére Ismo Kolari adott írásbeli engedélyt.

http://commons.wikimedia.org/wiki/Pulsatilla_vernalis

http://www.ymparisto.fi/default.asp?contentid=184173

http://www.finnishspectrolite.com/finlang/spektroliitti.html

http://www.lappeenranta.fi/Suomeksi/Palvelut/Asukas-_ja_aluetoiminta/Kaupunginosat/YLaMAA.iw3

http://www.kiviseppa.fi/kultakorut.html

Az imatrai képek saját felvételeim.

 



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !