Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 75.

  nyomtatási kép

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

 

75. levél                                 2012 október 28.

 

Kedves Olvasók!

Mai levelemben először egy jelenleg aktuális dologról írok, azaz a Helsinkiben okt. 25-28 között megrendezésre került könyvvásárról. Ennek a témának külön érdekessége, hogy az idei könyvvásár meghívott díszvendége Magyarország volt.   

 

Bevezetőül egy kis történelem:

A helsinki könyvvásár viszonylag rövid múltra tekint vissza, az első ilyen típusú vásárt először 2001-ben rendezték, azóta minden évben, októberben kerül megrendezésre.  Ezzel szemben a régi finn fővárosban, Turkuban könyvvásárt először már 20 évvel ezelőtt rendeztek.

Helsinkiben az előző könyvvásárokon meghívott díszvendégekként Észtország, Franciaország, Nagybritannia és Svédország könyveivel ismerkedhettek a finn látogatók.  

 

A motto: Unkari lähellä = Magyarország közel (van).

 

Kik a rendezők? A Suomen Messut = Finn Vásárok együttműködik a Suomen Kustannusyhdistys= Finn kiadók egyesülete, Suomen Kirjakauppiasliitto= Finn könyvkereskedők szövetségével. Itt érdemel megjegyzést, hogy 2012-ben Finnországban 13 magyar szépirodalmi mű került finn fordításban az olvasó közönség elé. Az eseménysorozat fő színtere a Vásárközpont 7 kiállítócsarnokkal és 40 különböző nagyságú teremmel valamint több színpaddal szolgálta a rendkívül népes közönséget. A könyvvásárral egyidejűleg itt rendezték az Étel és Ital vásárt valamint a Zenevásárt is.

Az idei könyvvásáron a magyar program fő szervezője a Balassi Intézet volt.  A program gazdag és változatos, pódiumbeszélgetésekből, kiállításokból és könyvbemutatásokból tevődött össze.

 

Magyarországot közel 30 meghívott vendég képviselte, írók közöttük Spiró György, Esterházy Péter, Papp Sándor Zsigmond - fordítók –Hannu Launonen, Jávorszky Béla, Juhani Huotari, Outi Hassi, Tähti Pullinen, Laura Bába - költök, kiadók. Utóbbiak között vannak a Corvina kiadó, Magvető kiadó és a Polar alapítvány, mely alapítása óta Magyarországon már 23 finn művet tárt a magyar olvasóközönség elé.   

A központi témák idén a magyarországi Kalevala kultúra, Rácz István életműve – akinek emlékére alapított díj minden évben kiosztásra kerül, mint Magyarországon, mint Finnországban - a gyermek - és ifjúsági irodalom és Örkény István – születésének 100 éves évfordulója.

A magyar programok egy része a Helsinki Magyar Kultúrintézetben került megrendezésre.

Mivel feltételezem, hogy erről a jelentős eseménysorozatról a kedves Olvasók más forrásokból sokkal kimerítőbben olvashatnak majd, az alábbiakban a könyvektől elválaszthatatlan témáról a könyvtárakról írok egy keveset

 

Könyvtárkultúra Finnországban

 

Egy kis történelem

Az első, nyilvános könyvtár 1794-ben kezdte el működését Vaasa városában. Ez az ottani Olvasó-társaság (Luku-seura) könyvtára volt. Az olvasótársaságok már az 1600-as években váltak általánossá a nagyobb városokban, a könyvek kölcsönzése térítés ellenében történt. A legrégebbi könyvtárak közé tartozik a turkui akadémiai könyvtár, melyet 1640-ben alapítottak.

Az 1800-as évek a finn ébredés jelenségeként finn nyelvű könyvtárakat is jelentettek. A könyvtárak létesítésében nemcsak az értelmiségi réteg, hanem az 1900-as évek elejétől a munkásmozgalom is tevékenyen részt vett. Az mindenki számára igénybe vehető, nyilvános könyvtárak ötlete Finnországba Amerikából került és ez vezetett az 1900-as évek kezdetétől a manapság is működő könyvtárhálózat fejlődéséhez. A finn állam 1921-töl kezdve támogatja anyagilag a könyvtárakat.

 

Sokféle könyvtár van

Mint sok más országban, Finnországban is van központi,

 

Nemzeti könyvtár (Kansalliskirjasto), ez a Helsinki egyetem intézeteként működik és összegyűjt minden sajtóterméket, amit az országban nyilvánosságra hoznak.

 

Nemcsak könyvekről van szó, hanem pl. zenei művekről és térképekről is. Ebbe a könyvtárba a nyomdák kötelesek mindenből mintapéldányokat küldeni.

Nagyon ajánlom Önöknek, hogy nyissák ki ezt a linket: http://www.virtuaalikuvaus.com/kansalliskirjasto/esitys_fi.html

Ez egy virtuális ismerkedés a könyvtárral, rendkívül érdekesnek tartom. A könyvtárépület C.L.Engel építész terve, ö ugyanaz az építész, aki Helsinkiben a Szenátustér épületeinek nagy részét - beleértve a Katedrális is - tervezte.

 

Tudományos könyvtárak

Ezek közé tartoznak többek között a különböző egyetemi és főiskolai könyvtárak, a Finn irodalmi társaság könyvtára (Suomalaisen Kirjallisuuden Seuran kirjasto) a Parlament könyvtára (Eduskunnan kirjasto), a Statisztikai könyvtár (Tilastokirjasto).

Jellemző ezekre a könyvtárakra, hogy az ország különböző helyein lévő könyvtárakból minden további nélkül lehet kölcsönözni könyveket egy internetes hálózat segítségével.

 

Általános könyvtárak

Az 1998-ban kiadott könyvtártörvény (Kirjastolaki) szerint minden finn járás köteles bizonyos normáknak megfelelő könyvtárszolgáltatást biztosítani a terület lakosságának. Ezek mellett sok intézeti könyvtár is működik, pl. iskolákban, kórházakban és börtönökben is. A kisebb könyvtárakat 19 nagyobb könyvtárból álló hálózat tömöríti, ezek az un. maakuntakirjasto-t azaz tartományi könyvtárak. A következő városokban működnek ilyen könyvtárak: Hämeenlinna, Joensuu, Jyväskylä, Kajaani, Kokkola, Kouvola, Kuopio, Lahti, Rovaniemi, Lappeenranta, Mikkeli, Maarianhamina, Oulu, Pori, Porvoo, Seinäjoki, Tampere, Turku és Vaasa.

Szinte minden finn könyvtár adatai megtalálhatók az interneten, így könnyen elérhetők.

 

Változatos szolgáltatások

A hagyományos könyvkölcsönzés mellett a finn könyvtárak sok minden mást is kínálnak a látogatóknak. Kölcsönöznek videofilmeket, lemezeket, térképeket, kottákat, újságokat, sőt egyes helyeken sportszereket is!

Több könyvtár rendez meseórákat gyerekeknek,mint az alábbi képen  az Ouluban müködö könyvtár is mutatja.

 

Egy bizonyos napon és időben a könyvtár személyzete felolvas a gyerekeknek. Itt említem, hogy nagyon sok iskoláskoron aluli gyereknek is van saját könyvtárigazolványa és nagyon sok gyerekes család heti programjában benne van a könyvtárlátogatás.

Akik messze laknak a könyvtáraktól azokat a:

 

Könyvtárautók

segítik. Ilyen autók nemcsak a vidéket járják, a főváros környéki   Espoo városában rendszeresen jár két autó – Helmi = Gyöngy és Peikonpoika=Manófiú a nevük - mindegyikben 3000 könyv van és ezeket naponta! Cserélik.

 

Az autók megállóit és a menetrendet a megállóknál az utca szélén levő táblák jelzik. Ez a szolgáltatás rendkívül nagy örömet szerez a kisgyerekes családoknak és az idős embereknek. Az autó sofőrje egyben a könyvtáros, nála lehet rendelni is könyveket, ezek a legközelebbi alkalommal átvehetők. Az autóknak több száz megállója van, megállnak pl. óvodáknál is.

A Helmi nevű autóban kerekesszék-emelő is van!! Így a mozgássérültek akadály nélkül bejuthatnak a könyvtárautóba. Ez is Finnország….

 

 Végül es nem utolsó sorban említem azt a szolgáltatást, amiről nem egyszer nagyon jó tapasztalatokat szereztem. Ez a :

 

Kérdezz a könyvtárostól: Kysy kirjastonhoitajalta

szolgáltatás. A legkülönbözőbb kérdésekre hamar és megbízható választ lehet kapni az interneten át.

 

Összefoglalásul csak annyit, hogy a finn könyvtárak már évszázadok óta nevelik a finn népet a kultúrára és az olvasás élményeire. Az igazi, lapozható, ölben tartható könyvet semmilyen internetes, virtuális könyv nem pótolhatja. A könyv sokmillió ember mindennapi életének szükséges velejárója, és ahogyan egy ismeretlen szerző fogalmazta: „Ha a mennyországban nincsenek könyvek, nem kívánkozok oda „

 

Judit Mäkinen
Finnország

 

Források:

 
http://www.finlex.fi/fi/laki/ajantasa/1998/19980904

http://www.kirjastot.fi/fi-FI/kirjastot/kirjastopalveluiden-opas/#yliopistokirjastot

http://www.kirjastot.fi/tietopalvelu

http://fi.wikipedia.org/wiki/Kirjasto#Suomi

http://www.kirjastot.fi/kirjastoala/maakuntakirjastot/

 



A hozz�sz�l�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges !