Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

 

75. levél                                 2012 október 28.

 

Kedves Olvasók!

Mai levelemben először egy jelenleg aktuális dologról írok, azaz a Helsinkiben okt. 25-28 között megrendezésre került könyvvásárról. Ennek a témának külön érdekessége, hogy az idei könyvvásár meghívott díszvendége Magyarország volt.   

 

Bevezetőül egy kis történelem:

A helsinki könyvvásár viszonylag rövid múltra tekint vissza, az első ilyen típusú vásárt először 2001-ben rendezték, azóta minden évben, októberben kerül megrendezésre.  Ezzel szemben a régi finn fővárosban, Turkuban könyvvásárt először már 20 évvel ezelőtt rendeztek.

Helsinkiben az előző könyvvásárokon meghívott díszvendégekként Észtország, Franciaország, Nagybritannia és Svédország könyveivel ismerkedhettek a finn látogatók.  

 

A motto: Unkari lähellä = Magyarország közel (van).

 

Kik a rendezők? A Suomen Messut = Finn Vásárok együttműködik a Suomen Kustannusyhdistys= Finn kiadók egyesülete, Suomen Kirjakauppiasliitto= Finn könyvkereskedők szövetségével. Itt érdemel megjegyzést, hogy 2012-ben Finnországban 13 magyar szépirodalmi mű került finn fordításban az olvasó közönség elé. Az eseménysorozat fő színtere a Vásárközpont 7 kiállítócsarnokkal és 40 különböző nagyságú teremmel valamint több színpaddal szolgálta a rendkívül népes közönséget. A könyvvásárral egyidejűleg itt rendezték az Étel és Ital vásárt valamint a Zenevásárt is.

Az idei könyvvásáron a magyar program fő szervezője a Balassi Intézet volt.  A program gazdag és változatos, pódiumbeszélgetésekből, kiállításokból és könyvbemutatásokból tevődött össze.

 

Magyarországot közel 30 meghívott vendég képviselte, írók közöttük Spiró György, Esterházy Péter, Papp Sándor Zsigmond - fordítók –Hannu Launonen, Jávorszky Béla, Juhani Huotari, Outi Hassi, Tähti Pullinen, Laura Bába - költök, kiadók. Utóbbiak között vannak a Corvina kiadó, Magvető kiadó és a Polar alapítvány, mely alapítása óta Magyarországon már 23 finn művet tárt a magyar olvasóközönség elé.   

A központi témák idén a magyarországi Kalevala kultúra, Rácz István életműve – akinek emlékére alapított díj minden évben kiosztásra kerül, mint Magyarországon, mint Finnországban - a gyermek - és ifjúsági irodalom és Örkény István – születésének 100 éves évfordulója.

A magyar programok egy része a Helsinki Magyar Kultúrintézetben került megrendezésre.

Mivel feltételezem, hogy erről a jelentős eseménysorozatról a kedves Olvasók más forrásokból sokkal kimerítőbben olvashatnak majd, az alábbiakban a könyvektől elválaszthatatlan témáról a könyvtárakról írok egy keveset

 

Könyvtárkultúra Finnországban

 

Egy kis történelem

Az első, nyilvános könyvtár 1794-ben kezdte el működését Vaasa városában. Ez az ottani Olvasó-társaság (Luku-seura) könyvtára volt. Az olvasótársaságok már az 1600-as években váltak általánossá a nagyobb városokban, a könyvek kölcsönzése térítés ellenében történt. A legrégebbi könyvtárak közé tartozik a turkui akadémiai könyvtár, melyet 1640-ben alapítottak.

Az 1800-as évek a finn ébredés jelenségeként finn nyelvű könyvtárakat is jelentettek. A könyvtárak létesítésében nemcsak az értelmiségi réteg, hanem az 1900-as évek elejétől a munkásmozgalom is tevékenyen részt vett. Az mindenki számára igénybe vehető, nyilvános könyvtárak ötlete Finnországba Amerikából került és ez vezetett az 1900-as évek kezdetétől a manapság is működő könyvtárhálózat fejlődéséhez. A finn állam 1921-töl kezdve támogatja anyagilag a könyvtárakat.

 

Sokféle könyvtár van

Mint sok más országban, Finnországban is van központi,

 

Nemzeti könyvtár (Kansalliskirjasto), ez a Helsinki egyetem intézeteként működik és összegyűjt minden sajtóterméket, amit az országban nyilvánosságra hoznak.

 

Nemcsak könyvekről van szó, hanem pl. zenei művekről és térképekről is. Ebbe a könyvtárba a nyomdák kötelesek mindenből mintapéldányokat küldeni.

Nagyon ajánlom Önöknek, hogy nyissák ki ezt a linket: http://www.virtuaalikuvaus.com/kansalliskirjasto/esitys_fi.html

Ez egy virtuális ismerkedés a könyvtárral, rendkívül érdekesnek tartom. A könyvtárépület C.L.Engel építész terve, ö ugyanaz az építész, aki Helsinkiben a Szenátustér épületeinek nagy részét - beleértve a Katedrális is - tervezte.

 

Tudományos könyvtárak

Ezek közé tartoznak többek között a különböző egyetemi és főiskolai könyvtárak, a Finn irodalmi társaság könyvtára (Suomalaisen Kirjallisuuden Seuran kirjasto) a Parlament könyvtára (Eduskunnan kirjasto), a Statisztikai könyvtár (Tilastokirjasto).

Jellemző ezekre a könyvtárakra, hogy az ország különböző helyein lévő könyvtárakból minden további nélkül lehet kölcsönözni könyveket egy internetes hálózat segítségével.

 

Általános könyvtárak

Az 1998-ban kiadott könyvtártörvény (Kirjastolaki) szerint minden finn járás köteles bizonyos normáknak megfelelő könyvtárszolgáltatást biztosítani a terület lakosságának. Ezek mellett sok intézeti könyvtár is működik, pl. iskolákban, kórházakban és börtönökben is. A kisebb könyvtárakat 19 nagyobb könyvtárból álló hálózat tömöríti, ezek az un. maakuntakirjasto-t azaz tartományi könyvtárak. A következő városokban működnek ilyen könyvtárak: Hämeenlinna, Joensuu, Jyväskylä, Kajaani, Kokkola, Kouvola, Kuopio, Lahti, Rovaniemi, Lappeenranta, Mikkeli, Maarianhamina, Oulu, Pori, Porvoo, Seinäjoki, Tampere, Turku és Vaasa.

Szinte minden finn könyvtár adatai megtalálhatók az interneten, így könnyen elérhetők.

 

Változatos szolgáltatások

A hagyományos könyvkölcsönzés mellett a finn könyvtárak sok minden mást is kínálnak a látogatóknak. Kölcsönöznek videofilmeket, lemezeket, térképeket, kottákat, újságokat, sőt egyes helyeken sportszereket is!

Több könyvtár rendez meseórákat gyerekeknek,mint az alábbi képen  az Ouluban müködö könyvtár is mutatja.

 

Egy bizonyos napon és időben a könyvtár személyzete felolvas a gyerekeknek. Itt említem, hogy nagyon sok iskoláskoron aluli gyereknek is van saját könyvtárigazolványa és nagyon sok gyerekes család heti programjában benne van a könyvtárlátogatás.

Akik messze laknak a könyvtáraktól azokat a:

 

Könyvtárautók

segítik. Ilyen autók nemcsak a vidéket járják, a főváros környéki   Espoo városában rendszeresen jár két autó – Helmi = Gyöngy és Peikonpoika=Manófiú a nevük - mindegyikben 3000 könyv van és ezeket naponta! Cserélik.

 

Az autók megállóit és a menetrendet a megállóknál az utca szélén levő táblák jelzik. Ez a szolgáltatás rendkívül nagy örömet szerez a kisgyerekes családoknak és az idős embereknek. Az autó sofőrje egyben a könyvtáros, nála lehet rendelni is könyveket, ezek a legközelebbi alkalommal átvehetők. Az autóknak több száz megállója van, megállnak pl. óvodáknál is.

A Helmi nevű autóban kerekesszék-emelő is van!! Így a mozgássérültek akadály nélkül bejuthatnak a könyvtárautóba. Ez is Finnország….

 

 Végül es nem utolsó sorban említem azt a szolgáltatást, amiről nem egyszer nagyon jó tapasztalatokat szereztem. Ez a :

 

Kérdezz a könyvtárostól: Kysy kirjastonhoitajalta

szolgáltatás. A legkülönbözőbb kérdésekre hamar és megbízható választ lehet kapni az interneten át.

 

Összefoglalásul csak annyit, hogy a finn könyvtárak már évszázadok óta nevelik a finn népet a kultúrára és az olvasás élményeire. Az igazi, lapozható, ölben tartható könyvet semmilyen internetes, virtuális könyv nem pótolhatja. A könyv sokmillió ember mindennapi életének szükséges velejárója, és ahogyan egy ismeretlen szerző fogalmazta: „Ha a mennyországban nincsenek könyvek, nem kívánkozok oda „

 

Judit Mäkinen
Finnország

 

Források:

 
http://www.finlex.fi/fi/laki/ajantasa/1998/19980904

http://www.kirjastot.fi/fi-FI/kirjastot/kirjastopalveluiden-opas/#yliopistokirjastot

http://www.kirjastot.fi/tietopalvelu

http://fi.wikipedia.org/wiki/Kirjasto#Suomi

http://www.kirjastot.fi/kirjastoala/maakuntakirjastot/