Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 69

2012. július 06. 20:08:37  nyomtatási kép
 

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

69. levél                             2012 július 7.

Kedves Olvasók!

Mai levelemben az egyik legáltalánosabb Finnországgal kapcsolatos meghatározásról írok, nevezetesen arról, hogy" az ezer tó országa ". Vajon milyen tények vannak e mondat mögött?

Először is talán két finn szó, ami a tavakkal kapcsolatos:

Järvi (kiejtés jervi) = tó

Lampi = tavacska, azaz olyan kis tó, aminek az átmérője 10-200 m között van.


Finnországi tavak, egy kis statisztika

Hivatalos adatok szerint Finnországban 187 888 tó van. Ezek közül 56 000 nagysága több mint egy hektár. A tavak eloszlása az ország területén nem egyenletes, a legtöbb tó északon, Inari környékén van, itt 100 km2-re több mint ezer tó esik. Az un. Järvisuomi-ban (Tófinnország), azaz az ország középső, délkeleti részén ugyanilyen alapterületen " csak " 40 tó található.

 


A legnagyobb finn tó neve:

Saimaa (Szaimaa), ez a szó egy a-val írva: Saima egyben női név is.

A Nagy-Saimaa azaz Suur-Saimaa alapterülete 4 280 km2, csak egy kis összehasonlítás kedvéért említem, hogy a Balaton alapterülete 598 km2. Ebben a tóban van a legtöbb sziget, azaz 17 216 db. A szigetek nagysága változó, a legnagyobb sziget név szerint Soisalo 1 635 km2 alapterületű.

A Saimaa tó Európa 4. legnagyobb tava, halakban gazdag. Szám szerint 31 féle halat találtak itt, ezek között több a lazacfajtákhoz tartozó halfajta.

A Saimaa tó különlegessége, hogy a tóban édesvízi fókák is élnek: Saimaannorppa (Phoca hispida saimensis), a neve ennek a fókának, mely a rendkívül fenyegetett fajokhoz tartozik, védett állatfajta, fokozott figyelem tárgyát képezi.


A számlálások szerint kb. 290 állatról van szó, a legtöbbet a Linnansaari nemzeti park területén találták. Létezésüket a halászhálók és más hal-csapdák, valamint a parti építkezések - zavarják a fészkeket - és a felmelegedő klíma is fenyegeti.


A Saimaa tavat egy csatorna, a Saimaan kanava köti össze a Balti tengerrel az egykori Finnország 2. legnagyobb városának Viipurinak közelében, ez a város jelenleg Oroszországhoz tartozik.

 

 Finnország bérleti szerződést kötött a csatorna használatára Oroszországgal 1963-ban, a jelenlegi 50 évre szóló szerződés 2012-ben lépett életbe. A 42,9 km hosszú csatorna finnországi része 23,3 km és teljes egészében Lappeenranta város területére esik. Mivel a szintkülönbség a csatorna kezdetétől a végéig eléri a 75,7 m-t, ezt zsilipekkel oldották meg, melyekből 8 létezik. A csatorna felett több híd is halad, közülük 7 kinyitható lehetővé téve a hajóforgalmat az egész csatorna mentén.

A Saimaa csatorna jelentőségét talán egy számmal lehetne bemutatni, hivatalos adatok szerint 2007-ben 2 millió tonna árut szállítottak ezen a vízi úton.

A csatornát a túrizmus is felfedezte, a gyönyörű tájon haladó kis hajókon utazóknak felejthetetlen élményben van részük.

Finnországban több helyen is találtak a tavak partjain levő kősziklákra festett képeket, melyek kora a Kr. előtti 500- 100 évekre esik. Az egyik legismertebb ilyen kép a Saimaa vízrendszeréhez tartozó Yövesi egyik festői partján található, Mikkeli városától nem messze, Ristiina térségében, ennek neve az Astuvansalmi sziklafestmény.


Érdekes ? véletlen", hogy magasan a sziklafalon levő képeket egy archeológus, nevezetesen Pekka Sarvas vette észre egy csónakázás alkalmával. Ez a festmény, mely 65 alakot ábrázol - embereket, csónakokat, állatokat - gazdagságában, Észak Európában egyedülálló, mivel a legtöbb hasonló festmény kb. 15 alakot ábrázol.

Finnországban közel száz helyen találtak hasonlókorú sziklákra festett képeket, az egyik ilyet a világhírű finn zeneszerző, Jean Sibelius találta 1911-ben, Hvitträskben.


A nagy tavakban levő szigetek is változók, a sziklás zátonyoktól a legnagyobb szigetig - Kulkemus 5,83 km2 - mindenféle nagyságú sziget tarkítja a képet. A sokféle sziget miatt a hajózás nem egyszerű, még vitorlással sem tanácsos vízi térkép nélkül nekivágni. Ezeken a térképeken a víz mélysége is látható. Motorcsónak használata nem megengedett mindenütt, ennek oka a környezetvédelemben keresendő (zaj- és vízszennyezési ártalom!). Az egyes tavakat szorosok és változó mélységű sodrások kötik össze, de térképek segítségével hosszú utakat- több száz km-t - is lehet vízi úton megtenni.

A nagy tavak nem egyszer tenger benyomását keltik, ilyen pl. az Oulunjärvi, melynek partjai helyenként 15 km távolságban vannak egymástól.


A finn tavak mélysége változó, a legmélyebb pontot a Päijänne tóban (1083 km2) mérték- 104 m- ez egy repedés a tó fenekén. A legnagyobb átlagos mélységű tó egy viszonylag kisebb tó, a neve Suur Jukajärvi, átlagban 23 m mély. A legmélyebb tó azonban a 68 m mély Pyhäjärvi (Szent-tó) Orimattila- ban.

A tavak vízszintje változó, leginkább az időjárás hat a vízszintre. Erős telek után a hóolvadás megemeli a tavak vizének szintjét. A víz hőmérséklete is változik, a felszínen elérheti a 20 C fokot is, de a nagy tavak vizét a szél gyorsan megkeveri és ilyenkor sokkal hűvösebb a víz. Ez azonban nem akadályozza a finneket abban, hogy egy-egy forró szauna estén a tóban keressék a lehűlést. Érdekes, hogy a finn gyerekek még akkor is szívesen pancsolnak a vízben, ha már libabőrösek, úgy tűnik, hogy a fürdés élménye nem függ össze a víz hőmérsékletével.

Nyáron, több helyen is rendeznek evezősversenyeket, ilyen pl. a Sulkavan Suursouttu nevű esemény, mely idén július 6-8 között zajlik, azaz ezen a hétvégén. A többezres résztvevők különböző osztályokban eveznek, az un. kiscsónakokban evezők 60 km-t és a nagyobb - kirkkovene: templomcsónak- csónakok evezősei 70 km-t eveznek. Ez a verseny egyben Finn bajnokságot is jelent a fenti osztályokban evezők részére. A kirkkovene nevét onnét kapta, hogy ezekben a nagy, fából készült csónakokban sokan eveztek a vízparti templomokba, Istentiszteletre.


Ismeretes, hogy az 1800-as években Savonlinna környékén volt a legnagyobb kirkkovene, ebben 120-an evezhettek egyszerre. Ha Önök között vannak olyanok, akik jártak Helsinkiben a szabadtéri múzeumban Seurasaariban, ott látható több ilyen nagy csónak. A fenti bélyeget ezekről a csónakokról a Finn posta 1981-ben adta ki.


Télen a finn tavakat jég borítja, a jég vastagsága északon eléri az 1 m-t is. Ilyenkor szánnal, sőt traktorral és teherautóval is lehet a jégen közlekedni. Mivel a belső tavi szigeteken sok kis nyaraló- mökki- is épül, az építőanyagot a helyszínre főleg télen szállítják a befagyott tavakon át, ez egyszerűbb és olcsóbb, mint a vízi szállítás.

A befagyott tavakon történő halászat külön említést érdemel. Erre a finn kevättalvi = tavasztél idöszaka - február-március- a legalkalmasabb, amikor a jég vastag, a napok hosszabbak és nagy élmény a befagyott tó jegén üldögélve várni a zsákmányra.

A lékből való halászatnak országszerte több ezer művelője van, a neve: pilkkiminen. Ez a sport nagyon népszerű, több helyen rendeznek horgászversenyeket is, amin minden korosztály, a kis gyerekek is részt vehetnek.

Nemcsak lékből halásznak, hanem hálót is engednek le a jég alá. Ennek külön technikája van, amihez vidéken sokan értenek.


 

Befejezésül ehhez a szinte kimeríthetetlen témához csak annyit, hogy a finn tavak szépsége, a partok változatossága, a kristálytiszta víz a művészeket is megihlette, több nagynevű finn festő (Eero Järnefelt, Pekka Halonen) örökítette meg a tájat. Az Észak-Karéliában (Pohjoiskarjala), Lieksa- ban levő Ukkokoliról elterülő látvány egyike az un. kansallismaisema = nemzeti táj néven, számon tartott Finnországra jellemző képeknek.


Judit Mäkinen
Finnország



Forrás:

Kettunen N, Kuusisto E: Järviennätyksiä . Helsingin Sanomat 26.6.2012

http://www.ymparisto.fi/default.asp?node=8103&lan=fi

http://epa.oszk.hu/01300/01368/00003/pdf/01abonyi.pdf

mesta.fi

mesta.fi

http://www.luontoon.fi/Retkikohteet/kansallispuistot/linnansaari/Sivut/Default.aspx

http://fi.wikipedia.org/wiki/Saimaan_kanava

http://kanaler.arnholm.nu/suomi/finland/saima/malkiaf.html a zsilip képe FM Riitta Kankunen engedélyével ( FM Riitta Kankkusen luvalla ).

http://www.nba.fi/fi/kansallismuseo/opetus/opetuspaketit/esihistoria/tietoa/kivikausi/14

Halászó gyerekek:

http://sportfishingmagazine-fi.axventure.com/fin/kalapaivakirja/2004/maalis_04.htm

Sulkavan suursoudut:

http://www.suursoudut.fi/

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Kirkkovene-1981.jpg

http://fi.wikipedia.org/wiki/Tiedosto:Nakyma_ukkokolilta.jpg

 




A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !