Finnországi levelek 67.

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

67.levél 2012 június 4

Kedves Olvasók!

Két előző levelemben olyan építészházaspárok munkásságáról olvashattak, akik egész életükben együtt dolgoztak egymást támogatva és kiegészítve, a szó legjobb értelemben vett házastársak voltak.

Az építőművészet Finnországban a nőket is érdekelte. Az első, építészeti diplomát szerzett finn nő Signe Hornborg ( 1862-1916)volt, amikor ö kezdte tanulmányait az érettségi bizonyítvány feljogosította a diákokat egyetemi tanulmányokra. A felvételi vizsgát az 1890-es évtized után vezették be. Az építészeti karon akkor 4 évbe telt a diploma megszerzése, a diplomamunkához egy középnagyságú épület tervezése tartozott az összes anyagszükséglet kiszámításával és a teljes költségvetéssel, követelték ezen kívül az építkezés menetének aprólékos leírását is. A tanulmányokhoz gyakorlati munkát is követeltek mint a férfiaktól, mint a nőktől.

Mai levelem azonban nem az első női építészről szól, hanem az első olyan női építészről, aki a saját nevén, egyedül nyitott magán tervezőirodát Finnországban.

Az ö neve:

Olivia Mathilda "Wivi" Lönn

Wivi Lönn 1872-ben született Tampere- ben és 1966-ban halt meg Helsinkiben.

Iskoláit Tampereben kezdte, de édesapja halála után a család anyagi nehézségekkel küszködött és ezért neki még az érettségi előtt ki kellett maradnia a tamperei leányiskolából. A sors iróniája, hogy az édesapja ennek az iskolának alapító tagjai közé tartozott.

Lönn az 1892-es évben beiratkozott a Tampere Ipari Iskola épületépítészeti osztályába - melynek 13 diákja közül ö volt az egyetlen nő. Ez a kétéves iskola főleg építőmestereket és gépészeket képzett, Lönn itt az első évet végezte el, az évfolyamon a legjobb eredményt érte el. Itteni tanára, Georg Schreck tanácsára tanulmányait a jelenlegi Műegyetemnek nevezett (most az Aalto egyetem része) Helsinkiben levő Politechnikus Tanintézetben folytatta, ahol 1896-ban végzett - 24 éves korában.

Évfolyamtársai közül többen is sikeres építészek lettek, így a híres trio: Eliel Saarinen, Herman Gesellius és Armas Lindgren- róluk egy következő levelemben számolok be.

Anyagi okokból Wivi Lönn már diákkorában is dolgozott, Olli Tarjanne és Lars Sonck majd a végzés után Gustaf Nyström tervező irodájában.

Utóbbi ajánlatára Wivi Lönn külföldi útra kapott ösztöndíjat azzal a céllal, hogy ismerkedjen az európai iskolaépítéssel. Ennek a célnak egyik fő oka az volt, hogy Wivi Lönn megkapta első nagy tervezői megbízatását, mégpedig a saját , régi iskolájától a Tampere Finn Leányiskolától bízták meg egy nagyméretű bővítésre. Az 1898 nyarán több hónapig tartó tanulmányút a fiatal építészt Skóciába vitte, ahol az iskolák higiéniája és otthonos hangulata nagy hatást tettek rá.

Wivi Lönnböl Finnország egyik legjelentősebb iskolaépítője lett- az ország különböző részeire több mint 30 iskolát tervezett! Ezek közé tartozik a Tampere -ben levő Gazdasági Iskola, a Mikkeliben levő Yhteiskoulu és a turkui svéd iskola ( Åbo svenska samskolan)

Finnországban már a múlt század végétől kezdve rendeztek építészversenyeket. Ezek abból állnak, hogy meghatározott épületek tervezésére versenyt írnak ki és beérkezett tervek közül általában a nyertes terv szerint építenek. A verseny lehet erre a célra meghívott építészek versenye vagy olyan nyílt verseny melyen bárki építész indulhat. Az ilyen versenyen való részvétel nagy áldozat, hiszen rengeteg ingyen munkát és anyagi befektetést is kíván, hiszen a rajzokon kívül modelleket is kell készíteni a tervek jobb illusztrálására. És ugye Wivi Lönn idején még nem számítógépes programok segítségével rajzoltak/terveztek az építészek, hanem vonalzó, ceruza és tuss segítségével rajzoltak.

Lönn rajzai jó állapotban maradtak az utókorra, számos tanulmány tárgyát képezve. Rajzaiból nemcsak az építészek merítenek, hanem a restaurátoroknak is pótolhatatlan forrást jelentenek.

Megjegyzésre érdemes még az a tény, hogy ezeken a versenyeken a terveket nem névvel, hanem jeligével adják be, biztosítva ezzel a zsűri független munkáját és a versenyben résztvevők egyenlő elbírálását.

Wivi Lönn már pályája kezdetén sikeresen vett részt a fentiekben vázolt versenyeken, első nagyobb sikerét 1903-ban aratta a Tampereben levő Aleksanteri nevű népiskolára kiírt meghívásos pályázaton.

Tampere-ben sok Lönn tervezte épület van, az egyik legjelentősebb a mai napig működő Tamperen Palolaitos- azaz a fő tűzoltóállomás.

Az 1900-as évek elején egy híres építészeti iroda - a Lindgren-Gesellius-Saarinen - megszűnt és a három építész közül Armas Lindgren kapcsolatot létesített régi évfolyamtársával, Wivi Lönnel. Az együttműködés rendkívül sikeres volt, ök együtt tervezték a Tallinban levő színház- és koncertközpontot.

Ez az Estonia nevű épület 1913-ban készült el és akkor Tallin legnagyobb épülete volt. Az I. világháború idején hadikórházként működő központ a II. világháború alatt nagy károkat szenvedett, a 40-es évek végén restaurálták. Jelenleg az észt opera működik ebben az épületben.

Az épületnek nagy történelmi jelentősége is van, mivel 1919 április 23.-án itt ülésezett az első észt parlament.

Az 1911-1918 közötti években Wivi Lönn Jyväskylä-ben lakott egy sajáttervezésű lakóházban. Sok mindent tervezett ebben a városban, családi házakat, és a közeli Säynätsalo-ban működő Parviaisen tehtaat Oy- Parviainen részvénytársaság (jelenleg az Enso Gutzeit vállalat része) minden 1920-1930 között épült létesítményét: iskolát, óvodát, aggok otthonát, irodákat valamint az ott dolgozók lakásait is.

Wivi Lönn 1918-ban Helsinkibe költözött, tervezői munkáját itt is folytatta. Kiemelkedő műve az óvónőképző iskola: Ebeneser koulu, ma is működik.

Utolsó munkája a Lappföldön épült, sodankyläi, Tähtelä obszervatórium. Egy a II. világháborúban teljesen elpusztított Onni Tarjanne tervezte intézet újjáépítése volt ez.

Társadalmi elismerésben is része volt ennek a rendkívüli építésznek, 1959-ben professzori címet kapott.

Wivi Lönn akkor fejezte be munkásságát, amikor az 1930-as években a klasszicista stílust a funkcionalizmus kezdte kiszorítani.

Wivi Lönn a szüleivel és a testvérével közös családi sírban alussza örök álmát a "saját" városában, Tampere-ben.

Judit Mäkinen
Finnország

Forrás:

arvha.asso.fr

arva.asso.fr

http://www.mfa.fi/arkkitehtiesittely?apid=3839

http://fi.wikipedia.org/wiki/Wivi_Lönn

http://www.kansallisbiografia.fi/kb/artikkeli/3438/

http://hetas.wordpress.com/category/tallinna/

mikkeli.fi