Finnországi levelek 65.

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

65. levél 2012 május 3

Kedves Olvasók!

Ha valaki Finnországról hall vagy beszél szinte biztosra vehető, hogy szóba kerül a finn építészet.

Úgy tűnik, hogy ezt a témát a magyar közönség részére szinte kizárólag Alvar Aalto jelenti. A nevét sokan ismerik, számos vele foglalkozó előadás kerül megrendezésre, az Ö épületei kapják a legnagyobb nyilvánosságot. Sajnálatosnak tartom azonban, hogy a többi, régebbi és jelenleg is köztünk lévő, rendkívül tehetséges és jelentős finn építészről szinte semmi szó nem esik. Aaltonak még a feleségeiről sem esik szó, pedig mindkét felesége, az első Aino Aalto és második felesége Elissa Aalto is a munkatársai voltak.

Aalto esetében két mondás is érvényes, az egyik, hogy: Egy fecske nem csinál tavaszt, azaz egy építész nem jelenti az egész finn építészetet. A másik mondás pedig az, hogy: Minden sikeres férfi mögött több nő is van.

Elhatároztam, hogy a mai és legközelebbi leveleimben más finn építészekről írok Önöknek, abban a reményben, hogy kissé kinyitom a kaput a többi finn építész felé. Leveleim nem törekszenek sem tudományosságra, sem teljességre, kizárólag bepillantást adnak az Alvar Aalton kívüli finn építészetbe.

Sok olyan foglalkozás van, melyekben házastársak dolgoznak együtt, így az építészetben is. Finnországban több ilyen ismert építészházaspár is létezik, mai levelemben közülük a Pietilä házaspárról írok,

Reima és Raili Pietilä- ről

A Turkuban született Reima Pietilä ( 1923-1993) a finn, modern építészet egyik legjelentősebb mestere 1982-ben kapott akadémikusi címet, életművét 1987-ben az Unioin internationale des architectes (UIA) aranyéremmel tüntette ki. Reima Pietilä 1970-1979 között az Ouluban levő egyetem professzora volt, saját tervezőirodát Helsinkiben tartott.

Legtöbb munkáját építész feleségével Raili Pietilä-vel (szül: Paatelainen, 1926 - ) tervezte.

(Itt jegyzem meg, hogy Finnországban az építészek a Műegyetemeken végeznek, de nem hívják őket mérnöknek és erre büszkék is, mivel ök. építőművészek akik magukat a mérnököknél magasabbra értékelik).

A Pietilä házaspárt a finn organikus építészeti stílus képviselőinek tarják, épületeik minden más, megszokott stílustól eltérőek.

Reima Pietilä első, jelentős munkáját 26 évesen valósította meg, ez az 1958-ban rendezett brüsszeli világkiállítás finn pavilonja volt.

Tampere városa több Pietilä épülettel is büszkélkedhet, elsősorban a Kaleva nevű városrész Liisankallio ( Liisa sziklája) nevű dombján a magasba emelkedő, monumentális Kaleva templom említendő.

Az építkezés 1964-1966-ig tartott.

A munkát a Pietilä házaspár egy olyan versenyen nyerte, melynek 49 résztvevője volt. A templom keresztény szimbólumokat testesít meg, alaprajza halra emlékeztet. Az építészházaspár nemcsak az épületet, hanem a berendezést is maga tervezte. Ez a 3600 m2 alapterületű, 47 000 m3 térfogatú katedrális megépülésekor sok kritikát váltott ki, manapság rendkívül látogatott és kedvelt templom.

Tampere városának fő könyvtára is a Pietilä házaspár munkája. Az épület felülnézetben egy fajdra hasonlít, ennek neve finnül: metso, a könyvtár Metso néven is ismerős. A könyvtár a város szívében épült, 1986-ban nyitották meg a nagyközönség előtt.

Ez a munka is verseny győztes, az 1978-ban rendezett tervezési versenyen 120 résztvevő volt. A terv teljesen elütött minden más pályázattól, a bírálóbizottság azt remélte - és nem csalódott -, hogy a könyvtár jól és hatékonyan működik majd, egyben figyelemreméltó látnivalója lesz Tampere- nek.

Az építkezés 1983-1986-ig tartott, a könyvtár 1986 októberében nyílt meg. Ebben az épületben nemcsak könyvtár van, helyet ad a Tampere-i Kőmúzeumnak és Tove Jansson Muumi mesefiguráinak világát is bemutatja.

Tampere Hervanta nevű részén van a sokak által látogatott Hervanta -központ is a Pietilä házaspár tervei szerint épült.

Reima Pietilä és Raili Paatelainen (1963-tól Pietilä) tervezte azt a Tapiola - ban levő világhírű épületet, a Dipoli-t, mely eredetileg a Műegyetem hallgatói részére készült. Ez az épület Espooban, annak Otaniemi nevű részén, Tapiola központjához közel fekszik, 1966 ősze óta működik. Számos kongresszust rendeznek itt, itt található az egész műegyetemi kampusz menzája, több vendéglő is működik ezen a helyen.

Az épületben öt, egymással összenyitható, egyenként 200 férőhelyes előadóterem és egy 250 ülőhelyes auditórium van, minden modern távközlési berendezéssel és szimultán tolmácsolási lehetőséggel felszerelve, így alkalmas kb. 2000 résztvevős konferenciák tartására.

Az épülettel, a televízió segítségével az egész világ ismerkedhetett, mivel itt tartották 1972-73-ban a később, azaz 1975-ben Helsinkiben rendezett Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kongresszusát előkészítő tárgyalásokat, melyek az ismert Helsinki Záróokmány szellemében mély változásokat hoztak létre a különböző országok közötti nemzetközi együttműködés területén.

A Pietilä házaspár nemcsak Finnországban dolgozott, külföldre tervezett épületeik között van Finnország nagykövetségének épülete Delhiben, Indiában és a Sief palota Kuwaitban is az ö munkájuk.

Reima Pietilä halála előtti utolsó, együttes munkájuk Finnország elnökének Helsinkiben, a tengerparton levő hivatalos lakhelye. A neve egyszerűen Mäntyniemi = Fenyő félsziget.