Finnországi levelek 64.

Finnországi levél hazámból, Finnországból szülőhazámba, Magyarországra

64.levél 2012 április 18.

Kedves Olvasók!

Mai levelemben folytatom a megkezdett térmát, a finn formatervezésről, pontosabban ma az üvegről lesz szó.

A finn üvegtárgyak már az 1937-ben rendezett Párizsi Világkiállítás óta ismertek az országhatárokon kívül is, Gunnel Nyman Kalavati = Halas tál nevű nagy tála képviselte ott a finn üveget.

A finn üveggyárak közül talán a legismertebb a Hämeenlinna városának közelében levő Kalvola/Iittala-ban levő gyár, logója a kis, vastag, piros i betű minden ott gyártott tárgyon látható. A logó tervezője Timo Sarpaneva.

Ebben a levélben ezzel a gyárral és annak egyes legismertebb művészeivel foglalkozunk. Ismertetésem nem törekszik teljességre, csak rendkívül felületes bepillantást ad a finn üvegművészet ezen fellegvárába.

Iittala üveggyár és annak egyes művészei

Az Iittala néven ismert gyár Kalvola-ban, Hämeenlinna-hoz közel, kb. 120 km-re van Helsinkitől egyenesen északi irányban, a Tampere felé vezető országút mentén.

Az ott levő üveggyárat svéd vállalkozó, Petrus Magnus Abrahamsson alapította 1881-ben. Az első munkások Svédországból érkeztek, mivel akkoriban Finnországban még nem voltak hivatásos üvegfúvók. A gyár működésének elején főleg gyógyszertárakban használt üvegeket és olajlámpák buráit, valamint háztartási üvegárut gyártottak.

Az 1920-as évektől kezdve - amikor művészien csiszolt üvegtárgyakkal foglalkoztak - Iiittala lassacskán az üveggyártás fejlesztője és központja lett.

1930-as évek

Az első nagy, nemzetközi sikereket Alvar Aalto és felesége Aino Aalto művészek munkái jelentették, az Aino Aalto háztartási üvegtárgyai

és az Alvar Aalto által 1936-ben tervezett, mindenütt ismert üvegváza, ez Savoy vázként ismert, mivel a Savoy nevű vendéglő részére készült először. Mint az Aino A. által tervezett üvegedények, mint az AlvarA. tervezte váza a mai napig kaphatók és rendkívül kedvelt tárgyai a finn otthonoknak.

1940-1950-es évek

A II. világháború alatt és után a gyár nem működött, a termelés 1946-ban indult el újra.

Ezekben az években több jelentős művész is dolgozott a gyárnak, Göran Hongell, Kaj Franck, Tapio Wirkkala, Timo Sarpaneva nevei mindenki előtt ismertek, akiket egy kicsit is érdekel a finn üvegművészet.

Minden művészről könyvek jelentek meg, így talán most csak egy tárgyat emelnék ki az ö alkotásaik közül és ez a Timo Sarpaneva (1926-2006) által tervezett, finnül Orkidea nevű váza.

A művészt, aki nemcsak üveggel dolgozott, a Milanoi Trienalen többször is kitüntették

A váza egy szál orchidea vázája, az ismert lakberendezési újság : House Beautiful 1956-ban ezt a vázát a ?The Most Beautiful Object of the World ? = A Világ Legszebb Tárgya címmel tüntette ki.

1960-1970 évtizedei

Ezeket az éveket több művész neve is fémjelzi, közöttük: Tapio Wirkkala, Valto Kokko, Jorma Vennola és Oiva Toikka. Tapio Wirkkala világszerte ismert, többféle anyag kezelésének mestere. A fenti művészek közül most Oiva Toikka alkotásait említeném és ezek között különösen az üvegből készült madarakat. A művész az első madarakat 1973-ban tervezte, azóta minden évben! Újabb és újabb madarakkal ismerkedhetnek kedves Olvasók.

Oiva Toikka madarai többféle nagyságban kaphatók és az ornitológiát kedvelők közül sokan gyűjtik ezeket a szép madarakat.

1980 - 1990 évei

Timo Sarpaneva, Heikki Orvola, Kerttu Nurminen és Björn Dahlström nevei kapcsolódnak ezekhez az évekhez. A finn művészeken kívül egy argentin származású, Zürichben élő művész: Alfredo Häberli is dolgozik az iittalai gyárnak.

Heikki Orvola egyik legismertebb tárgya a Kivi = Kö nevű kis, masszív üveghenger, amiben mi őszi és téli estéken kis gyertyákat égetünk. Mivel ez mindenféle színben kapható, rendkívül meleg hangulatot lehet varázsolni a színes üveg mögött lobogó kis lángokkal.

1987-ben az iittalai üveggyár egyesült az attól nem messze levő legrégibb finnországi üveggyárral, a Nuutajärviben levő gyárral.

Oiva Toikka 1977 óta tervez minden évben ennek a gyárnak egy dísztárgyat, az un: Vuosikuutio-t = Évkocká-t. Ezek a kockák egyforma nagyságúak és technikailag a legrafináltabb és legmagasabb fokú szakmai tudást igénylik mind az üvegfúvóktól, mind azoktól a csiszolóktól, akik az utolsó simításokat végzik ezeken a minden túlzás nélkül fantasztikusnak mondható tárgyakon