Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 63.

2012. április 02. 07:01:32  nyomtatási kép

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

 63.levél                             2012 március 30

 Kedves Olvasók!

Mai levelem kissé eltér a formatervezés már elkezdett témájától, de tágabb értelemben mégis a formatervezéshez tartozik, a lélek formájának tervezéséről lesz ma szó, mégpedig a zene által történő lelki formatervezés/ nevelés  a mai témánk.

 Hogyan kapcsolódik ez  Finnországhoz, hiszen az én leveleim elődleges célja Finnország bemutatása Önöknek.  Nagyon szorosan, hiszen itt Helsinkiben ünnepeltük március 17.-én a Finlandia palotában a finn gyerekekből  és fiatalokból álló,  40 éve fennálló vonószenekarok  működését és sikereit. Az ünnepségen  két lánglelkű, magyar zenész finnországi életműve előtt tisztelegtek mindazok, akik tudják és érzik, hogy a zene, a lélek nyelve minden nyelvi, politikai  és kulturális  határon túl örökké él és élni fog.

  Önök közül bizonyára sokan ismerik őket, vagy legalábbis hallottak ezekről a magyar zenészekről, a Szilvay testvérekről, Szilvay Csabáról és Dr. Szilvay Gézáról.

A Szilvay testvérek 1971 óta élnek és dolgoznak Finnországban. Közülük Csaba , gordonkaművész,  Jyväskylä városában kezdte a cselló- oktatást, öccse Géza, kezdetben  a Kelet - Helsinki Zeneiskolában a vonósokat  tanította, majd 1978-tól  oktatott a Helsinki Sibelius Zeneakadémián is. A Kelet - Helsinki Zeneiskolát igazgatói minőségben -  2009 óta professzori  rangon -  vezette 1984-2011 között.

Szilvay Csaba professzor  1976-tól szintén a Kelet- Helsinki Zeneiskola tanára volt  és oktat a Sibelius zeneakadémián is.

Tágabb értelemben nemcsak róluk van szó, hanem Kodály Zoltán szellemében történő  zenei,  nevelési filozófiáról, annak műveléséről és nemzetközileg is nagysikerű finnországi  fejlesztéséről.

  A Szilvay testvérek áldozatos és kitartó munkájának köszönhetően megismerkedhetett az egész világ a fiatal gyerekkorban elkezdett céltudatos, zenei nevelés eredményeivel. Ez is a formatervezés egy része, a lélek formálása. Ez a nevelés -  melynek alapja Kodály Zoltán a  Zene mindenkié! elve  -  nemcsak a klasszikus zene szeretetére és a  kottaolvasásra tanított meg közel 400 finn fiatalt - akik közül több mint 200-an hivatásos zenészek lettek  - hanem generációkat tanított meg az önfegyelemre, a szorgalomra és a rendszeres munkára. Egyben fokozta és erősítette a közösséghez való tartozást, az “èn" helyett  a “ mi “ fogalmát, a “nekem" helyett a “nekünk" érzését.

Hogy miért gyerekkel foglalkoznak az talán egy véletlennek is köszönhető.  Amikor Dr. Szilvay Géza 1971-ben a Kelet-Helsinki zeneiskola meghívására Helsinkibe érkezett, nem kis meglepetésére nem egy felnőtt profi zenekar fogadta, hanem 68 kisgyerek nézte csillogó szemmel és talán  némi  félelemmel is a fess,  feketehajú, finnül nem tudó, fiatal, idegen zenetanárt. Az ö számukra rajzolta Géza az első nagy kottákat, találta ki, hogy a hegedű színes  húrjai mit is jelenthetnének a mesék világában.  Az ö számukra dolgozta ki Géza,   agyerekek vonós hangszer oktatására alkalmas módszert, a  Kodály Zoltán filozófiáján alapuló úgynevezett  Colourstring módszert, a színes húrok módszerét. Ezt a módszer ma már a világ sok részén használják, a módszerrel számos könyv ismerteti az olvasókat.

Nemcsak gyerekeket neveltek a Szilvay testvérek, munkásságuk a felnőttekre, a kis zenészek szüleire  is kihatott. A szülök lehetőségeik szerint részt vesznek a zeneórákon és ezzel a zeneoktatás a családokat is szorosabbra Füzi. A zenekarokban játszó fiatalok  szüleinek  önzetlen,  közösségi munkáját is ünnepelte a  Finlandia palota közönsége március  17.-én telt ház előtt.

A Kelet-Helsinki Zeneiskola Finnország legnagyobb zeneiskolája, 2 000 tanulóval. Állami támogatást élvező magániskoláról van szó, melynek fenntartója a Kelet- Helsinki Zeneiskola Pártfogó Egyesülete. Az iskola zeneóvodájában 1000 kisgyerek ismerkedik a zene rejtelmeivel.

 

 

 

 

 

Az  1972 óta működő Helsinki Juniorjouset (Helsinki Fiatal Vonósok ifjúsági vonószenekar ) zenekarán kívül ma három, más  gyerek vonószenekar is kapcsolódik a Kelet- Helsinki Zeneiskolához, a legfiatalabbakat  a Viuluviikarit ( Hegedüs kópék) nevű zenekar tömöríti. A kissé idősebbek,  a  8 - 10 évesek a  Viikariorkesteri (Kópézenekar) nevű zenekarának  tagjai,  a  Helsinki Lapsijouset (Helsinki Gyerekvonósok) zenészei pedig  11-14 évesek.

A Szilvay testvérpár számos zeneszerzővel is együttműködik, ezek közül kiemelendő két  zeneszerző: Rossa László és Einojuhani Rautavaara,  akik szintén jelen voltak  az ünnepi hangversenyen a  Finlandia palotában.

  

Az  ö évtizedekre visszanyúló,  közös munkájuk  gyümölcseit a zenei világ számos mű formájában ismeri. A márciusi hangversenyen a Juniorjouset zenekat Rossa László zeneszerzöt dísztagjává választotta.

A Finlandia palotában 2012 március. 17.-én a legnagyobb kortárs , finn zeneszerzőt Einojuhani Rautavaara-t magas magyar kitüntetéssel díjazták, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét Forrai Kristóf, Magyarország  helsinki nagykövete adta át a 84 éves zeneszerzőnek. Erről a legkimerítőbben a szegedma.hu internetes oldalon a következőket olvashatjuk:

 “Magas állami kitüntetést, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét koncert keretében vette át Einojuhani Rautavaara, Finnország egyik legnagyobb kortárs zeneszerzője szombaton a helsinki Finlandia Palotában

A díjat Schmitt Pál magyar köztársasági elnök március 15. alkalmából adományozta a 84 éves finn komponistának, akinek Forrai Kristóf helsinki magyar nagykövet adta át a kitüntetést. Magyarország ezzel az érdemrenddel ismerte el Einojuhani Rautavaara munkásságát, kiemelve az 1956-os magyar forradalmat feldolgozó Kaivos (Bánya) című operáját, valamint Bartók Béla, Kodály Zoltán és Liszt Ferenc életművének finnországi népszerűsítését.

A Finlandia Palotában a szombati ünnepi koncerten - amely egyúttal az ottani 23. Kodály-hét záróeseménye - a magyar születésű Szilvay zenész testvérpár, Csaba és Géza által alapított Helsinki Ifjúsági Vonószenekar muzsikált fennállásának 40 éves jubileumán - tájékoztatta az MTI-t Forrai Kristóf nagykövet.

Finnországban úgy tartják, hogy Einojuhani Rautavaara, aki 1928-ban született Helsinkiben, Jean Sibelius után az egyik legkiválóbb finn zeneszerző. A Sibelius Akadémia elvégzése után New Yorkban, a Juilliard Akadémián tanult tovább. Később alma materében, a Sibelius Akadémián nyugdíjba vonulásáig, 1990-ig a zeneszerzés professzora volt. 2004-ben súlyos szívpanaszok miatt fél évig intenzív osztályon kezelték, majd folytatta a munkát.

Sokféle formában és stílusban írta műveit, benne operákat - amelyeknek hősei olyan szélsőséges figurák, mint Vincent Van Gogh vagy Raszputyin -, nyolc szimfóniát, 12 zenekari művet, concertókat és kórusműveket. Ezekhez a vokális kompozíciókhoz a szakrális szövegeken kívül szívesen választott Federico García Lorca-verseket.

Einojuhani Rautavaara nemcsak népszerűsítette a nagy magyar zeneszerzőket, hanem komponált is tiszteletükre: An Epitaph for Béla Bartók - Sírfelirat Bartók Bélának (1955/1986) és az Hommage á Liszt Ferenc (1989) címűt, s mindkét darabot vonószenekarra írta. “

A Szilvay testvérpár áldozatos munkáját és  életművét nem lehet egy ilyen felületes levélben kellően sem ismertetni sem méltatni. Munkásságukat mind a magyar, mind a finn állam számos kitüntetéssel díjazta, mint pl. a Finn Oroszlán Lovagrendje, A Finn Kultúra Díja, a “Pro Musica" kitüntetés, valamint a Nemzetközi Kodály Díj és még sok más. Soraimat azonban abban a reményben írom, hogy felhívjam az Önök figyelmét arra, hogy a finn-magyar együttműködés ezen példája is tanúságot ad arról, hogy a Kodály Zoltán által elindított magyar zenei nevelés eszméje nemcsak Finnországot, hanem az egész világot meghódította.

Minden díjtól és kitüntető elismeréstől  függetlenül  - ismerve Dr. Szilvay Gézát - azt hiszem, hogy neki a legnagyobb elismerést az jelenti,  amikor mint karmester a zenekar előtt áll és  látja a sok-sok kisgyerek és fiatal csillogó szemeit kezükben a  vonóval az első intésre várva. Amikor intése után  az első hangok felcsendülnek minden jelenlévőt, mint a zenészeket mint a hallgatóságot is áthatja  a zene, mindent túlszárnyaló ereje és fensége.

Judit Mäkinen
Finnország

Forrás: http://klassinen.fi/profiili/13397
http://www.fennicagehrman.fi/sheet-music/colourstrings/

Lindgren M: Melkein oikea  Suomen Kuvalehti 10/2012 . 65. old.

http://www.fennicagehrman.fi/sheet-music/colourstrings
http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/03/finn-kortars-zeneszerzo-magas-magyar-kituntetese.html
http://nettitelkku.fi/juttu/rautavaaran-vaiettu-ooppera-vihdoin-paivanvaloon

Képek forrásai:
http://www.jegy.hu/persons/3555/Rossa%20L%C3%A1szl%C3%B3
http://www.colourstrings.com.au/about.htm



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !