Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba  Magyarországra

62.levél                   2012 március 15

 Kedves Olvasók!

A mai, magyar nemzeti ünnepnapon szeretettel köszöntöm Önöket, kívánva egyben azt, hogy a magyar és finn kapcsolatok idén is virágozzanak. Ezzel kapcsolatban szeretettel gratulálok Kránitz Lászlónénak (közismertebben Ira) az idei  Rácz István díj kitüntetettjének.

 Nem tudom, hányan jönnek Önök közül a testvérvárosok finnországi konferenciájára június elején Espooba, de remélem, hogy esetleg találkozhatok majd Önök közül valakikkel.

Minthogy február végén Finnország a Kalevala, azaz ezzel a finn kultúra napját ünnepelte, arra gondoltam, hogy mai levelemben  a Kalevalával kapcsolatos, de talán Önök előtt nem nagyon ismert témákról írok. Tudom, hogy Önök közül sokan nagyon sokat tudnak a finnek nemzeti eposzáról, a Kalevaláról, idén a társaság keretein belül sokféle megemlékezésre is sor került.

De vagyok olyan bátor, hogy feltételezzem, tudok olyasmit is írni a témával kapcsolatban, amiről Önök nem - vagy csak keveset - hallottak.

Elias Lönnrot (1802-1884) a Kalevala verseinek gyűjtője

Elias Lönnrot orvos,  legkedvesebb szenvedélye  a népköltészet verseinek gyűjtése volt, ennek eredménye a finn nemzeti eposz, a  Kalevala. Ezzel  kapcsolatban alapították 1831-ben a Finn Irodalmi Társaságot (Suomalaisen Kirjallisuuden Seura), melynek alapítói tagjaihoz Lönnrot  tartozott.

Lönnrot Délfinnországban, Lohja városához közel,  Sammattiban született és ott is halt meg.  

Gyerekkorának otthona ma múzeum, idén az általános spórolás miatt bezárásra kényszerítette a Múzeumhatóság.

Bezárásra azonban nem kerül sor, mivel Lohja városa vállalta, hogy gondoskodik a Paikkarin torppa nevű kis épület nyitva tartásáról. Ez a régi, családi tárgyakat is őrző múzeum - többek között Lönnrot bölcsője - június elejétől augusztus 19.-ig  látogatható.

Finnországban tisztelik a hagyományokat és a nemzeti kultúra ápolásának sok módja van. Ezek közül az egyik a finn nemzeti eposznak, a Kalevalának ismertetése és életben tartása.  Hogy a gyerekek előtt se maradjon unalmas, kötelező olvasmánynak ez a mű, egy gimnáziumi,  finn nyelvet és irodalmat tanító  tanárnő: Kirsti Mäkinen átdolgozta, azaz modernizálta a szöveget és ennek eredménye a

Finn  gyerekek Kalevalája ( Suomen lasten Kalevala )

Az Otava könyvkiadó gondozásában 2002-ben megjelent könyv modern, mai nyelven írt  szövegét  érdekes kalandozásnak veszik a gyerekek és már a hatévesek is élvezettel hallgatják az izgalmas történetet.

 A szerző  itt-ott a régi szövegből is megtartott részleteket. Míg a  Kalevalát Finnország  egyik  legnagyobb művésze Akseli Gallen- Kallela illusztrálta, a gyerekek Kalevaláját Pirkko-Liisa Surojegin  rajzai díszítik.

Talán első hallomásra kissé groteszknek tűnik, a

Kutyák Kalevalája  (Koirien Kalevala) 

Mauri Kunnas, Finlandia díjas író és illusztrátor alkotta ezt a könyvet, ami szintén az Otava könyvkiadó gondozásában jelent meg 1992-ben, nagy sikert aratva.

 A mesélő elmondja, hogy két nép él a sötét északon, a vad és szabad kutyák törzse és a garázda, szemtelen farkasok népe. A két nép között egy kicsi, de szívós nép él, a macskák népe. Ezek a népek kalandoznak, sőt össze is tűznek egymással. A történet új lelket lehelt a nemzeti eposz eseményeibe.

A könyvet az író képei díszítik.

A nagysikerű művet  2006-ban újra kiadták, átdolgozott kiadása a modern színtechnikát alkalmazva magas színvonalú alkotás.

 Könyveken kívül más dolgok is születtek, ilyen a

Kalevalai Nők Szövetsége (Kalevalaisten naisten líitto)

Egy kis történelem:

Elsa Heporauta írónő (1883-1960) ötlete volt a Kalevala százéves ünnepségének idején 1935-ben, hogy kellene valamit tenni a finn népi kultúra és népi hagyományok érdekében. Az ötletre az adott okot, hogy a rendezett ünnepségeken ö volt az egyedüli  - a sok frakk és estélyi ruhás ünneplő között  - aki ünnepi öltözékül finn népviseletet választott. 

Kezdeményezésére egy bizottságot alapítottak melynek feladatául azt tűzték ki, hogy szobrot emeljenek a Kalevala verseit  éneklő nők emlékére. A szobor nevéül Louhi-t választották. Rácz István így ír róla Kalevala fordításának eligazítójában: "  Pohjola népének uralkodója Louhi, Észak úrasszonya ". Hogy a szobor költségeit fedezni tudják elkezdték gyártani az ősi -  archeológiai leletekben talált -  finn ékszerek másolatait. Így született meg az egyik legismertebb finn márka:

 Kalevala Koru (Kalevala Ékszer) vállalat.

Louhi szobrát Emil Halonen szobrász készítette el  1940-ben,  a bronz  szobor a Kalevala Koru üzletében, Helsinkiben látható. Az ékszerek bronzból, ezüstből és aranyból készülnek. Az ékszertervezöktől elvárják a történelem ismerete mellett az alkotó tehetséget is, az alapító Elsa Heporauta mottója szerint:

"Sen, joka kopioi, on myös luotava uutta" azaz :  Az aki másol, annak újat is kell alkotnia.

Ebben a szellemben készültek és készülnek mind a mai napig a modern, jellegzetesen finn ékszerek. A választék a nyakláncok, karkötők, melltűk, fülbevalók, csattok,  mellett a férfiakra is gondol; nyakkendőtűk, ing-gombok nagy választékban kaphatók.  

Gazdag a  gyűrűk választéka, melyekhez a legkülönbözőbb finn féldrágaköveket - amiket újabban csak ékszerköveknek neveznek -  is felhasználják.  Ilyenek pl. az ametiszt, a rózsakvarc, a hegyikristály vagy a spektrolit. 

A régi mintákat utánzó ékszerek főleg bronzból és ezüstből készülnek. Ilyen pl. a mellékelt képen levő un. Kivennavan gyűrű, amit Kareliában találtak. A régi ékszerek mintájára készült ékszerekhez az ékszer története és szimbolikájának magyarázatát is hozzáfűzik 

Ez a bronz- gyűrű a középkorban használatos  motívumokat hordozza, egy virágokkal díszített szív és két kisangyal látható rajta. 

Érdekes és sajátos módját is alkalmazzák az arany ékszerek fizetésének, a Kalevala Koru helsinki üzleteiben  lehet ugyanis régi arannyal fizetni. Az árat a súly és az arany minősége (karát) szabja meg. Aki így akar fizetni pl. régi arany ékszerrel, annak bizonyítani kell személyazonosságát és azt, hogy joga van eladni a birtokában levő ékszert.

Forrás: http://fi.wikipedia.org/wiki/Kalevalaisten_Naisten_Liitto

http://www.kalevalakoru.fi/maksuna_pala_kultaa

http://www.maurikunnas.net/mauri_kunnas/teokset/kuvakirja/fi_FI/koirien_kalevala/

http://lastenkirjahylly.blogspot.com/2010/02/kalevala-lumoaa-koko-perheen.html

Képek forrásai: Paikarin torppa: http://www.nba.fi/fi/museot/paikkarin_torppa

A finnül Kárpátok csengője (Karpatien kello) nevű virág képe saját felvétel.

Judit Mäkinen
Finnország