Finnországi levél hazámból, Finnországból,  szülőhazámba Magyarországra

61. levél 2012 febr. 28

Kedves Olvasók!

Annak érdekében, hogy helyesen válogassam a Finnországot Önöknek bemutató leveleimet, szorgalmasan olvasom mindazt, ami az interneten, magyar nyelven elérhető hazámról, Finnországról. Az olvasottak közé tartozik az a �innország dióhéjban�című ismertetés, ami a budapesti Finn Nagykövetség oldalán található. Csodálkozásomra ebben az ismertetésben nincs említés a finnországi kisebbségekről. Mivel Finnország példamutatóan jár el a kisebbségekkel szemben, azok kihagyását az ismertetésből nagy hiányként érzékelem, ezért most kihasználom az alkalmat és mai levelemben a finnországi kisebbségekről írok röviden. A tájékoztatás felületes, hiszen minden témáról nagyon sok információ áll rendelkezésre. Célom ezzel az ismertetővel  csak egy kis bepillantást adni  az itt élö kisebbségek helyzetébe.

 

Finnországi kisebbségek.

Finnország történelmi kisebbségei elsősorban nyelvi alapon különböznek a lakosság többségétől. Ezek a következő anyanyelvű csoportokhoz tartoznak: svéd, számi, roma, héber, tatár és orosz. A nyelvi kisebbségek közül a svédek és számig helyzetét szabályozza az alkotmány úgy, hogy az ország hivatalosan kétnyelvű, hivatalos nyelveink: finn és svéd, de a számi nyelvet anyanyelvként beszélőknek nyelvük használatára  hivatalos ügyeik intézésében joguk van.

Újabb kisebbségeket képviselnek a más országokból bevándoroltak, de ezek helyzetét törvények nem szabályozzák. Minden, a törvények által szabályozott nyelvi kisebbséghez tartozónak joga van arra, hogy az általános iskolában az anyanyelvén tanulhasson.

A vallási alapon megkülönböztetett kisebbségek az ortodox vallásúak, a zsidók, a muszlimok és az un. új pogányok (vallástalanok ). A finnországi lakosok kb. 13 %-a nem tartozik semmilyen vallási közösséghez.

Svéd anyanyelvű finnek (suomenruotsalaiset)

Ehhez a csoporthoz 2010-ben 291 153 finn állampolgár tartozott. Ök az 1000-1200 táján ide költözött svédek utódai. Vannak közöttük olyan finnek is, akik később vették fel a svéd nyelvet. A svéd anyanyelvűek főleg bizonyos területeken tömörültek, ezek közé tartozik Ahvenanmaa, a Turku környékén lévő szigetvilág valamint a déli és északnyugati partvidék.

Különösen Finnország függetlenségének megszerzése  idején folyt éles vita a finn és svéd nyelvek egymás közötti viszonyáról. Jelenleg Finnország hivatalosan kétnyelvű ország: finn és svéd nyelvű. Ennek oka elsősorban a finn történelem, talán emlékeznek Önök is arra, hogy Finnország az 1100-as évektől egészen 1809 ig (több mint 700 évig!) a svéd birodalom része volt. Jelenleg kb. 292000  a svéd anyanyelvűek száma, ami  lassan csökkenő tendenciát mutat, ennek elsősorban oka a vegyes házasságokban keresendő. Talán érdekes megemlíteni, hogy a legtöbb olyan családban ahol a szülök  közül az egyik finnül a másik  pedig svédül beszél, a közös gyerekekhez a gyerekek teljesen kétnyelvűek lesznek, aminek az itteni életben rendkívül sok előnye van. Szükséges azonban az, hogy a szülök, konzekvensek legyenek és soha ne keverjék a nyelveket, hanem mindketten ragaszkodjanak a saját anyanyelvükhöz.

Megjegyzést érdemel, hogy a Finnországban beszélt svéd nyelv (suomenruotsi) kissé eltér a Svédországban beszélttől (rikssvenska), de ez gyakorlatilag nem vezet félreértésekhez.

Számik �lappok

A Finnországban élő számik száma kb. 9000, ezeknek több mint a fele nem él a Lappföldön. A környező országokban - Svédország, Norvégia, Oroszország �élő számikkal együtt ennek az ősnépcsoportnak a nagysága  kb. 75 000 lélekre tehető.

A számik saját zászlóját 1986-ben hagyták jóvá, színei a számik népviseletének színeit képviselik. A zászlót a számik saját ünnepinek alkalmából húzzák fel a zászlórudakra.

Ugyanebben az évben lett a Sámi soga lávlla nevű dal a számik hivatalos himnusza.

A számik helyzetét a finn alkotmány 1995 óta szabályozza. Eszerint joguk van fejleszteni és fenntartani nyelvüket és kultúrájukat, valamint hagyományos életmódjukhoz tartozó megélhetési forrásukat, a rénszarvastenyésztést. A számiknak 1996 óta önkormányzatuk (= itsehallinto) van, ennek feladatait a számik által választott parlament ( saamelaiskäräjät) látja el.

Az általános felfogástól eltérően a számi nyelv nem egy nyelvet jelent, hanem többféle nyelvet takar ez a szó. Minthogy a lappok nemcsak Finnországban, hanem a környező államokban is élnek, egészen pontosan nem lehet tudni, hogy hányan beszélik a számi nyelv különböző formáit.

A 9 féle számi nyelv közül Finnországban háromféle számi nyelvet beszélnek:

1. -északi számi: ez a legnagyobb csoport, a lappok fele beszéli ezt a formát. Finnországban számuk kb. 2000 lakosra tehető

2. -koltaszámi: kb. 300-an vallják ezt anyanyelvüknek és az Inari tótól északkeletre élnek

3. -Inari számi: kb. ugyanannyian vannak, mint a koltaszámit beszélők, ez az a forma, amit Finnországon kívül más országokban nem beszélnek.

Finn törvények szerint a számi nyelvet anyanyelvként beszélőknek joguk van arra, hogy a hatóságokkal történő ügyintézésben, mint szóban, mint írásban anyanyelvüket használhassák. Sajnos a törvény csak részben valósul meg, ennek oka a tolmácsok és fordítók hiánya. Jelenleg a számi területek, hivatalainak csak egytizede tud megfelelni a nyelvtörvénynek, aminek oka részben az anyagiak hiányában keresendő.

Más, történelmi, nyelvi kisebbségek

A fentiek közé tartozik a kareliai nyelv, a romák nyelve, az orosz és a tatárok nyelve, valamint a jelbeszéd �ezeket a törvények figyelembe veszik.

Az 1990-es években kezdődött nagyobb mértékű bevándorlás újabb nyelvi kisebbségeket hozott magával, ezek integrálása a finn társadalomba úgy, hogy megtarthassák saját nyelvüket és kultúrájukat nagy kihívásokat jelent Finnországnak.

Vallási kisebbségek

A legtöbb finn az evangélikus egyházhoz tartozik (a népesség kb. 80 % -a evangélikus) Az evangélikus vallás szerepét törvény ( kirkkolaki) biztosítja. Hasonló törvény vonatkozik az ortodox egyházra is, ez a finnek kb. 1 %-nak a vallása így ez a kisebbségi vallásokhoz tartozik. Ez a vallás keletről jött Finnországba kb. 1100 táján. Az ortodox egyház tagjainak száma jelenleg a bevándorlás miatt növekvőben van. Északeurópa legnagyobb ortodox katedrálisa az Uspenskij katedrális Helsinki belvárosának egyik jelentős látnivalója.

Uspenskij katedrális

turkui zsinagóga

Az első zsidó család Finnországba 1799-ben érkezett, Hamina városába. Jelenleg a zsidó vallást vallók száma kb. 1400. Két zsinagóga van Finnországban, az egyik Turkuban a másik pedig Helsinkiben.

 

A vallási kisebbségekhez tartoznak a finnországi muszlimok. Ilyen vallásúak már az 1800-as évektől Finnországban lakó tatárok.

Az 1990-es évektől a bevándorlással együtt fokozódott és sokrétűvé vált az iszlámhoz tartozók kisebbsége. Becslések szerint 50-60 000 �e tehető jelenleg ezek száma, akik az ország különböző részein aktívan működő iszlám közösségek tagjai.

Források:

http://www.finland.hu/public/default.aspx?nodeid=39344&contentlan=28&culture=hu-HU

http://fi.wikipedia.org/wiki/Suomenruotsalaiset

http://fi.wikipedia.org/wiki/Suomen_kielipolitiikka

http://oppiminen.yle.fi/saamelaisuus

http://fi.wikipedia.org/wiki/Saamelaiskielet#Tilanne_Suomessa

http://www.vihrealanka.fi/lanka-200851/saamelaiset-suomessa

Képek forrásai :

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Chram_vecneho_spanku_panny_Marie.jpg

http://www.ngophotos.org/?view=gallery&cat=333ℑ=123

Turkui zsinagóga

számi zászló képe: Wikipedia

 

Judit Mäkinen

Finnország