Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

59. levél                                                                      2012 január 25

Kedves Olvasók!

Mai levelemben folytatom a megkezdett témát, azaz a  finn formatervezésről írok egy kicsit. Előre bocsátom, hogy a levelem rendkívül felületes és a témaválasztás önkényes.

A témának rendkívül nagy irodalma van és az egyes finn formatervezőkről számos könyv jelent meg több nyelven.  

Ezért különösen most várom a kedves Olvasók aktív részvételét hozzászólások formájában.

A formatervezés ünnepi évét Helsinkiben a Szenátustéren nagy tömeg jelenlétében a formatervezők világszervezetének (ICISD) elnöke Soon-in Lee nyitotta meg  ünnepélyesen. Az eseményeket rendező finn városok ( Helsinki, Espoo, Lahti, Kauniainen és Vantaa ) nevében egy fiatal,  finn tervező Minna Piiroinen adott újévi ígéretet  és elhangzott az újévet köszöntő Helsinki polgármesterének,  Jussi Pajunennek a  beszéde is.

A hangulatot egy nyitott színpadon folyó, sokoldalú  zenés program fokozta és ehhez a katedrális és a tér épületeinek ünnepi  kivilágítása is hozzájárult. Ha a fényjátékban résztvevő katedrálisra nézünk, az épületet szinte nem is  ismerjük fel. A  fényjátékot  több helyről bírálták is a Katedrális méltóságához  nem illőnek.

A változó, fel-felvillanó, video  fényprodukció neve:  Ylistys Helsingille = Helsinki magasztalása két munkacsoport műve volt, ezek a Mural Media és a 2011-ben  Kotimainen Graafikko = Hazai Grafikus címmel kitüntetett csoport: Agent Pekka  műve volt. 

Az esemény a finn nemzeti himnusz éneklésével és ünnepi tűzijátékkal fejeződött be. 

Ha az ember finnekkel  beszélget, többen vannak olyanok, akik megkérdőjelezik, hogy miért is pont Helsinki-Finnország a formatervezés központja idén. Azt hiszem, hogy ezek a kérdezősködök, nem veszik észre, hogy bennünket a mindennapi életben is a sokoldalú formatervezés tárgyai vesznek körül,  edények, lámpák, bútorok, gyerekjátékok, otthoni  textilek, stb. Az ember vak lesz a saját környezetére és a legtermészetesebben elmegy a figyelemreméltó dolgok mellett. Külföldiek sokszor többet látnak a mi környezetünkből, mint mi saját magunk, ez mindenütt így van.  

A finn formatervezés ? nagy öregjei"  hamarosan a II. világháború vége után, már az 1950-es években tervezték azokat a tárgyakat, melyek   modernségükkel  és, elsőrendű minőségükkel felkeltették a formatervező világ figyelmét.  Sokszor a " less is more" = a kevés az több elvét alkalmazták az egyszerű formák és tiszta színek használatával.  Ebben a finnek nincsenek egyedül talán túlzás nélkül állítható, hogy ez a többi skandináv országra is érvényes.

Ezek közül a tárgyak közül számos olyan létezik, melyek szinte minden finn otthonban megtalálhatók, megfelelve az idei design-fővárosi téma jelszavának, azaz:  Embedding design in life = Ágyazzuk a formatervezést az életbe, tágabb értelemben véve a mindennapi életünkbe.

Természetesen jóval ez előtt az idő előtt is terveztek figyelemreméltó tárgyakat, ezek közül első sorban az  Alvar Aalto tervezte bútorok, textilek, lámpák  és edények említhetők.

Az egyik ilyen klasszikus darab az un. Paimio tuoli = Paimio szék, melyet Aalto 1931-ben tervezett a Turkuhoz közel lévő Paimio-ban levő tüdőbetegek szanatóriuma bútortervezési versenyével kapcsolatban.

 

A sokak által ismert és számos finn családban megtalálható Aalto váza 1936 - ból származik és ezt Alvar Aalto közösen tervezte első feleségével Aino Marsioval. Vajon Önök hallották Aino Aalto nevét? 

Míg a világhírű építész Aalto neve bizonyára sokak előtt ismerős Önök közül, de vajon ki találkozott már Kaj Frank, Saara Hopea, Tapio Wirkkala, Rut Bryk, esetleg Nanny Still vagy Timo Sarpaneva  nevével  és az általuk tervezett gyönyörű tárgyakkal? Csupa nagy nevei  a finn formatervezésnek.

Ezek a művészek nem számítógépes programok segítségével álmodták meg azt, amit terveztek, hanem maguk voltak elsőrangú  kézművesek a szó legnemesebb  értelmében, keramikusok, grafikusok, bútortervezők, az üvegfúvás szakértői és mesterei.

A fenti művészekről óriási irodalom áll az érdeklődök rendelkezésére, talán  kiemelném közülük

Kaj Franck (1911-1989) nevét. Ö nemzetközileg talán  a legismertebb kerámia- és üvegtervező, a Képzőművészeti főiskola bútortervezői vonalán végzett 1932-ben. Rendkívül produktív tervező volt, tervezett a kerámiáiról ismert Arabia gyárnak, a bútorairól közismert Artek-cégnek, valamint az üveggyárak közül Iittala-nak és Nuutajärvinek. Az utóbbinak ö volt a művész-igazgatója 1950-1973 között.  Sok - sok finn háztartásban megtalálhatók az ö edényei, ilyen pl. a Kilta nevű sorozat, melynek egyik újdonsága volt, hogy a mindenféle díszítéstől mentes, egyszerű formájú és tiszta színekben kapható  edények egymásba rakhatók- így kis helyet foglalnak el, kis konyhákban is remekül elférnek.

Az idei formatervezési ünnepi év alatt számos eseményre kerül sor az év programjáért felelős öt városban.

Ezek közül talán kiemelném a Helsinki Design múzeum kiállításait, melyekből 12 kerül megrendezésre. A múzeum Helsinki központjában van, egy régi iskola épületében - maga az épület is érdekes. Nagy termei (régebben osztálytermek voltak )  remek lehetőséget adnak kiállítások rendezésére, egyszerre többféle kiállítás is látogatható itt. Arra az eshetőségre gondolva, hogy Önök közül többen is eljutnak idén Helsinkibe mellékelten a cím és nyitvatartási idő:

Helsinki, Korkeavuorenkatu 11. Nyitva kedden 11-20  h  szerda-vasárnap 11- 18 h.

A múzeum állandó kiállítására is érdemes időt szentelni.

Januári kiállítás:

2012 január  29.-ig van nyitva Jani Kaila fényképész kiállítása: Finnish Design Unwrapped /Csomagolatlan Finn Formatervezés  címmel.  Ez a kiállítás már látható volt tavaly szeptemberben  mégpedig a  Londonban rendezett Design Festivals nevű rendezvényen.

 Összesen 19 formatervező  műveit mutatja be a kiállítás, de nemcsak magukat a tárgyakat, hanem a mögöttük lévő tervezési-előállítási folyamatot is. Mivel jelenleg élő művészekről van szó, a kiállítás jó áttekintést ad a kortárs finn formatervezők gondolatvilágáról és az általuk tervezett tárgyakról. Van itt kerámia, üveg, lámpák, ékszerek és disz tárgyakat is láthatunk az általánosan használt filcpapucsok társaságában.

Egy művésszel foglalkozunk egy kicsit közelebbről és ö

Maria Jauhiainen

Az 1971-ben született, jelenleg Londonban élő művésznő  1996-ban végzett a Lahti városában lévő Formatervezési intézetben (Lahden muotoiluinstituutio), majd művészeti diplomát szerzett  Londonban a Royal College of Arts-ban. Fémmel dolgozik,  főleg ezüsttel. Egyik legismertebb munkája a Lehti = levél nevű  tál,  mely a New Yorkban levő modern művészet múzeumában  MoMa = Museum of Modern art látható és a múzeum üzletében kapható is. Szerepel ez a tál a híres londoni Victoria and Albert múzeum állandó gyűjteményében is.

Az ötletet egy, a szemétláda mellett talált szakadt lapulevél adta, amit a művésznő lepréselt, majd több évre el is felejtett.  A tál első változata 2001-ben készült el, nagy fel tünést aratva.

A képet nézve szinte elképzelhetetlen, hogy ez a tárgy fémből van ugye?

Kedves Olvasók! A finn formatervezés és ezzel kapcsolatban  a tervezők bemutatása kimeríthetetlen téma. Ezért most különösen várom az Önök részvételét: miről olvasnának szívesen ebben a témakörben?

 

Judit Mäkinen
Finnország

Források: Paimio szék http://www.sisustusblogi.fi/paimio-nojatuoli/

http://fi.wikipedia.org/wiki/Kaj_Franck

http://www.suomenlasimuseonystavat.fi/toiminta/jasenhaku.php

notcot.org