Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 58.

2012. január 05. 17:35:50  nyomtatási kép

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

58. levél                                 2012 január 1

 

Kedves Olvasók!

Köszönöm azokat a karácsonyi üdvözleteket, melyeket Önöktől kaptam, nagyon örültem annak, hogy többen is gondoltak rám.

 

Ez évi első levelemben először is békés, boldog és egészséges újévet kívánok  Kányádi Sándor soraival:

 

 Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén

Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog,
érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre.
Tiszta szívből ezt kívánom!
Szaporodjon ez az ország
emberségbe?, hitbe?, kedvbe?,
s ki honnan jött,
soha-soha ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk?
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke,
gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe?!

 

Külön köszönöm Koppányi Miklós hozzászólását utolsó levelemhez.

Remélem, hogy idén Önök közül többeknek is lesz valami mondanivalójuk a leveleimmel kapcsolatban. Mert ahogyan talán Önök szívesen olvasnak Finnországról, én is szívesen olvasnék arról, hogy ki miről szeretne hallani. A honlappal kapcsolatos véleménykutatást nézegetve látom, hogy többen szeretnének gyakoribb frissítéseket és vannak Önök közül olyanok is, akik maguk is szívesen írnának. Vajon mi akadályozza Önöket ebben? És miről szóljanak a frissítések?

Vajon hányan sütöttek Önök közül az elmúlt karácsony táján finn recept szerint kuglófokat? Hányan terveznek Önök közül finnországi utat idén és vajon merrefelé? Megannyi téma és megannyi válaszolatlan kérdés?.

Mai levelemben folytatom a megkezdett témát, azaz azokról a városokról írok röviden, melyek hozzájárulnak az idei - Helsinki designföváros - témához.

Espooval és Vantaa-val már foglalkoztunk, most Lahti és Kauniainen a téma.

 

Lahti / Lahtis

Lahti kb. 100 km-re van Helsinkitől északra, a fővárossal négysávos gyorsforgalmi út köti össze, gyorsvonattal 45 perc alatt érhető el Helsinkiből.

A város a Päijänne tórendszer Vesijärvi nevű tavának partján terül el, ez a tó 108 km2 alapterületű, csak összehasonlításként említem, hogy a Balaton kb. 584 km2 -en foglal helyet. A neve szószerinti fordítása: Víztó, hogy miért hívják pont így, azt nem tudom. A Päijänne tóval egy csatorna -  Vääksyn kanava - köti össze.

Egy kis történelem:

A város tágabb térségében folytatott ásatások azt bizonyítják, hogy Lahti környékén már 9 000 évvel

Ezelőtt is éltek emberek, ez azt jelenti, hogy Lahti Finnország legrégibb, ismert lakott területei közé tartozik. Az első írásos említés Lahti falváról 1445-re tehető, bő száz évvel később 1558-ban Lahtiban 24 házról tudtak.

Közlekedési szempontból Lahti több nagy út elágazódásánál feküdt, itt ment keresztül a Hämeenlinna-ból Viipuri-ba vezető országút és itt ágazott el az út  Savonlinna felé is. Minthogy Lahti kb. egyenlő távolságra volt 4 nagyobb várostól ( Turku, Viipuri, Helsinki, Porvoo ) a város élénk kereskedelméről volt ismert.

A város fejlődését nagy lépésekkel vitte előre a Riihimäki- Pietari (Szt Péter vár) közötti vasútvonal építése, az 1860-as évek végén. Lahtiban fűrész - és faipar fejlődött ki ebben nagy szerepe volt a Vääksy- i csatornának, mely a Päijänne tó vízrendszerén át lehetővé tette a fa vízi úton történő szállítását. II. Alexander cár parancsával Lahti falvából 1878-ban mezőváros ( kauppala ) lett és az 1877-ben pusztító nagy tűzvész után megindult a várostervezési program is.

Lahti 1905 óta rendelkezik városi jogokkal, 2011 elején 101 665 lakost számláló városként Finnország 8. legnagyobb városa.

A Werner von Hausen tervezte városi címerben egy vonatkerék látható, ezzel is felhívva a figyelmet a vasút jelentőségére a térségben. A kerék küllőiből lángok csapnak ki.

 

A városhoz közeledve az országútról már messziről láthatók a sí sáncok - bizonyára Önök közül is többen vannak olyanok, akik televíziós közvetítések segítségével már látták ezeket, hiszen tudomásom szerint Önök között többen is vannak, akik a síugrás barátai.

 

 

 

Lahti kulturális élete élénk, ennek egyik legfontosabb központja az un.

Sibelius talo , azaz Sibelius ház. Nevét Finnország egyik legjelentősebb zeneszerzőjéről, Jean Sibeliusról kapta (1865-1957). Ez a fából épült sokoldalú kultúrlétesítmény a Vesijärvi partján fekszik 2000-ben nyílt meg, építészei: Hannu Tikka és Kimmo Lintula.

 

Hangversenyeken kivül kongresszusoknak és más kultúr eseményeknek ad helyet.

Lahti városi színháza Finnország legnagyobb színházai közé tartozik, előadásait évente kb. 95 000 néző látogatja.

Lahti számos múzeuma közül nagy érdeklődésre tarthat számot a Rádió és TV múzeum. Ez a múzeum gyerekek részére is rendkívül érdekes, ök. saját,maguk készítette  kis TV előadásokban is ? felléphetnek" az interaktív lehetőségekkel teli múzeumban. Ez a múzeum egyedülálló az országban, mely az 1939-1945 között zajló háború hírközlésébe is betekintést ad a látogatóknak.

 

Lahti sí múzeumában a síeléssel kapcsolatos történelmi tényeken kívül a legnagyobb finn síelési -síugrási sikerekkel is ismerkedhetnek a látogatók.

 

Az építészet iránt érdeklődök is találnak maguknak látnivalókat, a modern Sibelius házon kívül az 1895-ben Josef Stenbäck tervezte jelenleg Taidelinna néven, múzeumként működő épület, valamint Alvar Aalto: A kereszt temploma (Ristikirkko) tarthatnak elsősorban érdeklődésre számot.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lahtihoz közel egy érdekes középkori templom is található, nevezetesen Hollola-ban. Az 1495-1510 között épült, Máriáról elnevezett masszív kőtemplom különösen a jó állapotban megmaradt, szenteket ábrázoló, fából faragott szobrairól híres és Finnország harmadik legnagyobb középkori templomának számít.

 

 

 

 

 

 

 

 

Lahti magyarországi testvérvárosa Pécs. Örülnék annak, ha a pécsi olvasók közül valaki írna Lahtiról - pécsi magyar szemmel nézve.

 

Kauniainen / Grankulla

A finn fővárossal, Helsinkivel egybeépült városok (Espoo, Vantaa, Kauniainen) közül Kauniainen a legkisebb, mint alapterületére (6 000 km2) mint lakosainak számát (kb. 8700) tekintve. Kauniainen-t teljes egészében Espoo veszi körül.

Kauniainen sokféle szempontból érdekes kisváros, a svéd anyanyelvűek 37,6%-ban képviseltek itt az országos 5 % alatti átlaggal szemben, itt fizetik a legkevesebb területi adót és a lakosság 91 %a-nak az általános iskolai műveltségnél magasabb az iskolázottsága, ez országos rekord.

A mai Kauniainen története egy részvénytársaság: AB Grankulla alapításával kezdődött 1906-ban. Ez a társaság földeket vett a helybeliektől és parcellázás után telkekként adta el a területet. A telkek nagyok voltak, mivel 3000 m2 -nél kisebb telkek (kb. 834 négyszögöl) nem léteztek. Így az ott lévő kis tó: Gallträsk körül villák épültek, melyeket kezdetben csak nyaralásra használtak a főváros zajában elfáradt tehetős polgári családok.

A közlekedést nagyban elősegítette az 1903-ban megnyitott Helsinki- Turku vasútvonal, melynek segítségével Kauniainen a fővárosból gyorsan és könnyen elérhető volt- és a mai napig is az. Manapság gyorsforgalmi út is létezik Turku és Helsinki között, ez Kauniainen mellett megy el, de érintik a várost a Helsinki körül levő nagy országutak is.

A város ugyan kicsi, de itt kifogástalan az ellátás minden téren. Szervezett az egészségügyi ellátás mellett az idősekről való gondoskodás és a fiatalok sportra való igényeinek kielégítése is. Kauniainenben több iskola működik finn és svéd nyelven. Az egyik jelentős oktatási intézmény az 1924-ben, alapított 200 férőhelyes Munkásakadémia (Työväen Akatemia), ahol jelenleg főiskolai szinten folyik az oktatás. a diákok kollégiumi elhelyezésére is van itt lehetőség.

Az épület a jugend stílus képviselője, Karl Lindahl tervezte 1911-ben, építészeket külön is érdekelhet.

 Ugyancsak főiskolai szinten folyik a képzés a Diakonia intézetben. A finn Bibliatársaság iskolája: Raamattuopisto is itt található.  Kauniainenben van a háborús veteránok kórháza: Sotavammasairaala, ahol a jelenleg még élő, idős, a finnországi háborúkban megsebesült  veteránokat  gondozzák.

A modern építészetet képviseli Kauniainen evangélikus temploma, mely 1983-ban készült el és Kristian Gullichsen építész műve.

 

Kedves Olvasók! Mai levelemmel befejezem azon városok ismertetését, melyek részt vesznek a Helsinki a design fővárosa eseménysorozat megvalósításában. Következő levelemben már a különböző programokról lesz szó.

 

Judit Mäkinen
Finnország

 

 

Források:

http://www.lahti.fi/www/cms.nsf/pages/tietoja+lahdesta
http://www.kukamitalahti.fi/main.php?id=1
http://fi.wikipedia.org/wiki/Kauniainen
http://fi.wikipedia.org/wiki/Työväen_akatemi

Képek forrásai

http://fi.wikipedia.org/wiki/Lahden_vaakuna
http://www.matkailu-opas.com/lahden-hyppyrimaet.html
http://www.fonecta.fi/tuotteet-ja-palvelut/Lahti/151498/Lahden+Sibeliustalo+Oy/photovideo.html#photosSection
http://www.lahdenseurakuntayhtyma.fi/henkilot_tilat/kirkot/ristinkirkko
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/78/Hollola_church_interior.jpg/171px-Hollola_church_interior.jpg
http://www.lahtiguide.fi/fi/kulttuuri-ja-nahtavyydet
http://www.akatemia.org/site/paeaerakennus http://www.kauniainen.fi/palvelut_ja_lomakkeet/palvelut_kohderyhmittain/matkailijat/nahtavyydet  



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !