Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 55.

2011. november 10. 21:17:19  nyomtatási kép

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

55. levél                                                                      2011 november 9

Kedves Olvasók!

Először is köszönöm az előző levelemre érkezett hozzászólásokat.

Az első hóra még várni kell, de biztatóak a jelek, mivel ma reggel már mínusz fokokat mutatott a hőmérő.

Mai levelemben az itteni  évszakok rövid ismertetésében elérkeztem az utolsóhoz, azaz sokak szerint az első évszakhoz, a tavaszhoz.

Finnországi tavasz

Finnországban a tavaszi hónapokhoz soroljuk márciust, áprilist és májust. Ebben van valami ellentmondás is, mivel március  általában a leghavasabb hónap. Mivel Finnország egyharmada az északi sarkkör felett fekszik, a Lappföldön még júniusban is tavaszról beszélnek - nem is ok nélkül, hiszen a lappföldi tavakról a jégtakaró csak júniusban tűnik el.

A tavasz a legváltozatosabb évszak nálunk, különösen Délfinnországban nagy a nappali és éjszakai hőmérséklet közötti ingadozás- nappal lehet mínusz 20 vagy plusz 15 és éjjel ismét fagy. Ezért a hó olvadása nagyon lassú, ami napközben elolvad, az éjszaka újra megfagy.

Az autósok húsvét utáni héten járhatnak nyári gumikkal - ha az időjárás megengedi. Minthogy a húsvét nincs minden évben ugyanakkor, ez jelenthet márciust vagy április végét is.

A meteorológusok a tavaszt attól az időponttól kezdve számítják, amikor a napi középhőmérséklet 0 és + 10 Celsius fok között van.

Minthogy Finnország kb. 1300 km hosszú észak-déli irányban,  ez azt jelenti, hogy Ahvenanmaa-ban már márciusban tavasz van, míg Kilpisjärviben, a Lappföldön  a tavasz csak májusban kezdődik. A tavasz  viszonylag nagyon rövid évszak, mivel Juhannus-kor, azaz  június végén már nyárról beszélhetünk az egész ország területén.

Szokás akkor már tavaszról beszélni, amikor a napok észrevehetően hosszabbak, azaz március elején a hőmérséklettől függetlenül tavaszról beszélünk itt Finnországban.

A régiek különös jelentőséget tulajdonítottak márciusnak, mivel a márciusi időjárásból következtettek az eljövendő nyárra. Ha márciusban sokszor volt köd, az esős nyarat jelentett. Ha meleg volt márciusban, az hideg májusra utalt, az esti pir ( iltarusko) meleg nyarat jelentett.

A tavasz egyik biztos jele volt a varjak - itt költöző madarak - megérkezése.

Tavaszi áradás

Jellemzők a tavaszra a hó- és jégtakaró olvadásához kapcsolódó tavaszi árvizek, különösen északnyugaton = Pohjanmaa és a Lappföldön. A folyókon zajló jégtáblák torlódása jeges gátakat képezhet, ezeket igyekszenek pl. robbantással eloszlatni a nagyobb árvizek elkerülésének érdekében.

A talaj menti fagy mélysége függ a téltől, de elérheti a 2 méteres mélységet is! Ez azt jelenti, hogy különösen a vízvezetékek és a csatornák  vannak veszélyeztetett helyzetben, az olvadás elmozdíthatja a földben levő csöveket. Erősebb teleken a kutak is befagyhatnak.

Kelirikko = Járhatatlan utak

 A nem aszfaltozott országutakon a napos és árnyékos helyeken különböző a talaj menti fagy felengedése, ez az ilyen utak egy részének járhatóságát erősen befolyásolja, erre külön finn szó is van: kelirikko = rosszul járható vagy esetleg járhatatlan út. Ilyenkor az utakon táblák jelennek meg, melyek felhívják az autósok figyelmét a különösen óvatos vezetésre, az úton lehetnek gödrök és kiemelkedések, az olvadás mértékétől függően.

Ha az út még nem olvadt fel, az út mentén levő hó  olvadáskor keletkezett víz nem ivódik be a földbe, hanem a jeges út tetején maradva, a homokkal  összekeveredve veszélyes, csúszós masszát képez.

Tavaszi virágok

 

A még havas tájon megkezdődik a " virágzás" azaz az első virágok is megjelennek- az égerfákon és a mogyoróbokrokon gyakran már márciusban.  Mogyoró jelentős mennyiségben szinte kizárólag csak Ahvenanmaa szigetvilágában terem, de kisebb ligeteket és egyes bokrokat Délfinnországban is találunk, pl. Lohja városának  környékén. A vad virágok közül elsőként a finnül leskenlehti- nek nevezett  azaz özvegy levele=marti lapu (Tussilago farfara)  virágzik. Ez egy kis sárga virág, amikor a virágok megjelennek - általában április elején, ritkábban már márciusban- akkor leveleket még egyáltalán nem látunk, a levelek sokkal később bújnak ki a földből.

 Ezután jelenik meg a kék virágú sinivuokko = májvirág ( Anemone hepatica). Ez Finnországban védett virág, eladásra tilos szedni.

 

A finnországi Anyák napja május 2. Vasárnapja, ilyenkor már a fehér, valkovuokko =  tavaszi szellőrózsa (Anemone nemorosa) virágzik, a gyerekek nagy csokrokat szedhetnek az anyukájuknak.

Itt kell megjegyezni, hogy Finnország a növényvilág szempontjából nyolc  területre oszlik, mint a mellékelt térkép is mutatja

 

 és a fenti leírás a virágokról csak az ország déli és középső területeire vonatkozik.

Hiirenkorva

A nyírfákkal kapcsolatban van egy szó, aminek nincs magyar megfelelője és ez a "hiirenkorva"  (Koivut ovat hiirenkorvalla = A nyírfák egérfülesek)  Hiiri = egér, birt.eset: hiiren, korva = fül, szóval egérfüle. Ez a fakadó leveleket jelenti.

 

Amikor a nyírfák  kihajtanak, egy-két napig a friss levelek az egér fülére emlékeztetnek, kicsik  és egy kicsit fodrosak.

Kevätmasennus =tavaszi depresszió

Van azonban a finn tavasznak egy árnyoldala is és ez a depresszió. Vannak olyan emberek, akikre a fokozódó fény mennyisége és a hosszabbodó napok lehangolóan hatnak, fáradtságot és kedvtelenséget okoznak. Sajnos Finnország  - Magyarországgal együtt !! - az öngyilkossági statisztikákban az élen járó országok között  foglal helyet és megfigyelhető nálunk az, hogy az öngyilkosságok jelentős része pontosan a tavaszi hónapra, májusra esik.

Legyünk azonban optimisták, hiszen tavasszal nemcsak a természet éled ujjá, az emberek legnagyobb része  vidámabbak lesz, mivel  vége van  a hosszú télnek, világosodnak a napok és közeleg a várva várt nyár!

Lassan közeleg  a Karácsony és ezzel a sütés-főzés ideje is, befejezésül egy egyszerű  recept:

Sárgarépás kuglóf = Porkkanakakku

Hozzávalók:

3 tojás, 3½ dl cukor, 2 dl étolaj, 3½dl liszt, 1½ teáskanál sütőpor, ½ teáskanál szódabikarbóna,  1 teáskanál őrölt fahéj és 3½dl finomra reszelt,  nyers sárgarépa.

Hogy csináljuk?

Az olajt és a cukrot összekeverjük, majd hozzáadjuk a tojásokat és a száraz anyagokat. Utoljára keverjük hozzá a sárgarépát, de nem kell erősen kevergetni, csak fakanállal jól megforgatni a masszát.

Kizsírozott és prézlivel behintett kuglófformába tesszük a tésztát.

 Ezután: Irány a hideg sütő, a sütőt 175 C-ra bekapcsolni és kb. 1 óráig sütni. Egy villát vagy kést  beleszúrunk, és ha nem ragad rá semmi tészta, akkor készen van a sütemény.

Hagyjuk lassan kihűlni az elzárt sütőben,  kinyitott sütőajtó mellett. Langyosan már ki lehet borítani. Hidegen pedig  be lehet szórni porcukorral.

 

Jó étvágyat!

Ha Önök között vannak ínyencek, akkor nagyon finom egy kis felvert tejszínhabbal tálalni! Mindenki tehet annyi tejszínhabot a kuglófszeletére, amennyihez kedve van   

Források: Wikipedia: kevät.
Vilkuna K: Vuotuinen ajantieto . Otava

Képek forrásai:

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Leskenlehti,_Ladvo,_Naantali,_24.4.2010..JPG
leskenlehti:Wikipedia magyarul
Kasvuvyöhykkeet térkép : http://ilmatieteenlaitos.fi/kasvuvyöhykkeet
Kelirikko képe: http://www3.vartti.fi/keskiuusimaa/kuvagalleria/?p=487

A többi kép saját felvétel.

Judit Mäkinen
Finnország




A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !