Finnországi levelek 53.
Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra
53. levél 2011 október 5
Kedves Olvasók!
Ugyan a télre még várni kell, azaz lehet vagy szabad, de az évszakokat illető sorozat folytatásaként mai levelemben az előttünk álló télről írok.
A tél nálunk a leghosszabb évszak, 4-6 hónapig tart, országrésztől függően. Az első hó az ország déli részén általában novemberben esik, északon hamarabb. Idén, északon Kilpisjärvi-ben már leesett az első hó. Egyenlőre ez még nem maradandó, de ami késik, az ugye nem múlik ? Tavaly az első hó Jyväskylä városában így nézett ki:
A képet egy ottani lakos fényképezte 2010 október 10.-én.
Első hó - tipp
Az első hóval kapcsolatban most egy tippelésre hívom Önöket. Azt kell kitalálni, hogy mikor esik Helsinkiben az első hó? Aki a legjobban megközelíti a kérdéses napot, vagy talán telibe találja, az egy kis finn ajándékot kap tőlem. Az ötlet nem a sajátom, hanem Helsinki városé. Ilyen tippelést már évek óta rendez a város, de ott nincs ajándék. Az első hó Helsinki viszonylatában azt jelenti, hogy az első hó napja az a nap, amikor a Helsinki hat városi hóeltakarítási körzetből legalább háromban hóekével kell a friss havat eltakarítani.
Várom a tippeket!
A tipp beküldésének határideje nov.1. A tippeket a hozzászólás rovatba lehet beírni.
Hőingadozás
A finn tél jellegzetes vonásaihoz tartozik a nagy és nem egyszer gyors hőingadozás. Ez azt jelenti, hogy 0 C foktól - 35 C fokig gyorsan változik a hőmérséklet. A leghidegebb téli napokon ennél is hidegebb lehet.
A szél fokozza a hideg érzést, ez függ a mindenkori mínusz fokoktól és a szél sebességétől. Pl. ha mínusz 5 C fokot mutat a hőmérő és a szél 10 m/sec sebességgel fúj, akkor ez a hőmérséklet mínusz 22 Celsius szél nélküli hidegnek felel meg.
Tavaly télen a leghidegebb hőmérséklet elérte a mínusz 41 C fokot. A Finnországban mért hidegrekord mínusz 51,5 C fok, ezt Kittilä Poka nevű helyén mérték 1999-ben.
Jég
Télen befagynak a tavak és a Balti tenger is jégtakaró alá kerül. A fagyás összefügg a víz sótartalmával. A Balti tengernek viszonylag alacsony a sótartalma, és ezért a szokásos -4 C fok helyett már -0.3 foknál kezdődik a fagyás.
A Helsinki-Stockholm vagy Helsinki-Tallin közötti hajóforgalmat télen csak jégtörők segítségével lehet megoldani, a közlekedés semmilyen időjárás miatt nem szünetel.
Finnországnak 8 jégtörő hajója van, ezek a következők: Botnica, Fennica, Kontio, Nordica, Otso, Sisu, Urho, Voima. Talán érdekes megjegyezni, hogy ezek közül kettőnek a neve medvét jelent: Kontio és Otso.
Urho = Bátor egyben használatban levő férfinév (ugye emlékeznek Önök Finnország elnökére Urho Kaleva Kekkonen-re?) , Voima = Erő és a Sisu név egy bizonyos finn tulajdonságot jelent, amit egy szóval nem lehet kifejezni, kitartás mindenek felett és minden ellenére, bátorság, szívósság, "finnség".
Ha a jégtakaró vastagsága eléri, a 40-60 cm-t ez azt jelenti, hogy járművekkel is lehet közlekedni a jégen. De nem úgy kell elképzelni ezt, mint egy korcsolyapályát, mivel a jégen vastag hóréteg is van. A havat elhányják és így jön létre az út. Erős teleken a Helsinki előtt fekvő Suomenlinna szigetére autóval lehet menni! Teherautóval is.
A hótakaróval fedett jégen sokan síelnek, a város így egész más perspektívában mutatkozik, ugyanúgy, mint ahogyan pl. hajóról lehet látni.
Télen szállítanak építőanyagot is a kisebb szigetekre, melyeken nyaralók (mökki) épülnek, a szállítás olcsóbb és könnyebb, mint a csónakkal történő vízi szállítás.
Síelés, azaz sífutás
Minden túlzás nélkül elmondható, hogy minden finn tud síelni. A gyerekek az első sílécet nagyon fiatalon kapják, szinte azonnal azután, amikor járni meg tanulnak. Már a 4-5 éves óvodások is síelnek. Hagyományosan a sífutás a finnek " száma", hiszen régebben vidéken a gyerekek télidőben sílécen mentek iskolába, ez a szokás máig megmaradt. A két utolsó télen Délfinnországban is volt annyi hó, hogy szinte mindenütt lehetett síléccel közlekedni.
A lesiklás is elterjedt, sok helyen vannak kisebb-nagyobb síliftek, a Lappföldön számos nagy turistaközpont várja a síelőket.
Az iskolások tornaórái télen leginkább vagy síelést =sífutást vagy korcsolyázást jelentenek. Nemcsak fiúk űzik a jéghokit, hanem lányok is, de ök. inkább műkorcsolyáznak, mint hokiznak.
Finn diákok minden télen élvezhetik az egyhetes sí szünetet, ez az ország déli részén az év 8. hete, a középső részen a 9. hét és északon a 10. hét a síszünet. Ennek az oka, hogy februárban északon könnyen lehet mínusz 25 fok alatti hőmérséklet, ez korlátozhatja az órákig tartó szabad levegőn való tartózkodást.
Téli sötétség: kaamos
Hogy télen rövidebbek a napok azt mindnyájan tudjuk. Finnország északi részén, a nap télen 51 napig nem emelkedik a horizont fölé, azaz nem kel fel. Erről egy régebbi levelemben (29. levél 2010 nov.1.) már részletesebben is írtam.
Autózás télen
Finnországban kötelező a téli gumi használata a kerekeken. Ez lehet vagy jancsiszögekkel kivert, vagy szögek nélküli, de erősen profilírozott gumi. A jancsiszöges téli gumi használata nov.1-márc. végéig megengedett, de ha az időjárás megköveteli, később is. A téli gumikon legalább 2-3 mm mélynek kell lenni a profil mélységének, csak így biztonságosak a csúszós és jeges utakon.
Télen az országutak sebességkorlátozásait leszállítják. Ahol nyáron max. 120 km.-re lehetett vezetni, télen csak 100 km/h-val szabad, a 100 km-es területeken 80 km/h a max. megengedett sebesség.
A lámpák használata Finnországban minden évszakban kötelező, egész nap.
Téli öltözködés
Finn viszonylatban a téli öltözködés nem egy vastag irhabundát jelent, hanem réteges öltözködést, aminek az előnye, hogy az egyes blúz - ing - pulóver - mellény - zakó rétegek közötti vékony levegőrétegnek is szigetelő hatása van. Nem szabad elfelejteni, hogy a fedetlen fej nagy hő veszteséget jelent ezért a sapka vagy kucsma viselése elengedhetetlen.
A szőrméről mint olyanról sok és időközönként erős vita is folyik, az ? állataktivisták" ellenzik a prémes állatok tenyésztését. És több esetben jelentős károkat okoznak a tenyésztőknek, pl. kinyitják a ketreceket, összekeverik az egyes állatok tenyésztési adatait, megrongálják szőrmeüzleteket, stb. Ezek az állatvédő aktivisták okozták azt, hogy azok a ketreceikből kieresztett nercek, amik elszaporodtak, egyes területeken kiirtották a madarakat, mivel elpusztították= megették mind a madártojásokat, mind a fiókákat.
Ezek az aktivisták ugyancsak elfelejtették, hogy a prémes állatok tenyésztése Finnországban elfogadott és jogilag is megengedett foglalkozás és megélhetési forrása sok családnak.
Sokan azt képzelik, hogy nálunk télen megáll az élet, ez egyike a Finnországra vonatkozó téves hiedelmeknek. Minden túlzás nélkül merem állítani, hogy Finnország télen is él és aktív. Mi itt úgy gondoljuk, hogy nincs rossz idő = hideg- csak elégtelen öltözködés.
Források:
http://ilmatieteenlaitos.fi/800
http://www.valkee.com/fi/tiede.html
http://fi.wikipedia.org/wiki/Jäänmurtaja#Suomen_j.C3.A4.C3.A4nmurtajat
http://www.motot.net/wiki/Talviajo
http://yle.fi/uutiset/kotimaa/2011/02/kylma_jatkuu_-ennatyksia_ei_tosin_rikottu_2367401.html
Képek forrásai:
Téli autógumi: http://www.rengasmaailma.fi/talvirenkaat
Nerc: http://fi.wikipedia.org/wiki/Minkki
Befagyott tenger képe:saját felvétel
Elsö hó képe: Iltasanomat 11.10.2010
Judit Mäkinen
Finnország
A hozz?sz?l?shoz regisztr?ci? sz?ks?ges !
 |