Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 51.

2011. szeptember 03. 09:54:27  nyomtatási kép

Finnországi levél hazámból, Finnországból,  szülőhazámba  Magyarországra

51.levél                2011  szeptember 3

Kedves Olvasók!

 Először is sokszor köszönöm az 50. levelemre érkezett hozzászólásokat.

Mivel nálunk már ősz van, arra gondoltam, hogy a legközelebbi  leveleimben a finn évszakokról fogok írni Önöknek. Finnországban az év négy évszaka élesen elkülöníthető és nagyon különbözőek az évszakok, talán ebből a szempontból elmondhatjuk, hogy Finnország fekete - fehér ország, vagy világos van, vagy sötét, vagy mínusz 30 vagy plusz 30 Celsius fok.

Az évszakok közötti hőingadozás könnyen eléri a 60 C fokot, esetleg többet is. Ennek mind az utakra, mind pedig az építkezés minden formájára nagy hatása van.

Nem hagyományosan, azaz nem a tavasszal kezdem, hanem a nyárral, mivel az van most hozzánk a legközelebb.

Itt szeretném megjegyezni, hogy várom azok megjegyzéseit, akik az elmúlt nyáron Önök közül Finnországban jártak. Vajon Önök  milyen tapasztalatokat gyűjtöttek a finn nyárról? És ki lesz az, akinek nem esik nehezére "megfogni a tollat" azaz odaülni a számítógéphez.

Nyár Finnországban

Úgy általánosságban elmondható, hogy a nyár nálunk nagyon rövid - talán 10 hétvégéről  lehet szó - de annál is intenzívebb. Azt is lehet mondani, hogy a nyár a nyári napéjegyenlőségtől kezdődik jún. 21.-én és az őszi napéjegyenlőségig tart, azaz szept. 22.-ig tart. Ez azonban nagyon relatív, mert ha pl. most, amikor ezeket a sorokat írom aug. 31.-én, szakad az eső és 12 C fokot mutat a hőmérő, egyszóval nincs  kimondottan nyári idő, még a mi fogalmaink szerint sem. 

Számítják a nyarat a hőmérséklet szerint is, az un. termikus nyár akkor kezdődik, amikor a nappali középhőmérséklet + 10 C fok fölé emelkedik, és akkor van vége, amikor ez alá az érték alá süllyed. E szerint ma még nyár van. Ez azt hiszem, csak ránk vonatkozik, mert Önöknek a 10 C fok  bizonyára nem számít  nyári hőmérsékletnek.

Legfontosabb jellemzője a finn nyárnak a világosság, azaz a hosszú napok és a sokak által ismert un.  fehér éjszakák. Utóbbi kifejezés azt jelenti, hogy a nap nem megy le este, azaz nem lesz sötét.

Az ország különböző részein - hosszú országról lévén szó - különbözőképpen érzékelődnek ezek a fehér éjszakák, minél északabbra megyünk annál fehérebb lesz az éjszaka és a világos időszak annál tovább tart. Júniusban a Lappföldön éjszakátlan az éjszaka azaz: yö on yötön (üö on üötön).

Finnország azon részén, mely az északi sarkkör fölé esik, nyáron 73 napon át nem megy le a nap. Ugyanebben az országrészben télen 51 napon át nem kel fel a nap. Ez a terület Finnország alapterületének egy negyed része.

Nyáron sokféle eseményt rendeznek az országban, az alábbi felsorolás nem törekszik teljességre és a rendezett eseményeknek csak egy  tört részét foglalja magába.

Fesztiválok

Zenei fesztiválokról van szó, ezek lehetnek akár rock-zene akár klasszikus zene ünnepségek. Az előbbiek közé tartozik az

                             Pori jazz fesztivál- 30 éve kerül megrendezésre Pori  városában.  Mindenféle könnyűzene előadásra kerül, mint pl: pop, soul, rock, blues, reggae, hip-hop és természetesen a jazz legfényesebb csillagai is fellépnek.

 A hangversenyeket részben a szabad ég alatt, részben a helybeli színházban rendezték. Idén  többek között ilyen nevek fémjelezték az eseménysorozatot: Tom Jones, Lupe Fiasco, Charles Lloyd, Elton John.

                             Imatrában rendezett Big Band Festival

        Keravában tartott jazz-fesztivál,

Mindenféle korú emberek látogatják ezeket, a hangulat fiatalos és "menő". A vendégek főleg sátrakban töltenek 1-2 éjszakát és a hangulatot a nagy sátrakban árusított sör is fokozza.

Helsinki ünnepi hetek  aug. 18-szept.4.

                             Látogatottságát illetően ez Finnország legnagyobb kulturális fesztiválja. Szinte mindent magában foglal, zene, tánc, színház, film és sok kiállítás is szerepel a műsorban. Tavaly ezeket a rendezvényeket 261 000 néző látogatta. A különböző események sok helyen kerülnek megrendezésre, sátrakban, mozikban, színházakban, a Finlandia palotában és pl. hangversenyeket  Helsinki különböző templomaiban is lehet hallgatni. Az eseménysorozathoz tartozik, augusztus végén az un.

 Művészetek éjszakája (Taiteiden yö), amikor Helsinkiben sokféle kultúrával lehet ismerkedni egész éjszaka.

Savonlinna Operaünnepség

                             Az első ilyen ünnepséget 1912-ben rendezték Savonlinna városában Keletfinnországban, az Olavinlinna nevű vár területén.

Az első világháború idején kezdődött 40 éves szünet után 1967 óta minden évben megrendezésre kerül neves külföldi művészek részvételével. Ez egy hosszú, egy hónapig tartó ünnepségsorozat, összesen kb. 60 000 ember hallgatja a klasszikus operákat.

Idén nyáron magyar est is volt, melyen Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus c.  művét, valamint Bartók Béla: Kékszakállú Herceg vára  operáját  adták elő.

Kamarazene fesztivál Kuhmo-ban

Kuhmo - helységet eldugott helynek is lehetne nevezni, a fővárostól 585 km-re van északkeleti irányban. Nyáron azonban Kuhmo a nemzetközi  kamarazene egyik központjává válik. Idén a júliusban tartott egyhetes fesztiválon 37 000 ember hallgatta azt a 76 hangversenyt, melyeken összesen 140 művész lépett fel. A rendezvény büdzséje 990 000 euró!- ennek felét a jegyek bevételéből fedezik, a többit az Oktatásügyi Minisztérium, Kuhmo városa  valamint a Külügyminisztérium és különböző együttműködő szervek biztosítják.

Faces Etnofesztivál

                             Délnyugatfinnországban, Billnäs helységben rendezik  ezt a különböző  csoportok tánc- dal- és zenei  fesztiválét nemzetközi résztvevőkkel, több színpadon.

Tangóéneklési verseny Seinäjoki-ban

A tangóról nem okvetlenül Finnország jut az ember eszébe, de van a tangónak egy speciális finn változata is, a suomalainen tangó = finn tangó.

Idén 25. alkalommal rendezték Seinäjoki városában azt a tangófesztivált, melyen énekesek versenyeznek egymással a tangókirály vagy tangókirálynő címért. A verseny egyik célja új zeneművek bemutatása, a két legjobb tangó szerzője pénzjutalomban részesül. A több fordulóban és több napon át rendezett hangversenyeket évről évre több mint 100 000 tangókedvelő hallgatja Seinäjoki-ban. Ez egy komoly zenei tudást igénylő verseny, rengeteg tangót kell tudni és az éneklendő, a finn közönség által  többnyire ismert tangókat kisorsolják a versenyzők között.

A tangókirálynői címet 2004-ben egy Tampere-ben született fiatal lány nyerte, a neve: Johanna Debreczeni 

. Hogy ö nem tősgyökeres finn, azt Önöknek nem kell mondani, ugye?

 Kuopio táncol és szól, azaz  Kuopio tanssii ja soi fesztivál

 Kuopio-ban júniusban rendezik a fenti címben jelzett táncfesztivált. Az itt fellépő művészek több világrészt képviseltek, idén ázsiai és amerikai táncosok is felléptek a finn és más  európai művészeken kívül. Ez az egyhetes eseménysorozat a legnagyobb ilyen rendezvény Skandináviában, idén 42. alkalommal rendezték. Nemcsak előadások, hanem tánctanfolyamok is vannak mind hivatásos táncosok, mind pedig amatőrök részére. A fesztivál művészeti vezetője Jorma Uotinen, nemzetközileg ismert táncművész - koreográfus.  

 Végül, de közel sem utolsó sorban említést érdemel az

Kaustinen-ben rendezett népzenefesztivál.

 Kaustinen 438 km-re van Helsinkitől, északnyugatra, lakosainak száma nem éri el az 5000 lelket. Kaustinen főleg, de nem kizárólag a finn népzenéről ismert. Nyaranta 9 napos népzenefesztivál hívja mindazokat, akik szeretik, űzik és ápolják a finn népzene hagyományait.

Sokan hallják a hívást, a látogatók száma meghaladta a  110 000 zenekedvelőt.  A zene a mindennapokban  is érvényesül, működik itt pl. egy zenegimnázium is.

A fentieken kívül sokféle más mókás versenyt is rendeznek nyaranta Finnországban.

Ilyenek pl. az:

asszonycipelés, a mocsári labdarúgás, szaunázás világbajnoksága, a csizma-esetleg mobiltelefon hajítási verseny  vagy akár a "mesemondás" finn bajnokága. Ezen a versenyen  melyet idén 10. alkalommal rendeztek maximum 7 perc alatt kell elmondani egy igaz történetet a versenyző saját- vagy a környezetének életéből. Idén ezt a versenyt a 74 éves Sirkka Huhtahaara nyerte meg, az elmondott igaz történet egy az esküvő után! Két héttel megvalósult nászéjszakáról szólt.

És még mondja valaki, hogy a finneknek nincs humorérzékük  ;).

Források:

http://fi.wikipedia.org/wiki/Kes%C3%A4kuu

http://www.faces.fi/sumuSHOP/sivu/0011_roots

http://www.festivals.fi/festivaalit/aikajarjestys/27/?/fin/

http://www.pohjalainen.fi/uutiset/kulttuuri/kuhmon-kamarimusiikki-ylitti-tavoitteensa-1.1040674

Képek forrásai :

http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Pori_Jazz?uselang=fi

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Johannadebreczeni6.JPG?uselang=fi

http://fi.wikipedia.org/wiki/Tiedosto:Kaustinen3.jpg

Olavinlinna képe valamint a téli és nyári képek: saját felvételek.



Judit Mäkinen
Finnország



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !