Finnországi levelek 49.

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

49.levél 2011 augusztus 11

Kedves Olvasók!

Annak érdekében, hogy megismertessem Önökkel Finnországot belülről, szorgalmasan olvasom azokat az úti beszámolókat, melyeket az itt megfordultak írnak a különböző internetes oldalakra Finnországról.

Nem egyszer merítettem már témát az ezeken az oldalakon olvasottakból, hiszen többször olvasok olyasmit, ami nem felel meg a valóságnak és félrevezeti azokat, akik az itteni életről és körülményekről akarnak tájékozódni. Hogy ezeknek a megállapításoknak mi az oka, azt nem fejtegetem, hiszen sok oka lehet, mint pl. a Finnországban eltöltött túl rövid idő, nyelvi, vagy más okokból született félreértés, stb. stb.

Mai levelem témáját az alábbi bejegyzés adta:

"Figyelemreméltó, hogy nyáron 5 hét kötelező szabadságot kell letölteni, februárban 1 hét sí szünet van, s hogy még nagyobb legyen a döbbenetünk, nekünk, magyaroknak, karácsonykor is 3 hét szabadságon vannak a finnek"

Dolgozók és tanulók nyári és más időponti szabadsága Finnországban.

Finnországban az évi szabadságot jelenleg a 2005 márc. 18.-án kiadott Vuosilomalaki = Törvény az évi szabadságról szabályozza.

Ennek értelmében:

Állami alkalmazottak évi szabadsága

Ha a munkaviszony egy évnél rövidebb ideig tartott minden munkában eltöltött hónap után 2 munkanap szabadság jár a dolgozónak, azaz pl.: 10 hónapi munkaviszony 20 munkanap szabadságra jogosít. Míg a szombati nap általában szabad, a szabadság számolásánál nem ötnapos munkahéttel, hanem hatnapos munkahéttel számolnak, azaz a szombat is munkanapnak számít.

A szabadság az egy évnél rövidebb munkaviszony esetén az április 1 és a következő év március 31 közötti időszakban munkával eltöltött hónapokat jelenti. Pl. Ha valaki februárban kezd dolgozni és augusztusban befejezi a munkát, akkor fizetett szabadságot csak az április-augusztus közötti hónapok után kap = 5x2=10 nap.

Hogy mikor van valaki szabadságon, azt a munkaadó dönti el. Minden évben mindenkinek márciusig bezárólag be kell adnia a kérelmet az évi szabadságra vonatkozóan. Mindenki nem lehet pl. júliusban szabadságon, ezért általában meg kell egyezni arról, hogy ki mikor van szabadságon, hogy a munka ne álljon le teljesen. Kivételt képeznek azok a nagyobb, ipari üzemek, melyek leállnak nyaranta teljesen 4 hétre - ilyenkor van az évi karbantartás és ilyenkor az egész személyzet szabadságon van.

Ha a munkaviszony tovább tartott, mint egy év akkor havonta 2,5 nap szabadság jár, azaz 2 évi munkaviszony után 12 x 2,5 = 30 munkanap az évi szabadság.

Ha a munkaviszony 15 évnél tovább tartott, az évi szabadság 35 munkanap. Ebből a fizetett napok száma 25. Ezzel Finnország az EU több tagállamával pl.: Csehország, Hollandia, Franciaország - egyenlő szinten van, ennél több, azaz 30 nap fizetett szabadság csak Németországban és Dániában létezik az Eurofound felmérése szerint.

Ezután a szabadság nem hosszabbodik bármennyit is dolgozott valaki, ez azt jelenti, hogy annak, aki 30 évig dolgozott ugyanannyi szabadság jár, mint annak, aki 15 évig dolgozott.

A dolgozók un. lomaraha -t = "szabadságpénzt" is kapnak, ami a fele a szabadság idejének megfelelő fizetésnek, ezt a pénzt a fizetésükön felül kapják vagy a szabadságuk elején vagy akkor, amikor visszamentek dolgozni.

Vannak fizetett szabadnapok is, ilyenek pl. házasságkötés napja, közvetlen hozzátartozó temetésének ideje, az 50. vagy 60. születésnap és a katonai behívás napja.

A fizetett szabadnapok közé tartoznak a következő egyházi ünnepnapok: Nagypéntek, Húsvéthétfő, Áldozócsütörtök, Vízkereszt

Más fizetett ünnepnapok: Május 1, Juhannus =Szentivánéj napja, Finnország függetlenségének ünnepnapja: december 6

Azok, akik nem állami alkalmazásban dolgoznak, azok munkaszerződésük szerint vannak szabadságon,

DE SEHOL NEM KÖTELEZÖ nyáron öt-hét szabadságot letölteni és SEHOL NINCS Karácsonykor 3 hét szabadság!

Iskolások szünetei az iskolai év idején

Az iskolai év őszi féléve augusztus 16 - december 22.-ig tart

a tavaszi félév január 10- június 4.-ig tart

A nyári vakáció ideje: június 5 - augusztus 15.

Az iskolai évben a következő szünetek léteznek:

őszi szünet: október 14 - október 15 = 2 nap

karácsonyi szünet ideje: december 23-január 9 = 13nap

téli szünet = sí szünet

az ország déli részén az év 8. hete, a középsőn a 9. hét és északon az év 10. hete a sportszünet, azaz a sí szünet. A különböző időpontok oka, hogy február a leghidegebb hónap és az ország északi részein ilyenkor könnyen lehet mínusz 20 C alatti hőmérséklet, ami nem a legszerencsésebb a síelés szempontjából. Másik oka, hogy a napok február elején, északon még viszonylag rövidek és a napok rohamos hosszabbodása februárban három hét alatt már észrevehető.

Sokan áhítoznak a tanítók és tanárok hosszú nyári vakációja után. Ezek azonban talán/bizonyára nem tudják, hogy az utóbbi években a tanárok jelentős része csak az iskolai évre kap fizetést, azaz munkaszerződésüket egy-egy iskolai évre kötik. Így ök. egész nyáron fizetés nélkül élvezik a szabadságukat.

Ez a szabadságot szabályozó törvény felületes ismertetése, de remélem, hogy a lényegre rávilágít.

Összefoglalva a fentieket, a levelem elején idézett megjegyzés megállapítása téves - nincs ok megdöbbenésre!

Végezetül egy finn recept:

Vispipuuro = Felvert, gyümölcsös gríz (esetleg kikevert grízkása)

A nagy finn- magyar szótár nem ismeri a vispipuuro szót, így a fenti fordítást a kényszer szülte. Ezzel kapcsolatban egy kis finn nyelvlecke: puuro = kása, vispata=felverni, vispilä = habverő. Kiejtés: A kettőzött magánhangzó hosszú magánhangzót jelent, a finn s = magyar sz.

Mi kell hozzá?

1 l víz

4 dl megtisztított ribizli (mi itt főleg áfonyával készítjük, de ribizlivel ugyanolyan finom)

2 dl cukor

1 kávéskanál vaníliás cukor

2 dl gríz

Hogy készül?

A vízben puhára főzzük a ribizlit = kb. 10 perc, ha kész leszűrjük, a ribizli héját kidobjuk, szűrés közben a puha ribizli szemeket fakanállal kissé kinyomkodjuk, hogy a lé erősebb legyen

A ribizliléhez hozzáadjuk a cukrot és felforraljuk, majd a grízt beleöntjük és keverés közben kb. 6 percig főzzük