Finnországi levelek 46.
Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra
46.levél 2011 július 8
Kedves Olvasók!
Önök közül már sokan jártak Finnországban és ismerik az itteni nyaralás egyik, nagyon elterjedt módját, a mökki-t. A finn-magyar szótár szerint ez a szó ? kunyhó, házikó vagy putri, esetleg zsellérház ?.
Talán leginkább a házikó név illik erre a legtöbbször vízparton épült kis nyaralóra, ahol a világ zajától távol - és lehetőleg messze a szomszédoktól - nyaral a legszívesebben az átlag finn polgár. Ezzel szemben van másféle módja is a nyaralásnak, ilyen a siirtolapuutarha azaz a csoportos kerti nyaralás.
Vajon mennyien ismerik Önök közül ezt, a másik, régi és elterjedt finnországi nyaralási módot, a ? siirtolapuutarha" fogalmát? Ez nem kötődik sem a vidékhez vagy a magányhoz az erdőben és a vízhez, hanem inkább a városi nyaralás egyik, közösségi formája.
Feltételezem, hogy vannak Önök között olyanok, akiknek ez ismeretlen fogalom, ezért mai levelem ezzel a témával foglalkozik.
A siirtolapuutarha szó magyar megfelelője talán a "csoportos kert " lenne, a mai, modern nyelvhasználatban már ?ryhmäpuutarha" - ról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy 3-4 árnyi (1 ár = 100 m2) telkek vannak egymás mellett, különböző nagyságú - a telkek számától függő - területeket alkotva. Minden telken van egy kis ház, ezek a házak általában nagyságukra és az építőanyagot tekintve hasonló terv szerint épültek, de vannak egyedi különbségek az egyes házak között. Talán el lehet mondani, hogy ezek a kertek egy kis falura emlékeztetnek, a városokon belül- furcsának tűnik, de így van. A mellékelt kép jól mutatja ezt- Turkuban! Az idei európai kultúr fővárosok egyikében.
Finnország különböző városaiban 50 ilyen kert-telep van, többek között a következő városokban: Helsinki, Hämeenlinna, Kotka, Oulu, Tampere, Pori, Kuopio, Kokkola, Vantaa stb.stb.stb.
Egy kis történelem: Angliában már a középkorban osztottak a szegény sorsúaknak kis földeket abból a célból, hogy maguknak veteményeskertet létesítsenek.
Németországban az első ilyen típusú kerteket a lipcsei egyetem professzora, Daniel Gottlob (Gottlieb) Schreber (1808-1861) alapította azért, hogy a kisjövedelmű városi lakosoknak egészséges nyaralási körülményeket teremtsen.
Finnország első, a mai napig is létező kert-közössége Tampere-ben létesült 1916-ban. Helsinkiben 1918 óta működik a legrégebbi ilyen közösség. A cél a kispénzű emberekről való gondoskodás, hiszen nem mindenki tud magának "mökki"-t venni, hogy kikapcsolódhasson valahol a nyári szabadsága alatt. Az ilyen kertközösségekben a föld maga vagy a város vagy a járás tulajdonában van és a közösség bért fizet a tulajdonosnak. Ezek a területek városrendészetileg biztosítottak, elősegítve ezzel a folytonosságot.
Milyen egy siirtolapuutarha-mökki?
A legrégibb házak nagyon kicsik voltak, főleg szerszámokat tartottak ezekben a pár m2 alapterületű házikókban. Később a házikók nagyobbak lettek és már lakásra is alkalmasak voltak ezek a kb. 15 m2 alapterületű kis faházak.
Ez egy szoba volt, egyben konyha és lakószoba. A házhoz egy kis terasz is tartozott. Idővel változott a felszerelés, volt áram és víz, a mostani kis mökkik-ben már WC, sőt a legújabbakban már szauna is van. A terasz már nem nyitott, hanem üvegezett, a ház alapterülete nőtt 30-45 m2-re.
A különböző helyeken működő kertközösségek lakói részvénytársaságokba vagy egyes helyeken regisztrált egyesületekbe is tömörülnek, melyekben aktív és szervezett élet folyik, együttes programokkal. Az ilyen kert-közösségekben működik egy választott vezetőség, irányítva és szervezve az életet. Közösen gondoskodnak a környezetvédelemről is, azaz a szemetet szortírozzák és ügyelnek a rendre minden formában. A közösségnek vannak közös kerti szerszámai, fűnyíró gépei, talicskái. Természetesen van szauna is, ahol a nők és férfiak meghatározott napokon és órarend szerint szaunáznak. Külön!
Rendeznek tanfolyamokat is, melyek foglalkoznak többek között az egyesületi élettel és veteményeskert ápolásával, gyümölcsfák gondozásával. Ezen kívül szerveznek kirándulásokat, meglátogatnak hasonló közösségeket az ország különböző részein, vannak sportnapok, közös grill-esték, stb.
Nem egy pár, kis veteményeskertről van szó, rendetlenül, össze-visszafekvő fészerekkel, Helsinkiben pl. Marjaniemi-ben 320 házikó, Kumpula-ban 268 kis ház van. Vantaa-ban a Kiinteistö Oy Kesäheinä nevű részvénytársaság Lapinkylä kertközösségében 235 kert van. Az alábbi kép Helsinki Kumpula nevű városrészében lévő kerteket mutatja.
A kert-közösségek 1930 óta tömörülnek egy szervezetbe, ennek neve: Siirtolapuutarhaliitto, azaz "Kertközösségi szövetség" -be. Itt foglalkoznak a közös ügyekkel és minden felmerülő kérdésben kaphat tanácsot az érdeklődő.
Újabb kert-közösségeket is alapítanak az ország különböző városaiban, úgy tűnik, hogy ezekre van igény.
Hogy mik az ilyen közösségeknek az előnyei, azt a következőkben lehet meghatározni:
A kert mind az otthonhoz, mind a munkahelyhez közel van - nem kell autózni messzire, nincs benzinköltség, a kertek a tömegközlekedéssel könnyen megközelíthetők.
Minthogy nem kell órák hosszat az autóban üldögélni/vezetni, kevesebb a stressz, kevesebb a baleset és több idő marad hétvégeken a pihenésre.
Ha rosszra fordul az idő pl. huzamosabban esik az eső, gyorsan haza lehet menni.
Az ilyen kis " mökki"-ben egész nyáron lehet lakni, könnyű az ilyen helyekről munkába menni. A szabályok tiltják azt, hogy valaki egész évben ott lakjon.
A kis kertekben megterem a saját saláta, esetleg eper, alma, mindenféle zöldség és virág a "kertész"´ízlésének és elképzelésének semmi nem szab határt.
A kertben végzett fizikai munka és a friss levegőn töltött idő kedvezően hat az egészségre.
Végül, de nem utolsó sorban a kertközösségekben élésnek/ nyaralásnak nevelő hatása is van, nevel a természet tiszteletére, közösségi szemléletre, egymás figyelembevételére hozzájárulva ahhoz, hogy kevesebb legyen a magányos ember.
Egyelőre ennyit dióhéjban erről a finn életforma egyik szerves részéről.
Forrás: http://fi.wikipedia.org/wiki/Siirtolapuutarha#Historiaa
Képek forrása: http://www.asuntotieto.com/70000i_Puutarhatieto/70000i_Pioni/Pioni07/05/kasilla.html
Judit Mäkinen
Finnország
A hozz?sz?l?shoz regisztr?ci? sz?ks?ges !
 |