Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 45.

2011. június 28. 11:09:47  nyomtatási kép
 

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

45. levél                                2011 június 26.

Kedves Olvasók!

Mai levelem témájának ötletét az index.hu internetes újság  fórumának olvasása közben kaptam.

Ezen a fórumon több finnországi téma  is van, melyeken főleg  az itt élők adnak egymásnak gyakorlati  tanácsokat. Vannak azonban olyan tanácsokat kérők is, akik ide készülnek és tervezett útjukkal/költözésükkel  kapcsolatban érdeklődnek az itteni életről,  megélhetésről, adózásról, finn nyelvtanulásról, stb.stb.stb.

A témák rendkívül változatosak és többször tartalmaznak a huzamosabb ideje Finnországban  élő részére  meglepő véleményeket. Egy ilyen megállapítás így olvasható:

�lt;I>ha jókat akarsz enni, akkor főzz saját magadnak, mert a finn konyha... na, olyan nincs:) szinte minden alapanyag beszerezhető�lt;/I>

A fenti mondat miatt határoztam el, hogy a finn konyháról írok, az igenis létező finn konyháról. Levelem felületes, hiszen a témáról több könyv is íródott, célom  csak bepillantás az itteni élet ezen területére.

Remélem, hogy azok, akik Önök közül megfordultak Finnországban és megkóstolták a finn konyha ételeit, hozzászólásukkal  bővítik levelem anyagát.

Akik Önök közül részletesebben szeretnének ismerkedni a finn konyhával, azoknak ajánlom a következő könyvet:

Pente Bernadett: Rokon népünk konyhájában. Finn ételek szakácskönyve. 2. javított kiadás 2006. IMI Print Kft nyomdája, Nyiregyháza. ISBN 963 218 899 3

A finn konyha

 Úgy általában elmondható, hogy a finn konyha létezik, hogy a finn konyha könnyű és változatos. Az étkezési szokásokból adódik, hogy finnek nem fekszenek le esténként tele hassal.

A finn konyha nemcsak létezik, hanem  sokkal változatosabb is  mint gondolnánk, mivel érződik rajta két kultúra, nyugati azaz a 800 éves svéd uralom és keleti,  a kb.  100 évig tartó,  orosz birodalmi hatás. Mind a mai napig vannak olyan ételek - mint hétköznapi, mint  ünnepi ételek - melyek elkészítésének alapjául régi svéd és orosz receptek szolgálnak. Ilyenek pl. a karácsonyi, édeskés, fűszeres kenyér ( setsuurileipä)  vagy a húsvéti édesség a pasha és a hétköznapi ,kareliai piróg ( karjalanpiirakka) receptek.

 

 

 

 

 

Itteni, természeti  adottságokból következik, hogy sok minden nincs, ami Magyarországon megszokott. Így az, aki kizárólag  magyar ételeket akar főzni bizony, csalódhat és keresgélhet is az üzletekben. Talán azt írhatnám, hogy annak, aki itt akar beilleszkedni a társadalomba jót, tesz, ha ismerkedik a finn konyhával és az itteni ételekkel.  Különösen ajánlatos a gyerekes családoknak, hogy ne főzzenek kizárólag csak magyar ételeket. Ezt azért írom így, mert itt általános az óvodai és  iskolai étkezés. Az a magyar gyerek, aki nem nyúl hozzá finn konyha ételeihez bizony éhesen maradhat.

Természetesen a finn vendégek mindig örülnek a magyar konyha remek ízeinek, a töltött paprikának, paprikás csirkének, gulyáslevesnek, pörköltnek, túrós gombócnak, hortobágyi palacsintának. stb. stb. Saját tapasztalatom szerint csak a mákos bejglitől idegenkednek egyesek, mivel a mákot gondolatban az ópiummal teszik egyenlővé és a mákos töltelék  bizonytalan érzéseket ébreszt bennük:). 

A paprikás, sütnivaló kolbászt egy itt élő,  magyar vállalkozótól lehet beszerezni  időközönként, a rendelt árut postán szállítják házhoz.

  

Finnországban nem terem meg a paprika. Viszonylag olcsó az importált paprika, főleg hollandiai vastaghúsú piros- sárga-zöld édes  paprikát lehet kapni. Újabban kapható  magyar paprika is, ez a fehéres, vékonyhúsú paprika.

 Errefelé már évtizedek óta nem használnak disznózsírt, hanem margarint vagy olajat a főzéshez és a sütéshez, ez az ételeket könnyebbé teszi. Az olcsón kapható finn repceolaj minősége vetekszik az importált,  drága olíva-olajjal.

  

Finnországban nem savanyítanak egész káposztafejeket, csak a felaprított káposztát, így pl. a töltött káposztát édes káposztalevéllel kell készíteni.

  

A magyar kocsonyához szükséges disznófej finn húsüzletekben  nem kapható. Van egy kocsonyához hasonló hústermék (maalaishyytelö), de abban főleg apróra vágott hús van és kevés benne  a �ocsonya�

 Itt ismeretlen a tepertő, a túrós csusza és a  káposztás kocka, a rétes, a füstölt szalonna, a zsíros kenyér  a tökfőzelék és a lecsó �nem sorolom tovább. Leves nem tartozik minden főétkezéshez.

Ezzel szemben a finn konyha felhasználja a finn természetben, az erdőkben és mocsarakon található természetes  nyersanyagokat, erdei gombát, fekete-és piros valamint mocsári-, hamvas áfonyát, madárberkenyét, sőt a fiatal fenyőfahajtásokat is.

 A rénszarvashúsból készült ételek mindenki előtt ismertek.

�alszagú rokonaink �konyhájában rendkívül változatosak a halételek. Idegeneknek furcsa a tejjel főzött finn �alászlé� de ez a lazacból készült leves egyike a legkedveltebb leveseknek. Sokféle hering kapható, a legkülönbözőbb öntetekkel, a hagyományos fűszeres és mustáros heringkészítmények mellett újabb fűszerek, mint pl. a curry is megjelentek a heringpiacon. A Helsinkiben október elején tartott egyhetes heringvásár külön levél témáját képezheti majd.

 Kenyérfélékből  sokféle kapható,  legalább egy hónapig lehetne minden nap más-más kenyérfélét enni.

A finnek főleg a barna rozskenyeret és a kevert lisztekből sütött kenyereket szeretik, fehér kenyeret sokkal kevesebbet fogyasztanak, mint pl. a magyarok. A puha kenyereken kívül sokféle kemény kenyér is létezik (näkkileipä), ezek különböző vastagságúak és  főleg rozslisztből készülnek. 

A befőzés egyre inkább �imegy a divatból� de vannak nagyon érdekes finn lekvárok, mint pl. a sárgarépából és rebarbarából készültek, ezek a receptek  még a nagyméretű gyümölcs- import évei előtt születtek.  Az eper- és a különböző ribizli-, alma- és málnalekvárok természetesen itt is ismertek.

Az utóbbi évtizedekben elterjedtek a különböző saláták, ezek sokfélék  és nem egyszer meglepőek, nemcsak zöldségeket tartalmaznak, hanem pl. makarónit is. A zöldségek közül meglepő választások is vannak, ilyen pl. a lereszelt nyers karfiol, szintén reszelt uborkával és kaporral kombinálva. Az ecetes, olajos, fűszeres  salátaönteteken kívül  joghurtot és mustáros salátaönteteket is használunk.

A finn süteményekhez főleg  margarint vagy növényi zsiradékot használunk, a vajas krémek helyett inkább  túróval és tejszínnel készülnek a krémek, melyeket gyümölcstortákban alkalmazunk. Itt jegyzem meg, hogy többféle tejszínt lehet kapni, sőt mi több kapható laktóz mentes tejszín  és a főzéshez használandó alacsony zsírtartalmú háztartási tejszín is.  

Az étkezési szokások eltérnek a magyar szokásoktól.

A leggyakoribb finn reggeli a meleg kása. Ez lehet zab-, rozs- vagy árpa-kása. a kukorica - kása/ puliszka  itt nem ismert, mivel itt a kukorica nem terem meg. A kását úgy szokás enni, hogy a kásával  teli tányér közepére egy kávéskanálnyi vajat ( voisilmä)  vagy margarint tesznek és a kását tejjel együtt fogyasztják.

 A modern kása tetején  már nem vajat, hanem lekvárt, vagy különböző gyümölcsöket találunk.

Újabban mindenféle müzli is kapható, de mindenki maga is keverhet olyan müzlit a sokféle pehelyből és magból, szárított gyümölcsből és mazsolából, amilyenre kedve szottyan, ez sokkal olcsóbb lesz, mint a kész müzlik. Másik előnyük, hogy nem tartalmaznak semmilyen tartósítási célból alkalmazott idegen  anyagot.

A felnőttek főleg kávét isznak reggel, a kávé nem espresso hanem annál sokkal gyengébb kávé. Az adag nagy, leginkább egy bögrényi .Tejjel és cukorral keverik ízlés szerint. A gyerekek vagy tejet, vagy kakaót isznak reggelire. A legtöbb finn óvodában  reggeli kásával kezdik a gyerekek a napot.

A szokások családonként változnak, de a reggeli vajas kenyér evése nem olyan általános, mint a kása - reggeli.

Az ebéd sokkal korábban van, mint Magyarországon,  a munkahelyeken, de 11-kor már lehet ebédelni.

Az ebéd leginkább egy tál étel, ha leves is van, az általában sürü, zöldséges húsleves, finn, tejjel főzött  hal-leves  vagy sárgaborsóleves.

 Kedveltek a különböző zöldségekből készült krémlevesek is, ezekben nincs sem zsír, sem rántás.

 A halhoz vagy a különböző húsételekhez tálalt zöldségeket vagy főzik vagy párolják, a berántott főzelékek itt nem ismerősek. Szinte mindig van valamilyen saláta vagy nyers, reszelt zöldség, leginkább  sárgarépa vagy marharépa (az  íze hasonlít a retekhez)  �enne sokszor mazsolával!

A vacsora ideje régi szokás szerint du. 5-6 felé van �ennek régi  oka, hogy ilyenkor jöttek haza az emberek a munkahelyekről  -   ezután este maximum egy teát isznak, és  egy pár kekszet esznek, esetleg egy vajas kenyeret.

Jellemző a finn konyhára a tej és tejtermékek gazdag használata, az ebédhez felnőtt férfiak is gyakran tejet isznak. Ez lehet édes vagy savanyú  tej,  utóbbinak  többféle formája is létezik, ezek a kefirre és joghurtra emlékeztetnek leginkább. A tejtermékek zsírtartalma változó és olvasható a csomagolásokon, leginkább elterjedt a zsírtalan tej használata.

Errefelé kevesebben esznek kenyeret az ebédhez, vagy a meleg vacsorához. Hogy ennek oka a kevesebb levesfogyasztás-e azt nem tudom.

Allergiások figyelembevétele az étkezésben.

Finnországban sok a különböző allergiákban szenvedők száma, ezek közül most csak kettőt érintek röviden, a glutén és laktóz- érzékenységet, ezeket kell elsősorban figyelembe venni az étkezésnél.

  

Gluten érzékenység - Cöliákia

Finnországban sokan allergiások a glutént tartalmazó ételekre, ezeket a beteg nem tudja megemészteni. Ha az ilyen személyek  nem tartanak gluténmentes diétát, akkor a vékonybelekben lévő, a felszívódás számára rendkívül fontos nyálkahártya-bolyhok elsorvadnak és ez az állapot klinikai tünetekkel jár, a betegség neve cöliákia. A gluténmentes diéta lényege, hogy a gabonaféléket kerülni kell, helyettük rizs, kukorica, hajdina vagy köles és az újabban kapható  gluténmentes zab is használható. Azok a finn betegek, akiknek vékonybél nyálkahártya szövettani próbájával igazolt cöliákiájuk van, a betegbiztosításon át kaphatnak étkezési  támogatást, mivel a diétás termékek sokkal drágábbak  az un. �ormális�termékeknél. Sajnos a támogatás minimális és közel sem fedezi a diétás étkezés költségeit, de több a semminél. Gluténmentes termékek nagy választékban elérhetők a bevásárlóközpontok élelmiszerüzleteiben. A legtöbb vendéglőben már az étlapon megjelölik, hogy mik azok az ételek, amik gluténmenetsek.

A cöliákiás betegeket tömörítő szervezet  internetes honlapján sokoldalú tájékoztatást, felvilágosítást és tanácsot  olvashatnak, az érdeklődök.

Tejcukor érzékenység �aktóz intolerancia

Sajnos sokan vannak olyanok is, akik szervezetéből hiányzik a tejcukrot bontó enzim, a laktáz. Ha az ilyen emberek  tejet tartalmazó ételeket esznek, rosszul érzik magukat, főleg hasi fájdalmakról és puffadásról panaszkodnak.

Megszámlálhatatlan azoknak a termékeknek a száma, amelyek latózmentesek, vagy rendkívül alacsony mennyiségben tartalmaznak tejcukrot. Többek között lehet laktózmentes tejet és tejszínt is kapni, ezzel az emésztési  betegséggel kapcsolatos diéta Finnországban nem probléma.

Aki tud finnül, számtalan receptet talál az internetes oldalakon. Ha Önök közül érdekel valakit valamilyen finn recept, szívesen állok rendelkezésre.  

Források : http://www.ateriamestarit.fi/ http://www.wikipedia.fi/

http://www.keliakialiitto.fi/
http://www.yhteishyva.fi/

Judit Mäkinen
Finnország




A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !

Finnkonyha E-mail küldése a hozzászólónak
2014. szeptember 17. 21:20:41
Kedves Olvasok! A Rokon népünk konyhájában c szakácslönyv továbbra is kaphato. A finnkonyha@freemail.hu cimen lehet megrendelni.
jussi E-mail küldése a hozzászólónak
2014. március 26. 14:07:24
A Rokon népünk konyhájában c. finn szakácskönyv nagyon jó. Megszerzése elég körülményes.
Judit M. E-mail küldése a hozzászólónak
2011. július 07. 14:30:02

kedves Husfreya!


Köszönöm a skandináv mythologia remek leírását. A Freya mint nöi név Finnországban is elöfordul. Odin nekem nagyon is ismerös, volt egy tacskóm, annak Odin volt a neve, finnül Ukko-nak hívják ezt az istent.


Megérdeztem az egyik unokámat - ö gimnazista - , hogy tanítják-e az iskolában a finn-magyar rokonságot. Igen, tanítják azt, hogy a nyelvrokonság létezik, de genetikus rokonság nincs. A magyarokról, mint nyelvrokonokról az általános iskolában a földrajz és a történelem tantárgyak  keretein belül tanultak.


Ha van esetleg valaki  a közelben, akinek a kertjében van rebarbara, az jó lenne- az ugye ismerös, hogy csak a szárát szabad felhasználni, a levele ehetetlen az oxálsav miatt- mert a rebarbara egész évben nö, csak a piacokról tünik el viszonylag rövid idö után. Kár , mert abból finom üditö italt is lehet csinálni.


Kíváncsian várom, hogy hogyan sikerült a lekvár! Pl. palacsintával nagyon fínom!


Az én német barátaim Délnémetországban és Westfaliaban  vannak .


Kellemes közelgö hétvégét kívánva üdvözlettel:


judit M.  

Husfreyja E-mail küldése a hozzászólónak
2011. július 07. 14:10:18
Kedves Judit!

Köszönöm gyors válaszát! :-) A recepthez azonnali anyagbeszerzés következik, bár a rebarbarával gondban leszek, a szezonjának vége.
Választott nick nevem a skandináv mitológiából ered. Nagy érdeklödéssel követem a germán és skandináv mitológiát. A déli germán és a skandináv mitológia közös töröl fakad. A germán népek hamar felvették a kereszténységet, ellentétben a skandinávokkal, akik sokáig megörizték pogány hitüket, evvel együtt mitológiájukat, melyet izlandi történetírók lejegyzeteltek, lásd Edda-dalok. A skandinávok (svédek, dánok, norvégok és izlandiak) szerint 2 fö istenség (ág) létezett: az Áz istenek és a Ván istenek. A Ván istenek késöbb jöttek (az elsö "háborúban" az istenek között), köztük az észak germán Freyja (óizlandi írásmód) a szerelem és szépség mágiáját ismerö istennö, akit macskák vontatta szekerén közlekedett. Freyja Odinnak is segített, mint a valkürök vezetöje, Valhallában ö fogadta az elesett hösöket. Bár sok egyezö vonás miatt keverik Friggel, Odin feleségével aki a szerelem, házasság és a családi tüzhely istennöje volt. Akkoriban Freyja nagy tiszteletnek örvendett a nép körében és sok nö kérte áldását, ha meddöség volt a családban. Sok helységnév található manapság is, mint pl. Gotland-ban (svéd sziget) a kikötö neve Fröjel. Svédeknél Freyja írásmódja: Fröja, míg a dánoknál: Freia. Lolland-ban (dán sziget) Frejlev kikötö. A helységnevek mellett a tisztes-szorgalmas háziasszony így kapta nemes nevét :-), ahogy Ön is jó úton haladt a szó értelmezésével, Hus=Haus és Freyja=Frau. Polgári nevem Bianka.

Németországon belül Niedersachsen-ban élek, Jadebusen mellett. Talán Önnek is ismerös ez a terület :-)

Finnország és a finn nép elöször természetesen a feltételezhetö rokonság miatt érdekelt. Jobban belemerülve megismerésükbe, magával ragadott természet szeretetük-tiszteletük, a "ne szólj szám, nem fáj fejem" motto, a szaunázás szertartásai, a reggeli kásájuk és még sorolhatnám apró részletekbe belemerülöen, mi minden tetszik. Tiszteletre méltónak és becsülendönek tartom a nép összefogását. Példaértékü sokunk számára.

További szép napot kívánok :-)
Husfreyja
Judit M. E-mail küldése a hozzászólónak
2011. július 06. 20:54:17

Kedves Husfreyja! Köszönöm szépen a hozzászólást aminek azért is nagyon örültem, mert nagyon kevesen méltatják leveleimet megjegyzésre. Sokszor úgy érzem, hogy magamnak irogatok egy ismerös témáról...Úgy is tünik, mintha olvasni jó de ezzel kész...


Mellékelten a lekvár receptje:


Rebarbara-sárgarépalekvár


½kg sárgarépa, ½kg rebarbara, 1,5 dl víz,½kg cukor


A meghámozott sárgarépát és a rebarbarát a vízben puhára fözzük, majd hozzáadjuk a cukrot és a keveréket  felforraljuk. Levesszük a fazekat a tüzröl és mixerrel símára keverjük.


A lekvárt tiszta üvegekbe töltjük és hidegen tároljuk.


Ez egy kis adag, próbálja ki és ha ízlik, csináljon többet.  


Ami az én írásaimra vonatkozik, a kéziratokat Magyarországra küldöm és ott teszik fel az internetre. Ennek több elönye és több hátránya is van. Elöny, hogy nem nekem kell ezzel bajlódni, de hátrány, hogy nem egyszer olyan hibák csúsznak be, amik nem az én hibáim. A hosszú ö-t és ü-t én sem tudom feltenni a skandináv klav iatúrán, az összes ékezetet egyenként kell feltenni, de ezt már megszoktam.


Hol él Németországban? Nekem az az ország az egyik szívem csücske , sok jó barátom él ott és sokat jártam arrafelé.Jól tudok németül.


Vajon mire vezethetö vissza a Finnország iránti érdeklödése?


A Husfreyja jellige svédekre vall, hus=Haus, de a freyja svédül nem jelent semmit....és németül?


Minthogy én a saját nevemen írok örülnék annak,ha tudnám, kivel levelezek :).


 


 


 


 

Husfreyja E-mail küldése a hozzászólónak
2011. július 06. 20:06:05
Kedves Judit!

Örömmel leltem leveleire, melyek szeretettel, öszinteséggel, hiteles információkkal töltöttek! Minden beszámoló olyan érzetet keltett bennem, mintha szerelmes levelet olvasnék (kérem, vegye bóknak), s a tüz bennem is tovább lángol. Külön megjegyezném, csodálattal tölt el a magyar nyelv iránti hüsége! A szóhasználata, a helyesírása, ily sok év eltellte után is! Jómagam "félúton" ragadtam, németországban telepedtem le (ezért a sok rövid ü és ö betü, billentyüzetem nem teszi lehetövé a helyes írást), az országon belül is északra költözve, de Finnország iránti szeretetem-vonzódásom fel nem adva, maradok ezentúl hü olvasója. Kérem, soha ne adja fel levelei írását, melyek lélekmelengetöek számomra. Továbbá jelentkeznék a finn receptek iránt érdeklödöek körébe :-) Ha ideje, s kedve engedi, írja le kérem a sárgarépa-rebarbara lekvár receptjét, oly különlegesnek hangzik, ki kell próbáljam. Zöldséglevesek, tészták receptjei is érdekelnének. Talán mint Gombóc Artúr " a kereket, a lyukasat, a töltötett..." minden finn recept érdekelne. Tudom, könyvek vannak megjelentetve, mégis Öntöl "különlegesebbnek" hatnak. Utólag egy témát említve, melyröl szívesen olvasnék, hogyan tekintenek a finnek a magyar rokonságra? Itt a hétköznapi oldalról gondolom megközelíteni a témát, hogy az iskolában milyen szinten merülnek bele így a történelembe, illetve ha a mai fiatalokat kérdezném meg az utcán, tudnának nekem válaszolni, vagy kérdöen néznének rám. Elöre megköszöve figyelmét, kívánok további szép estét Husfreyja