Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 42.

2011. május 13. 20:46:36  nyomtatási kép

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

42. levél       2011 május 12.

Kedves Olvasók!

Mai levelem témája egy finn szokás, mégpedig az ingyenes, együttes munka a szomszéd vagy a közösség javára. Ennek finn neve: talkoot- a szó így, többes számban használatos. Már ez is kifejezi azt, hogy miről van szó.

Hogy miért írok pont most erről, annak az oka, hogy május elején van a talkoot szezonja, azaz most aktuális a tél utáni takarítás az udvarokban és az utak mentén, valamint a városi parkokban. Ilyenkor mindenütt lehet látni gereblyével és ágvágó ollóval felszerelt embereket, nagy, fekete műanyag szemetes zsákokat a társasházak kertjeiben és az országutak mentén is.


Hagyományos finn szokás: Talkoot azaz kaláka


A szomszédság vagy a közjavára végzett ingyenes munkának sokféle formája van. Ilyen pl. a családi házak építésekor adott segítség, beton-talkoot vagy tetö-talkoot formájában. Ilyen a társasházak udvarainak vagy kertjeinek együttes rendben tartása, tavaszi és őszi " nagytakarítás" -az egy alkalommal egy előre bejelentett bizonyos napon, általában a hét végén.

Talkoot szervezhet sportegyesület is, ilyenkor az egyesület pénzt kap azért, hogy tagjai a közhasznára végeznek munkát-, de ez után a jövedelem után nem kell adót fizetni. Ilyenek pl. az országutak padkáinak tisztántartása. Ha valaki májusban autózik, Finnországban nagyon sok helyen láthat fiatal felnőtteket, akik a szemetet gyűjtik nagy. fekete műanyag zsákokba. Sajnos minden nevelés és felvilágosító munka ellenére itt is vannak olyanok - mint "bennszülöttek" mint turisták - akik a legegyszerűbbnek azt tartják, hogy a szemetet egyszerűen kidobják az autóablakból.

Vidéken a szénakaszálás sok helyen kaláka formájában történt - régen, azaz a gépek általánossá válása előtt.

Szokás az is, hogy ha pl. egy ház építésének segédkeznek a szomszédok, akkor az épülő ház asszonya megvendégeli a segítőket egy jó levessel vagy valami más étellel. Városi társasházakban a talkoot sokszor sörözéssel végződnek egy udvari grill mellett, ahol virslihez/szafaládéhoz  hasonló "makkara" -t grilleznek a vidám talkoo-sok. közelebb kerülve egymáshoz és a közösséghez való tartozást erősítve. Az ilyen takarítási talkoot-hoz a társasház közös költségén rendelnek nagy szemétgyűjtő edényeket, amikbe általában csak természeti eredetű "szemetet" tesznek, leveleket, levágott ágakat, stb. Nem háztartási szemétről van szó! Vannak olyan megoldások is, hogy un. vegyes szemét-tartályt rendel a ház vezetősége. Ilyenkor a lakók lomtalanítást végezhetnek-, de az ilyen szeméttartályok bére több mint azoké a tartályoké, melyekbe csak növényi hulladék kerül.


Helsinki városi talkoot


Idén 27. alkalommal kerül sor a Helsinki város által rendezett talkoot-ra, május 14.-én, szombaton. Ez nem egy akármilyen kisméretű sepregetés, tavaly ezen a rendezvényen 29 000 önkéntes résztvevő volt és a tisztogatás 200 helyen történt. A résztvevők között sok volt az iskolás fiatal. Utóbbi azért fontos, mert hozzájárul a fiatalok tisztaságra és a természet tiszteletére való neveléséhez.

Ilyenkor összeszedik a természethez nem tartozó tárgyakat, azaz a tél folyamán eldobált szemetet. Leveleket és gallyakat nem gyűjtenek. A város minden talkoot csapatnak szemétszedésre alkalmas hossz szárú villákat és szemeteszsákokat is biztosít és az összegyűjtött szemét elszállítását vállalja. Figyelmeztetik a tisztogatásban résztvevőket arra, hogy veszélyes szemét is létezik, ilyenek pl. a városi parkokban eldobált kábítószeres fecskendők vagy az üvegcserepek. Ezeket műanyag edényekbe kell tenni mielőtt a szemeteszsákba, dobják.


Új kezdeményezés: Ilmastotalkoot = Klímakaláka

Finnországban működik egy kutatóintézet, a neve Demos Helsinki. Ez nem része a világhírű angol Demos-intézetnek, de szorosan együttműködik ezzel az intézettel. Ez az angolul think tank -nak, (szabadon fordítva ötlet-tank) nevezett szervezet feladatául új ötletek kidolgozását tűzte zászlajára. Az ötletek a társadalom jobbá tételét szolgálják és felölelik többek között az erőszakos viselkedés, az egyéni és közös érdekkel kapcsolatos, a gazdasági krízis problémáit érintő stb.stb. témaköröket.

A Helsinki Demos intézet egyik területe annak kutatása és a társadalom elé vitele, hogy mit tehetünk mi mindnyájan, mi kis emberek a klíma érdekében. Ezt nevezik klímatalkoot-nak, azaz mindnyájan teszünk valamit a levegőszennyezés csökkentésének érdekében.

Három területen javíthatunk klímánk káros változásán, azaz érhetjük el a széndioxid kibocsátásának csökkenését ezek: a lakás, a közlekedés és az étkezés.


A lakás téli hőmérsékletének csökkentése kevesebb fűtés miatt csökkenti a levegőszennyeződést. A Finnországban sok helyen használt elektromos árammal való fűtés szennyező hatása - azaz az áram előállításakor kibocsátott Co2 mennyisége - kétszeres a távfűtéshez képest. Sok minden mást is tehetünk otthon: pl. az izzókat-energiát spórolós izzókra váltjuk, mosni csak akkor mosunk, ha tele tudjuk tenni a mosógépet és minden gépet mindig elzárunk, ha nem használjuk. Pl. A TV-t, számítógépet, teljesen elzárjuk, ha nem használjuk, a gyors bekapcsoláshoz hozzájáruló " készenléti áram" is áramfogyasztást jelent, sőt az elképzeltél sokkal magasabb ez a fogyasztás.


A közlekedés jelentős levegőt szennyező tényező. Mindenhová nem kell autóval menni, többet kell használni a tömegközlekedést, lehet sétálni, biciklizni. Utóbbiakkal saját egészségünkhöz is hozzájárulunk.

Vajon hányan gondolnak arra, hogy a gyerekkocsiban alacsonyan, azaz a kipufogógázok közvetlen közelében ülő kisgyerek mennyi káros anyagot szippant be minden lélegzetvételnél? Pedig csak " sétálni" ment a szüleivel.


Az étkezés levegőszennyező hatása a finn hétköznapi levegőszennyeződés 20 %-át jelenti. Ez nem magában az étkezésben rejlik, hanem a táplálékok előállításának folyamatában keresendő. Érdekes megfigyelés, hogy az egészséges étkezés a levegőt is kíméli, de hogyan? Az állatok takarmányának előállítása és az állatok által " termelt" biogáz, azaz metán terheli a levőt. Ezt úgy tudjuk csökkenteni, hogy kevesebb húst eszünk és több zöldséget, a húsokból a marhahús helyett inkább disznóhúst vagy csirkét választunk, ha lehet. Itt megjegyzésre érdemes, hogy Finnországban a marhahús drágább, mint a csirke.


A fentiek így első olvasásra talán furcsának tűnnek, és sokan gondolhatják, hogy mi értelme van ennek? Mit tudunk mi, kis népek tenni akkor, amikor a nagy, ipari országok nem tesznek semmit vagy csak nagyon keveset.

Az értelem abban rejlik, hogy a sok kicsi sokra megy - ezen érdemes elgondolkozni ugye? Ahogy a finn közmondás mondja: " Ei ne suuret tulot, vaan ne pienet menot. - ", azaz nem a nagy jövedelmek, hanem a kis kiadások ?


A posta részvétele a "klíma - takoot"-ban

A finn posta által kiadott újság szerint a mi postánk az első a világon, mely a postaküldemények kihordását teljesen Co2 neutrálisan végzi, azaz nem szennyezi a levegőt. Ezt úgy érik el, hogy a posta házhozszállítását "tisztán" végzik, azaz gyalog ( 2.9 millió km / év) , kerékpáron ( 4,1 millió km) , elektromos kerékpárokkal ( 500 db áll a posta szolgálatában ) és elektromos  motorbiciklikkel ( 19 db van a postánál) , valamint földgázzal működő autókkal ( 12 db áll a posta szolgálatában ). Az utóbbiakat úgy használják, hogy nem kell megállni mindenegyes postaládánál, hanem az utak mentén egy helyen felsorakozó- az egész környékhez tartozó- postaládákba egyszeri megállással és indulással teszik a postai küldeményeket a ládákba.


 

 

 


 

Mint a fenti képek mutatják, sokféle postaláda megoldás létezik a vidéki országutak mentén. Városi társasházakban általában egyformák a postaládák.


Végezetül egy pár szó az önkéntes munkáról Finnországban

Statisztikai adatok szerint minden harmadik finn végez valamilyen formában önkéntes munkát! Sokféle formája van ennek, ilyenek pl. a szervezetekben végzett munka. Ezekhez tartozik a Finn Vöröskereszt (Suomen Punainen Risti), a Mannerheim Gyermekvédö Egyesület (Mannerheimin Lastensuojeluliitto) és az egyházközségekben végzett munka is. Ezeken kívül vannak olyan szervezetek, melyek külföldön is végeznek önkéntes munkát, ilyen pl. az UNICEF( United Nations Children's Fund), a világ legnagyobb gyermekvédelmi szervezete. melynek finn tagozata is van.

De nem kell messzire menni, itthon, mindenki közvetlen környezetében is van számos lehetőség az önkéntes munkára.

Lehet öregek segítségére lenni pl. a ház körüli munkában, a kert ápolásában, télen a hólapátolásban. Lehet olyan betegeket látogatni vagy otthonukban, vagy a krónikus betegeket kezelő intézetekben, akiknek nincs hozzátartozójuk. Fogyatékosokat lehet sokféle formában segíteni, egyedül nevelő szülök kel kapcsolatot tartani, problémákkal küszködő fiatalt támogatni, vakoknak felolvasni, a különböző segítő telefonszolgáltatásokban részt venni, stb.stb.stb. Az ilyen munkáért a legjobb fizetség embertársunk öröme, mosolya és az a tudat és érzés, hogy nem vagyunk egyedül, segítő kezek mindig vannak és lesznek is körülöttünk - remélhetőleg.


Forrás: http://www.demos.co.uk/about

http://www.hel2.fi/Hkr/siivoustalkoot

http://www.landbo.fi/uutiset/uutiset-landbo/193-siivoustalkoot-1452011

http://www.pieniteko.fi/

http://virtuoosi.pkky.fi/vilma/tyoelama/tyonmerkitys.htm

Posti újság 2011 májusi szám.

Postaládák képeinek forrása: 

Talkoot kép: http://www.pirsom.fi/dhacdooyin/dhacdooyin.php



Judit Mäkinen
Finnország



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !