Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

39. levél 2011 márc.24.

Kedves Olvasók!

Mai levelem témája az egyik finnországi kisebbséget- a svédül anyanyelvként beszélőket- érinti, azaz egy finnországi autonómiát, melynek az ország többi részétől eltérően csak egy hivatalos nyelve van és ez nem a finn, hanem a svéd nyelv. Ezt az országrészt finnül Ahvenanmaa-nak hívják, svédül Alandnak ( kiejtés: Oland)

A svéd nyelvi kisebbségen kívül a finn törvényhozásban külön megemlített nyelvi kisebbségek a számi, a roma és a jelbeszédet beszélők. Ezek közül a számiaknak (lappoknak is hívják őket) joguk van arra, hogy nyelvüket hivatalos nyelvként is használják. Minden nyelvi kisebbségnek joga van arra, hogy az általános iskolákban saját nyelvüket anyanyelvként oktassák nekik.

A nyelvi kisebbségeken kívül Finnországban vannak vallási kisebbségek is, ezek hivatalosan az ortodox vallásúak, a zsidók és a tatárok. De ez nem téma ebben a levélben.

Aland/ Ahvenanmaa

A mellékelt kis térképen láthatják Önök, hogy hogyan is néz ki ez a szigetvilág. Összesen 6700, azaz hatezerhétszáz sziget tartozik a finnül Ahvenanmaanak, svédül Ålandnak (kiejtés: Oland) nevezett, autonóm, demilitarizált területhez. A legnagyobb sziget neve Manner Ahvenanmaa, ennek méretei: É-D irányban 50 km és K-Ny irányban 45 km. Itt lakik a 26000 lakost számláló szigetvilág 90 %-a. A viszonylag kis alapterülettől függetlenül jó és kiterjedt az úthálózat, összesen 912 km általános használatban lévő országút van ezen a szigeten.

Történelmi adatok szerint az első emberek kb.4200 évvel Kr.e. érkeztek ebbe a szigetvilágba, főleg vadászni, de állandó lakosok 2500 évvel Kr.e. kerültek erre a tájra. Jomala helységben - a mellékelt térképen Mariehamn/ Maarianhaminától egyenesen északra van - Jettböle településen találták Finnország egyetlen megmaradt kőkorszaki csontvázát.

A helységnevekből arra következtetnek, hogy finn ajkúak is laktak ott már a középkorban. A szigetvilági autonómia egyetlen hivatalos nyelve azonban a mai napig a svéd. A finn nyelvet ugyan tanítják az iskolákban, de nem kötelezően és mivel Ahvenanmaa hivatalosan egy-nyelvű = svédnyelvű autonómia, sokan egyáltalán nem tudnak finnül. Minden főleg svédül történik, DE a finn állampolgároknak joguk van az állami hivatalokban és a bíróságon finnül intézni dolgaikat. A finn anyanyelvűek a lakosság 5 %-át képezik, regisztrált egyesületük az Ahveniset ry. mely célul a könyvtárak finn nyelvű könyv-választékának növelését és a gyerekeknek finn nyelvű meseórák tartását tűzték ki.

(Megjegyzés: Finnország minden könyvtárában rendeznek a gyerekeknek mesefelolvasásokat)

Finn nyelvű egyházközség nincs, de Maarianhamina evangélikus egyházközsége tart finn nyelven is istentiszteleteket.

Mint érdekességet itt jegyzem meg, hogy Ahvenanmaaban két magyar származású kántor működik. Mindketten a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián végeztek.

Ahvenanmaa azaz svédül Aland egy szigetcsoport, melyet 1809 szeptemberében Oroszországhoz csatoltak a Svédország és Oroszország között kötött fredrikshamni békeszerződés értelmében - akkor lett Finnországból is orosz nagyhercegség.

Oroszország 1832-ben egy nagy erődöt épített a legnagyobb szigetre Bomarsundban, melyet a krimi háborúval egy időben az angol és francia tengerészgyalogosok leromboltak. Részben restaurált falai ma a szigetvilág egyik érdekes látnivalóját jelentik.

Az 1856-ban megkötött párizsi béke írta elő a szigetvilág demilitarizálását. Ez a mai gyakorlatban azt is jelenti, hogy az ahvenanmaai fiatalokat a finn hadsereg nem sorolja be az általános hadkötelezettségtől függetlenül.

A szigetvilág lakói a legutóbbi időkig inkább Svédországhoz csatlakoztak volna, mint Finnországhoz és ez az ügy 1921-ben a Népszövetség elé került, melynek döntésével Finnország megtarthatta a szigetvilágot, de az autonóm területté vált. Az anyaország elismerte az ahvenanmaaiaknak a svéd nyelvhez való jogát és semleges státuszt adott a szigeteknek. Ezzel egy időben megtiltották azt, hogy ott katonaság állomásozzon.

Lassan a szigetvilágban lakók rádöbbentek arra, hogy nem is olyan előnytelen Finnországhoz tartozni, a svédek ui. nem segítették őket eléggé a Népszövetségben és nem ismerték el a demilitarizált státuszt sem.

A finn törvények minden vonalon védik az autonómia jogait, állandó letelepedési jogot csak azok kaphatnak, akiknek regionális, ahvenanmaai állampolgárságuk van. Ezt a svéd nyelv ismeretéhez és ötéves, folyamatos helyben lakáshoz kötötték. Ingatlant csak helybeliek vehetnek ott, én pl., mint finn állampolgár nem vehetnék ebben a szigetvilágban semmit.

Ahvenanmaa lakossága kb. ½ %-a Finnország lakosságának, DE az állami költségvetés 0.45%-a megilleti őket és a szigetvilágban beszedett adók és illetékek is az ottaniakat illetik.

Ahvenanmaanak saját önkormányzata van és az ahvenanmaai parlament egy tagot ad az anyaországi országgyűlésbe.

Minden túlzás nélkül állítom, hogy a finnek példát mutatnak sok országnak abban, hogy hogyan kell kezelni egy adott ország kisebbségét.

Hogyan lehet eljutni Ahvenanmaa-ba?

Több lehetőség van arra, hogy ebbe a gyönyörű szigetvilágba elmenjünk. Mindenképp hajóval kell menni. Nagy hajók indulnak Helsinkiből és Turkuból. ezek közül a Helsinkiből induló, Stockholmba menő járat útba ejti a szigetvilág egyetlen városát, Maarianhaminát. Ez a szó egy finn "fordítása" a svéd Marienhamn-nak, ami Mária kikötőt jelent.

A Turkuból induló hajójárat egyenesen Maarianhaminába megy, az út 5½ óráig tart.

Van, azaz lenne egy másik lehetőség is és ez a szigetek közötti belső kis kompokkal történik akkor, ha az ember valahová egy bizonyos szigetre megy. Ez az úthálózat hivatalos része és nem kell fizetni érte, csak akkor, ha autót visz az ember magával. DE ezzel csak úgy lehet menni, hogy megállunk valahol és éjszakázunk, mert ez a mód elsősorban a szigetvilág lakóit szolgálja.

Összesen öt hajózási vállalat hajói szelik a tengert Ahvenanmaa felé Svédország és Finnország felöl. Helsinkiből és Turkuból naponként indulnak hajójáratok, melyek kikötnek Maarianhaminan és Eckerö kikötőiben. A hajók nagyok, hogy legyen valami elképzelésük Önöknek, csak egy hajó adatairól írok, mégpedig a Viking line Amorella nevű hajójáról, melynek képe itt látható.

Viking Amorella

Turku-Maarianhamina vonalon közlekedik, reggel 8.45-kor indul Turku kikötőjéből és 14.10- re lesz Maarianhaminában, 20,5 csomós sebességgel szeli a tengert. A kikötőben egy órával a hajó indulása előtt kell jelentkezni, azaz reggel 7.45-kor.

Az Amorella hajó 1988-ban épült. Méreteiről ennyit: 10 emeletes, több lift működik benne. Hosszúsága 169 m, szélessége 27,6 m. Összesen 2440 utast tud szállítani. Az autóhelyek száma 450.

A hajón sok minden érdekes dolog található, több étterem, játszószoba a gyerekeknek, üzletek, fürdőmedence, disco, kaszinó. Utoljára, de nem utolsó sorban érdekes a hajó büféje ahol nemcsak mindenféle tengeri halételt és a legkülönbözőbb salátákat, hanem nagyon finom húsételeket is lehet fogyasztani.

Az út gyönyörű, szigetek között halad az útvonal. A hajón nem szabad dohányozni, csak egy bizonyos, erre kijelölt helyen és a fedélzeteken az ajtókon kívül.

Ahvenanmaa zászlója

Ahvenanmaa zászlója az autonóm terület saját zászlója, melyet 1954-ben Maarianhaminában használtak először. Mint az összes skandináv zászlók, ez is keresztet tartalmaz. Hasonlít a svéd zászlóra, de van rajta egy piros kereszt, mely szimbolizálja Finnországot. A zászlóban egyesülnek a svéd királyság kék-sárga színei a finn állami, oroszlános címer piros-sárga színeivel.

Ezt a zászlót használják általában a szárazföldön, a tengeri hajók szabadon választhatnak, hogy ezt, vagy a kék-fehér keresztes finn zászlót használják-e. Azokon a napokon azonban, amikor Finnországban kifüggesztik a zászlót, Ahvenamaa-ban is a hivatalos, kék-fehér finn zászlót kell használni, saját ünnepnapjaikon a saját zászlójukkal díszítik a tartomány épületeit.

Jellemző Ahvenanmaa-ra, mint általában az anyaországra, Finnországra is, hogy szinte minden ház kertjében van zászlórúd és a nemzeti zászlót gyakran használják. Nem csak nemzeti ünnepnapokon húzzák fel a lobogót, hanem pl. nagyobb családi ünnepekkor is, ilyenek lehetnek a "nagy =kerek" születésnapok, vagy esküvő, keresztelő. Félárbocon lóg a zászló halálesetkor és a temetés napján is.

Ahvenanmaa-nak nemcsak saját zászlója, hanem saját bélyegei is vannak.

Látnivalók Ahvenanmaaban - nagyon kis dióhéjban

Legelső sorban a természet érdekes és egyedülálló. Sokféle típusa van, de mindenütt észrevehető a tenger közelsége. A fenyőfák alacsonyra és szabálytalanra nőnek a széljárás miatt, talán a legjellemzőbbek a lombos ligetekkel váltakozó legelők és szántóföldek. És természetesen a tenger itt, a tenger ott, a tenger mindenütt.

A finn értelembe vett viszonylag enyhe klíma mind a növény- mind az állatvilág számára kedvező.

Ahvenamaa - ra jellemző a vörös gránit szemben a szárazföldi Finnország szürke színű gránitjával. Mivel a gránittörmeléket az útépítésnél felhasználják, az ahvenanmaa -i országutak nem szürkék, hanem vörösesek.

Ahvenanmaa múzeuma

Kultúrtörténelmi múzeum Maarianhamina központi parkjában.

Pommern múzeumhajó

Ez a hajó Maarianhamina kikötőjében mutatja be a XIX század hajóépítését: Glasgowban építették a hamburgi B.Wenke & Söhne hajózási vállalat megrendelésére 1903-ban Mneme néven és 1906-ban új tulajdonosa keresztelte Pommern névre (Megjegyzés : a név Pomerania tartományának német neve) .

Az I. világháború után 1923-ban a német gazdasági flottát feloszlatták és a hajókat a győztes államok között osztották szét. A Pommern hajó Görögországé lett, ezután vette meg az ahvenanmaai Gustaf Erikson akinek Maarianhamina-ban volt hajózási vállalata.

Pommern főleg Európa és Ausztrália között járt, szállított fa-árút Svédországból Dél-Afrikába és gabonát hozott Ausztráliából északra.

Érdekes, hogy a Pommern két alkalommal nyerte meg azt a híres vitorlásversenyt, melynek neve " The Grain Races " volt és Ausztrália - Anglia útvonalon rendezték.

Utolsó útját Hull és Maarianhamina között 1939-ben tette meg és az egész II: Világháború ideje alatt Maarianhamina-ban volt kikötőben.

Az 1952-es évben Gustav Erikson rokonai Maarianhamina városának ajándékozták a hajót és az óta múzeumként látogatható.

Kastelholma vára

A becslések szerint ezt a várat az 1300-as években építették, eredetileg egy kis szigeten, körülötte vizes árkokkal. Sajnos az 1745-ben kitört nagy tűz a várat részben elpusztította. Azóta részben restaurálták és egyike Ahvenanmaa turista látnivalóinak.

Eckerö Posta- és Vámház

Ahvenanmaa északnyugati részén egy építészetileg és történelmileg jelentős intézmény működött, nevezetesen Eckeröben, a Posta- és vámház. Nem egy kis kunyhót kell most elképzelni, hanem egy egész komplexust, melynek nagy hadtörténeti jelentősége is van. Két híres építész tervezte, Carl Ludwig Engel - akinek keze nyoma Helsinki belvárosában sok helyen látható- és Carlo Bassi. Az épület empir stílusú és ez volt az orosz uralom idején az oroszországi Finn autonóm nagyhercegség legnyugatibb határállomása több mint 100 évig.

Az épület 1994 óta képezi Ahvenanmaa saját tulajdonát. Jelenleg múzeumként működik bemutatva a szigetvilág postásainak nehéz és az időjárásviszonyok miatt nem egyszer életveszélyes munkáját.

Bomarsund várrom

Bomarsund várát 1832-1854 között építették Ahvenanmaa Sund nevű járásában. Az orosz cári birodalom Ahvenanmaaban állomásozó egységeit volt hivatott védeni.

A krimi háború idején, 1854-ben az egyesült francia-angol csapatok 12 000 katonával támadták meg a 2200 katona által védelmezett várat, ezt a háborút a finn történetírás, mint " Oolanti " háborút ismeri. A vár négynapi harc után megadta magát a túlerőnek.

Később a várat elpusztították, mert az angol érdekek megkívánták, hogy Ahvenanmaaban ne legyen semmilyen orosz katonai tevékenység. A krimi háború végén kötött párizsi békeszerződés értelmében megtiltották, hogy Ahvenanmaan várakat építsenek.

A bomarsundi győzelem emlékére Angliában egy bányafalut neveztek el Bomarsundnak, mely a mai napig létezik ugyanezen a néven. Az angliai Bomarsund Northcumberland -ban van, 300 lakost számlál Stakeford és Bedlingtonshire között fekszik.

Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban említendők az ahvenanmaai

Középkori kőtemplomok

Ahvenamaa- nak 16 temploma van, a legidősebbeket az 1100-az években építették. A templomok alaprajza, nagysága és díszítése nagyon különböző. A legtöbb templom Vizi útvonalak mentén épült, gyönyörű helyen. Rendkívül érdekesek a falakra festett freskók, a régi, fából faragott szobrok, az oltárképek valamint az orgonák.

A templomok körül található kis temetőkbe benézve és a sírok között járkálva minden temetőben észrevehető, hogy ebben a gyönyörű szigetvilágban lakóknak a tenger nemcsak életet, hanem sokuknak egyben a halált is jelentette.

Források:

http://fi.wikipedia.org/wiki/Ahvenanmaan_maakunta

http://www.aland.com/fi/nae_ja_koe/kirkot/ahvenanmaan_kirkot

A képek saját felvétem, kivéve a térképet, a zászlót és a bélyegeket.

térkép: egy útikalauzról scannelt kép

Zászló és bélyeg: http://www.datafun.fi/postimerkki/

Judit Mäkinen
Finnország