Finnországi  levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

38. levél      2011 március 6.                                      

Kedves Olvasók!

Örömmel vettem észre, hogy a szaunával foglalkozó levelem milyen érdeklődést váltott ki. Ezért a mai levelemben folytatom a szauna-témát.

Mai levelem témájául az alábbi finn mondást választottam:  

Jos ei viina, terva ja sauna auta, niin tauti on kuolemaksi.

azaz:

Ha a szesz, a kátrány és a szauna nem segítenek - akkor halálos a betegség.

Mindenféle szaunák

A szaunának Finnországban nagy kultúrája van, és sokféle szauna létezik. A teljesség igénye nélkül mai levelemben egy pár sort írok  a különféle szaunákról . A mai szaunák, melyek pl. minden finn uszodában megtalálhatók, kempingekben és szállodákban természetesek, sőt a Finnország és Svédország közötti nagy hajókon is használatosak, nem hasonlíthatók össze a sajnos eltűnő félben levő nyilvános szaunákkal. Ezért az alábbiakban erről egy kicsit többet írok.

 Yleinen sauna / Nyilvános szauna

Ez olyan szaunát jelent, amit használati díj ellenében bárki igénybe vehet. Ezek a szaunák a városi lakosok higiéniájának  fenntartásának érdekében születtek abban az időben, amikor az egyes  lakásokba épült szaunák ismeretlenek voltak és a mai típusú  fürdőszobákat sem ismerték.

Finnország városaiban az 1800-as évektől alapítottak nyilvános szaunákat. Minthogy ebben az időben gyakoriak voltak a városokat pusztító tűzvészek, a városi házak udvaraiban levő szaunák építését szigorúan szabályozták, megszabva a főépülettől és/vagy a kőfalaktól levő távolságot.

A nyilvános szaunákban köpölyöztek is, ez általános gyógymódja volt sok betegségnek. Köpölyözést ma is használnak Finnországban különböző betegségek gyógyítására.

Nyilvános szaunában az 1900-as évek elejéig együtt szaunáztak a férfiak és a nők, különösen a munkások lakta városrészek szaunáiban volt ez általános. 1910-töl kezdve külön öltözőket építettek a férfiak és a nők részére és ebben az időben kezdődtek a " szauna órák"(saunavuorot) csak férfiak vagy nők részére. A nyilvános szaunák száma az évtizedekkel együtt csökkent és manapság már kevés helyen találhatók  pl. Helsinkiben csak 3 nyilvános szauna várja a vendégeket. Ezeken kívül egy ismert nyilvános szauna működik és ez a Tampere-ben levő "Rajaportin sauna."

A nyilvános szaunákban a vendégek alapos lecsutakolásáról a fürdős gondoskodik. A fürdős (saunottaja) általában mindig egy erős, nem egyszer testes nő, aki a szauna előterében (pesuhuone) levő " fürdőszobában " a  meleg szaunából kijött, fapriccsre fekvő vendéget szappannal és kefével alaposan lemossa, egy vödör vizet loccsantva befejezésül az immár megtisztult vendégre. Ettől a "mosdatás"-tól a szexualitásnak még a gondolata is  legalább olyan messze van mint Makkó Jeruzsálemtől.

A nyilvános szauna manapság fogalom, amit a fiatal finnek közül is csak  nagyon kevesen ismernek.

Időtlen emléket állított ennek az intézménynek egy sajnos, körünkből  már örökre eltávozott zenész és szinte legendás szövegíró: Juha Vainio (1938-1990).

Yleisessä saunassa = A nyilvános szaunában c. slágere itt hallható : http://www.youtube.com/watch?v=9WhniXMEXPA

A szöveg könnyen érthető azok részére, akik tudnak finnül.  a  dalban elmondja, hogy mint kisfiú a férfiak szaunájában ült együtt a papírgyári-  és a szenet rakodó kikötő-munkásokkal. Mivel a szaunában gyerek létére csendben üldögélve hallgatta a férfiak beszélgetéseit, az ott hallottak alapján tanult meg viselkedni sőt ott tanulta meg a nőket tisztelni is, olyan társaságban, amire élete végéig büszke lehet.

Remélem, hogy a linket Önök közül többen meghallgatják. A szöveg finom részletei  többszöri meghallgatás után " nyílnak ki"  a hallgató előtt.

 Mökkisauna, azaz a nyaralókkal (mökki) kapcsolatban épült szauna

Feltételezem, hogy Önök közül többen is szaunáztak ilyen tó- vagy tengerparti szaunában. Hagyományosan ezek is füstös szaunák voltak, manapság azonban már inkább kéményes, rönkfából  épült  kis  házikók  ezek. A meleg szaunából a tóba vagy tengerbe úszni egyet, felejthetetlen élmény. Ennek egyik oka magyar viszonylatban  talán az is  lehet, hogy ilyen helyeken senki nem használ fürdőruhát/nadrágot. A fenti állítás most a családi szaunákra vonatkozik és azokra, ahová a finn család vendéget hív meg. Ha vendég van, akkor a család férfitagjai szaunáznak a férfi vendégekkel és a nők a nőkkel - fürdőruha nélkül. Már magában véve ez a tény is furcsa lehet azoknak, akik nem szoktak hozzá az idegenek előtti  meztelenséghez.  A gyerekek általában választhatnak, hogy kikkel mennek a szaunába a férfiakkal vagy a nőkkel.  

 Családi szaunázás

A családi szaunázásról még talán annyit, hogy a család minden tagja együtt szaunázik. Serdülőkorú gyerekek általában nem szaunáznak együtt az egész családdal, hanem a fiúk az édesapjukkal a lányok az édesanyjukkal fürdenek. Ez azonban nem általános szabály, hanem családonként és fiatalként is változó. Vannak gyerekek, akik maguk fejezik be a családi közös szaunát már 10 éves korukban és vannak serdülő vagy már felserdült fiatalok,  akik minden további nélkül szaunáznak együtt a szüleikkel. Ebben itt senki nem talál semmi különöset.  

Talán még érdekes az Önök részére  megemlíteni, hogy Finnországban a kisbabát váró nők is szaunázhatnak/szaunáznak. Így pl. egy finn családban a kistestvért már akkor is " látni lehet" az anyuka pocijában ( masu gyereknyelven ) ha különben még várni kell rá. A gólyáról szóló mese Finnországban nem általános " magyarázata " a kistestvér érkezésének. Előrehaladott terhességnél a "pocibaba"=masuvauva  mozgását is jól lehet látni és az anyu hasára tett füllel már hallani is lehet a szív dobogását.

Kis csecsemők is mehetnek szaunába. Természetesen nem a forró gőzbe és nem ugyanannyi időre, mint a felnőttek. A csecsemők hozzászoktatása a finn életmódnál elengedhetetlen szaunához lassan és fokozatosan történik. A Saunaseura (Szaunatársaság) nevű egyesület kutatásai szerint átlagban 4½ hónapos korban - de egyes családokban már korábban is - viszik, a szülök a babákat a szaunába, első alkalmakkor csak kb. 5 percre és nem a magas padon ölbe- ülve, hanem az alsó lépcsökön. Az otthoni szaunán kívül csecsemők szaunáznak az uszodákban is. Utóbbiakban elterjedt a csecsemők úszásra való oktatása is, ilyenkor a szüleikkel együtt, úszómesterek felügyelet mellett szoktatják a kisbabákat a vízhez és tanulnak meg már nagyon fiatal korban ( 3½ hónapos kortól kezdődik az uszodákban az un. vauvauinti=pólyásúszás)  úszni.

 Ezzel kapcsolatban nem szabad elfelejteni, hogy a víz a magzati élet természetes velejárója és ezért a kisbabák egyáltalán nem idegenkednek a víztől.  

Szaunakellékek

A szaunához elengedhetetlenül hozzátartozik egy hosszúnyelű kanál, egy vizes csöbör és a szaunavirgács. Utóbbit az ország különböző részein más névvel illetik: vihta vagy vasta (kiejtés: vaszta) a neve.

A vizes csöbörben levő vízből szaunázás közben egy-egy kanál vizet loccsantanak a forró kövekre, ezekből száll fel a löyly ( kiejtés: löülü) , azaz a gőz, amit  " lélek"-nek is nevezhetünk.

Szaunázás alatt, amikor az ember már izzad és kimelegedett, a saunavihta segítségével, a testünket csapkodva fokozzuk a jó érzést. Lehet, hogy az utóbbi jelző lehetetlennek tűnik Önöknek, de akik már szaunáztak így vihta-val,  azok bizonyosan megerősítik a fenti állítást.

Az alkohol nem kelléke a szaunának és alkoholos italok fogyasztása szaunázás előtt vagy alatt egyáltalán nem tanácsos! Azok, akik sört loccsantanak a szauna kövekre, nem valók szaunába. Szaunázás után fogyasztott alkoholos italok hatása alatt nem tanácsos úszni, menni - sajnos minden évben többen is lelik így a halálukat.

Újabban mindenféle  un. szaunaolajat is árulnak, ezekből a forró kövekre csepegtetve a szaunában sokféle illatot gerjeszthetünk. Ezek az olajak pl: fenyőolaj, levendulaolaj, nem tartoznak a hagyományos szaunázáshoz, kizárólag üzleti érdekekből hozzák forgalomba ezeket a cikkeket. Szaunázás után a bőrbe masszírozva az ilyen olajoknak kellemes hatása lehet.

A hagyományos szaunához  csak az égő fa és a  nyírfavirgács illata tartozik. A füstös szaunának jellegzetes, saját illata van.  Ha fenyőfával és nem nyírfával  tüzel valaki akkor a gyanta illatát is lehet érezni. A fenyőfa ropogásának oka, hogy a gyanta nem egyenletesen oszlik el a fában és a hő hatására  kis,  "felrobbanó gyantatócsák"  adják a ropogó hangot. Nyírfával fűtve ilyen ropogást nem hallunk.

A szauna virgács külön említést érdemel.

Saunavihta  vagy Saunavasta: Szauna virgács

A szauna virgács készítése külön tudomány. A legjobb szauna virgácsok Juhannus (a nyár közepe)  táján készülnek. A középső ág egyenes és hosszú legyen, amiről a mellékágakat levágjuk. E köré tesszük a többi ágat úgy, hogy a virgács felülről egyenes legyen. Ha a felső rész egyenetlen, akkor a használata úgy érződik, mint a verés. Az ágak összekötésének módjára  is léteznek előírások, ez nem történik pl. spárgával, hanem általában egy hajlékony, fiatal vesszővel.

A saunavihtát először belemártjuk a csöbörben lévő vízbe, majd egy pár  pillanatra rátesszük a forró kövekre. Ezután egyenletes csapásokkal "virgácsoljuk" a karjainkat, lábainkat és az egész testünket.

Ha a szauna virgács ágai közé fűszernövényeket is kötünk, mint pl. kamilla - akkor az illat még kellemesebb lesz.

Újabban saunavihta kapható mély hűtve is! - ki hitte volna- így a "friss" nyírfavirgács elérhető egész évben. Sokan maguk készítenek friss ágakból szauna virgácsokat és rakják el a házi mélyhűtőbe. A mellékelt képen a kész virgácsok várják a tartósítást.

 Nyaranta a városi lakosok friss saunavihtáját a piacokon és a vásárcsarnokban is be lehet szerezni.

A szaunához szervesen hozzátartozik a

Saunatonttu- Szauna törpe

A szauna törpe legalább olyan  idős, mint a szauna és nem rokona a nála több száz évvel fiatalabb, piros-sipkás  karácsonyi törpének (Joulutonttu). Nem hasonlít a csinos kerti-törpékre (Puutarhatonttu)  sem, a szaunatonttu  füstös lakóhelye miatt fekete és csak egy szeme van. Hogy miért van, egy szeme azt sajnos nem tudom.

A Saunatonttu a szauna ura, és ha jól bánnak vele, akkor sikert és boldogságot  hoz  a szauna háza népének.

A Saunatonttunak kiterjedt rokonsága van, főleg a Riihitonttu (Csűr-törpe) és a Kotitonttu (Házi - törpe) tartoznak a közelebbi rokonok közé, velük unokatestvéri szálak fűzik össze öt.  

A  Saunatonttu - nak sok dolga van, elsősorban arra kell ügyelnie, hogy a szauna kályhában a tűz egyenletesen és jól égjen úgy, hogy a forró kövekre loccsantott  vízből  felszálló gőz, azaz a löyly  puha, frissítő és minden tekintetben egészséges legyen. A Saunatonttu vigyáz arra, hogy a szaunázók illedelmesen és a helyhez illő tisztelettel viselkedjenek. Helytelen viselkedést jelent a hangos beszéd. A szaunában olyan csendben kell  lenni, hogy ebből mondás is keletkezett a középkorban: " Kirkossa ollaan kuin saunassa " = A templomban úgy viselkedünk, mint a szaunában.

A szaunában tilos a káromkodás és megbocsáthatatlan szemtelenség a szellentés, ilyesmitől a Saunatonttu mérges lesz. Öt  mással is lehet dühíteni, pl. napnyugta utáni szaunázással vagy részegséggel.

A szaunába érkezőknek illik üdvözölni a Tontut, a szaunázás végén pedig szép szokás egy kis vizet önteni a kövekre a szauna elhagyásakor, hogy a szaunázó  Tonttunak a felszálló löylyvel köszönjük meg a szaunában eltöltött kellemes időt.

Kedves Olvasók! Abban a reményben zárom mai soraimat, hogy kissé közelebb hoztam Önökhöz a finn szauna világát. Remélem azt is, hogy idén nyáron Önök közül többeknek lesz lehetősége a szaunát Finnországban élvezni.

Források:

http://www.hs.fi/artikkeli/Keskustakirjastoon+yleinen+sauna/1135244506539

Tommila P : Saunatonttu- saunan haltija. Duodecim 1999:115(23) 2696-7.

Ilkka Välimäki ,Eero Jokinen: Lapsi saunassa ja saunomassa: http://www.sauna.fi/137.html

http://www.saunajaapo.fi/saunan_historia.html

Úszó kisgyerek képe : http://www.vauvauinti.com/

Saunatonttu képe: http://kuhankoskenkilta.fi/Aikaisemmat/2009/Kesanayttely-09/index3.php

Judit Mäkinen

Finnország