Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

36.levél                                                          2011 február 1

Kedves Olvasók!

Mint már régebben is írtam Önöknek, leveleim célja, hogy jobban megismertessem Önökkel Finnország történelmét és kultúráját. Ennek érdekében igyekszem tájékozódni arról, hogy mit is ismer esetleg mit tapasztalt, látott vagy hallott  a Finnország iránt érdeklődő, vagy ide utazást tervező, esetleg már itt járt magyar látogatók közül.

Az alábbi idézet egy  finnországi  úti beszámolóban olvasható, ehhez fűződik mai levelem témája.

"A hajó elment az Espoo városrész előtt is, ami egybeépült már Helsinkivel, modern épületei vannak. Mondták, hogy itt vannak a legdrágább telkek-vagyis itt laknak a finn gazdagok, a közeli szigeteken van mökki-jük."

 Espoo/ svédül: Esbo

Espoo  önálló város  247 971  lakosával Finnország második legnagyobb városa. Mint a lakosság száma is utal rá, a társadalom minden rétegét képviselők laknak ebben a finn viszonylatban, nagyvárosban.  Bár Finnországban vannak társadalmi különbségek, az un. " finn gazdagok" gazdagságának korlátozásáról a finn, progresszív  adózási rendszer rendkívül  hatásosan  gondoskodik.

 Finnországban nincsenek oligarchák és senki sem gazdagodott meg úgy, hogy az állami tulajdont vette meg/vehette meg  potom pénzért!

A mellékelt térképen sötétzöld színű a tévesen Helsinki régiónak nevezett terület, mely 4 önálló várost foglal magában, ezek: Helsinki, Espoo, Vantaa és Kauniainen. Utóbbi teljes egészében Espoo városában   fekszik, mégis önálló város.

 A történelemben  Espoo falváról 1432-ben olvashatunk. Az espooi egyházközség 1458-ban vált el  Kirkkonummi egyházközségétől, az első helyhatósági gyűlést 1868 - ban tartották. Espoo községe  1972-ben kapott városoknak kijáró  jogokat.

Espoo alapterülete 528,16 km2, ebből a földterület 312,22 km2, a belföldi tavak alapterülete 17,96 km2, a többi tengeri vízterület.

A városra jellemző a laza szerkezet, a házak és Espoo 4 központja között nagy erdők,  sőt szántóföldek is találhatók. Talán a legismertebb része Espoonak Tapiola, mely az 1950-es évek elejének  kertvárosából  jelentős központtá nőtte ki magát.

Espooban találkozik a régi és az új.

 Espoo régi - 1400-as években épült -  kötemploma egyike a középkori templomépítés utókorra maradt müveinek, falfestményei sokak elött ismertek.

A mellékelt képen látható a hagyományos építkezési mód, azaz: a harangtorony a templomtól  külön foglal helyet. Ennek oka, hogy mivel az egyházközségek legértékesebb tulajdonai a harangok voltak,  így próbálták óvni a harangokat a nem ritkán pusztító templomi tüzek ellen.

A modern építkezés egyik kiemelkedő példája   a Tapiola városrészben levő, Arto Sipinen tervezte  Kultúrház, mely egy kis, mesterséges tó partjára épült.

Ugyanennek a tónak a partján található egy uszoda, küldő és belső medencékkel, valamint egy szálloda is.

A Nokia cég- Önök bizonyára  mind ismerik a Nokia kézi telefonokat - központja szintén  Espooban található. Itt van a Műegyetem komplexusa, mely különösen azok előtt ismeretes, akik ismerik Alvar Aalto építész alkotásait.

A Dipoli nevű kultúrház - Reima  Pietilä és Raili Paatelainen (később Raili Pietilä)   építészek remekműve, mely semmiben sem marad Aalto épületei mögött - nemzetközi kongresszusok ismert színhelye. Az 1975-ben Helsinkiben rendezett Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet értekezletét 1973-ban előkészítő külügyminiszteri tanácskozás itt zajlott,  bemutatva egyben  a világ televíziós közönségének ezt a természettel szorosan összeépült épületkomplexust.  

A Műegyetemi campus területén lévő Otaniemi kápolna a nemzetközi építésztársadalom előtt jól ismert  építészházaspár Kaija és Heikki Sirén tervezése.

Ugyancsak a mai Espooban - közelebbről Tarvaspää-ben-  találjuk Finnország egyik legjelentősebb művészének, Akseli Gallen-Kallela-nak a házát. Részben a művész tervei alapján készült ateljee-otthon manapság múzeumként állít emléket többek között  a Kalevala illusztrációival és a finn Nemzeti Múzeum freskóival  is ismertté vált művész-polihisztornak.

A ház előszobájában levő mozaikban  Gallen-Kallela saját lábnyoma látható, körülötte a felirat: Iterare Cursus Cogor Relictos- szabadon fordítva: Visszatérek a régi  nyomaimhoz- arra utalva, hogy Akseli Gallen-Kallela ( 1856 - 1931) itt töltötte élete utolsó éveit, ahogyan itt mondják: ympyrä sulkeutui = bezárult a kör.

Espoo területén található Dél Finnország egyik legérdekesebb természetvédelmi területe: Nuuksio  park.

Ebben, a Helsinkiből autóbusszal könnyen megközelíthető 45 km2-es nemzeti parkban a finn természetre jellemző területek váltogatják egymást, sziklák, tavak, erdők, mezők, lápok. A kirándulást kedvelők részére 108 km-es hosszúságban találhatók megjelölt útvonalak, ezek mentén a természetet bemutató táblákon ismerkedhetnek a kirándulók a növény- és állatvilággal. A park területén, 18 helyen szabad tábortüzet gyújtani, a főzésre is  alkalmas helyek száma 22, sátorozni 24 kijelölt helyen lehet és lakókocsik részére 190 elektromos árammal ellátott parkolóhely áll rendelkezésre.

Espoonak  van ?saját ? állata: a repülő mókus( Pteromys volans), "saját" madara: a feketerigó és ? saját" növénye is, ez a berki szellőrózsa (Anemone nemorosa).

Abban a reményben zárom mai soraimat, hogy mai levelemmel  hozzájárultam Espoo kissé jobb megismeréséhez. 

Források: http://www.espoo.fi/

http://www.luontoon.fi/binary.aspx?Section=1603&Item=8336  

Dipoli

A többi kép saját felvétel.

Judit Mäkinen
Finnország

A korábbi levelek elérhetők a bal oldali menüsávból vagy >>ide<< klikkelve