Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

31. levél                                                    2010 nov. 24

Kedves Olvasók!

Lassan december lesz, az év utolsó hónapja, ezért most először röviden decemberről, majd a decemberi nemzeti ünnepünkről  írok:

December: Joulukuu

 December: Joulukuu neve szószerinti fordításban Karácsonyhónapot jelent. Ez egy viszonylag új név, mivel a XVII. században még Talvikuu = Télhónapnak hívták itt ezt a hónapot.

A karácsony jelentőségének fokozódása hozta magával a név lassú változását. Ez az egyetlen olyan hónapnév, melyben  a svéd nyelvből átvett szó szerepel, azaz ? jól ?  régiesen és modernül jul = joulu( finnül)  = Karácsony svédül. 

Míg a legtöbb hónap neve az időjáráshoz fűződik, ebben a hónapban csak karácsony hetében volt említés az időjárásról. Az enyhe december erős márciusi fagyok előjele volt. Mivel Finnországban nagyok a távolságok az időjárás megfigyelése és főleg a változó időjárás jelei nagyon fontosak voltak, hiszen Karácsonykor és annak táján kissé megélénkült a " forgalom", a családok összejöttek és a távollakó családtagok is meglátogatták egymást.

Az ilyentájt nem ritka,  kezdődő hóvihar első jeleit a madarak adták, azaz ha a kis madarak az ablakon kopogtattak (megjegyzés: ez főleg a cinkék szokása) akkor hóviharra lehetett számítani. A nyulak nyomait a hóban megfigyelve észrevették, hogy hóvihar előtt a nyúl a körmeit végighúzza a havon és a körmök nyoma a szabályos tappancs nyomok között jól látható. Közelgő hóvihar egyik legbiztosabb jele az un: keleti vigyor ( idän irvistys) volt, ez azt jelentette, hogy a felkelő napfényesen, vörösen világított a keleti horizont felett.

 Erős, bekövetkezendő fagyra utalt még sok jel, pl. a Tejút csillagainak tiszta, fényes ragyogása, a lépések alatt csikorgó hó, a sokáig tartó északi szél és az is, ha a ház macskája a meleg, nagy, konyhai tűzhely  padkájára igyekezett.

Forrás: Vilkuna K. Vuotuinen ajantieto. Otava 1992 http://www.kaamoskamera.com/kuukaudenkuvat/joulukuu09/joulu09.html 

A képet Ari Moilanen fényképezte 2009-ben.

Kép forrása:

"Mikulás napja"  Finnországban

A címben azért van idézőjelbe téve Mikulás napja, mert Finnországban nincs Mikulásünneplés, a Mikulás itt Karácsonykor hozza az ajándékokat a gyerekeknek. Ezzel szemben december 6. napja  Finnország legnagyobb nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltásának napja.

                                                                   

December 6: Finnország  függetlenségének  ünnepe

Erről a napról egy régebbi levelemben (2. levél) már röviden írtam.

December 6.-án 1917-ben Finnország képviselőháza  jóváhagyta az ugyanezen év dec. 4.-én a Szenátusban közzétett  Függetlenségi Nyilatkozatot. A finn  parlament a  jobboldal  100 szavazatával a szocialisták  88 szavazatával  szemben hagyta jóvá P.E. Svinhufvud által előterjesztett Függetlenségi Nyilatkozatot.

Mielőtt a függetlenségnek nemzetközi elismerése megtörtént volna, Oroszország jóváhagyására volt szükség. Azonban az oroszországi   kormány, mely a bolsevikok levert igazgatását követte nem hajlott erre, hanem  osztatlan Oroszországra törekedett. Finnország akkor Oroszország szerves része volt.  Ezért Svinhufvud szenátusának csak az a megoldás  maradt , hogy  Finnország függetlenségének  jóváhagyását a Szt. Péterváron levő bolsevikok tanácsától kérje. A Lenin által vezetett népi komisszárok tanácsa 1917 december 31.-én hozzájárult  Finnország függetlenségéhez.

Már 1918 január folyamán több európai állam, köztük az északi államok, Franciaország, és Németország is elismerték az önálló Finnországot, ugyanezt  Anglia  és az Amerikai Egyesült Államok csak egy évvel később, az I. Világháború befejeztével tették meg.

Finnország 1919 óta ünnepli függetlenségét december 6.-án.

Manapság  - 1937 óta - törvény (26.11.1937/388)  szabályozza az ünnep lefolyását. Ez a nap fizetett szabadnap, azokon a munkahelyeken ahol nem tudnak, szabadnapot adni vasárnapi bért fizetnek. December 6. napja  hivatalos zászlós ünnepnap, az országban mindenütt lobognak a kék keresztes fehér zászlók.

Az  ország ünnepélyes zászlófelvonására Helsinki belvárosában az un. Tähtitorni mäki (Csillagvizsgáló dombja)  helyén kerül, sor reggel 9-kor. Ott több ünnepi beszédet tartanak, és különböző kórusok énekelnek. Ennek az ünnepségnek rendezője  a Suomalaisuuden liitto, a zászlót az NMKY (Nuorten Miesten Kristillinen Yhdistys = Fiatal Férfiak keresztény Egyesülete) cserkészei húzzák fel. Az ünnepséget a rádió egyenes adásban közvetíti. 

A finn hadsereg  díszfelvonulását minden évben más finn városban rendezik meg, idén Kuopioban lesz ez a rendezvény,  1200-1500 fő vesz majd  részt a finn hadsereg fegyvernemeinek bemutatásán. Ha az idő megengedi a felvonulás felett a finn tulajdonú Hornet repülőgépek is átrepülnek. 

Az egyetemi hallgatók fáklyásmenetet rendeznek minden egyetemi városban.

Mannerheim tábornok és a független Finnország eddigi elnökeinek sírjait ünnepélyesen megkoszorúzzák és díszőrséggel (Helsinkiben tábornokok  állnak díszőrséget Mannerheim sírjánál) tisztelegnek emléküknek. Ilyenkor sokan mennek ki a temetőkbe a hősi halottakra emlékezve.

 Helsinkiben a Szenátus téren levő Katedrálisban ünnepi Istentisztelet van, mely 1998 óta ökumenikus jellegű. Ezen részt vesznek az állam elnökén kívül az államtanács és  a parlament tagjai, valamint  a legfőbb állami hivatalok vezetői. A templom felső karzatán bárki követheti a szertartást, melyet az állami televízió  közvetít az ország mindenegyes részére.

Este 7 órai kezdettel az állam elnökének hivatalos palotájában - a Helsinki Piactéren - az elnök fogadást ad kb. 2000 meghívott részére akik az ország lakosait képviselik. A  kormány tagjai, politikusok, vezető katonatisztek, a finnországi egyházak vezetői  és az ide akkreditált  diplomáciai képviseletek elöljárói, az elmúlt évben kiemelkedő teljesítményt elért művészek és sportolók  mellett más " közönséges" polgárok is kapnak meghívást. Utóbbiak főleg olyanok, akikkel az elnöki pár az év során, vidéki útjai alkalmával találkozott.  A fogadást a finn televízió egyenes adásban közvetíti.

Ezen a napon több száz kitüntetést osztanak ki az érdemesült polgárok között, köztük az egyik legmagasabbra értékelt  "Pro   Finlandia" érmet  , valamit a Fehér rózsa és a Finn oroszlán rendek különböző fokozatait, az ezekkel kitüntetettek nevét az újságok közlik.

                                                  

        

      

       

          

Este minden finn városban és az otthonokban is az ablakokban égő gyertyák lángjai emlékeztetnek mindnyájunkat mindazokra, akik több,  rettenetes  háború során életüket áldozták Finnország függetlenségéért.

A televízióban ezen az estén  minden évben bemutatják az egyik leghíresebb finn filmet: Väinö Linna: Ismeretlen katona c regényének filmváltozatát.

Forrás: Wikipedia, kereső szó; Suomen itsenäisyyspäivä.

Kitüntetések képeinek forrása:

http://www.mtv3.fi/uutiset/45min/jaksot.shtml?1013430

Judit Mäkinen
Finnország