Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 29.

2010. november 05. 10:39:03  nyomtatási kép
 

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra.


29.levél 2010 november 1.



Kedves Olvasók! Rohamosan múlnak a 2010-es év napjai, mára virradóra már az órát is átállítottuk a téli időszámításra, Vasárnap egy órával többet alhattunk. Hosszabbodnak az esték, takaréklángra váltott a természet, az emberek közül is sokan begubódznak télire.


November: marraskuu

Mivel holnap már november lesz, ideje van annak, hogy egy pár szót szenteljünk ennek a hónapnak. A mai, modern finn nyelvben "marras" nem jelent semmit, ez a szó a latin mors, vagy a francia mort =halál szóval hozható kapcsolatba. Marraskuu neve ugyanúgy természeti jelenségeken alapszik, mint a többi hónap finn neve is, azaz régiesen mondva: "maa on martaana" = A föld halott, nyugszik, nem történik semmi. Úgy általában minden novemberben szokott lenni egy kimondottan téli szakasz, esetleg egy hét vagy csak pár nap. A novemberi tél nem tartós, a hó elolvad - ha van. Ezzel szemben, ha októberben esik le az első hó az inkább tartós lesz, nem is említve a decemberi havazást.


A gazdasági munkákat illetően novemberben volt a hálók kötésének ideje, ilyenkor fonták a hálókhoz szükséges zsinórt is. Ennek az az oka, hogy télen is halásznak a befagyott tavak jege alatt. A halászat Antal napján kezdődött - nov. 30.- erre a napra mindennek készen kellett lennie. Ezen felül régen azt is hitték, hogy a novemberben csomózott hálók erősebbek, mint a más időpontban készültek. Egészen a karácsonyi béke kihirdetésének idejéig tartott ez a hálókészítés. ( Hogy mi a karácsonyi békenyilatkozat arról tavaly írtam). A hiedelem szerint a novemberben kivágott fa nem korhad el olyan gyorsan, mint a máskor kivágott, ezért a házakhoz szükséges vastag fákat - melyekből a rönköket is vésték - ilyenkor döntötték ki. A teheneket is lemosták betegségek megelőzésére gondolva olyan vízzel, melyben molyűző vízi rozmaring ágait áztatták.


Forrás: Vilkuna K. Vuotuinen ajantieto Otava 1992 298 old.



Megjegyzés: Molyűző: finnül suopursu ( suo = mocsár) Ledum palustre. A fehér virágnak erős, édeskés illata van, én szeretem az illatát, itt mindenütt megtalálható még a kisebb, erdei mocsarakban is.

"Mocsári molyűző. A hangafélék családjához tartozó örökzöld cserje, mely mocsarakban, lápokban terem.



Javallatok: Sebek (szúrt, vágott, harapott), szálka, rovarcsípés. Használjuk oltás, injekció helyi tüneteinek kivédésére és rovarcsípés megelőzése céljából (csak alacsony hígításban hat). Szemsérülés. Köszvény.


Jellemzők: Elsősegély szer."


Forrás: http://www.natursziget.com/ Homeopátiás szerek, gyógynövénykereső.



Finnországra is jellemző jelenség:Kaamos


Érdekes, hogy a nagy, Papp István féle finn-magyar szótár nem ismeri a kaamos(kiejtés:kámosz) szót. Ez az évnek azt a szakaszát jelenti, amikor a nap nem kel fel a horizont fölé. A jelenség a Föld sarkköreinek vidékén tapasztalható, annál hosszabb ideig tart, minél közelebb vagyunk a sarkokhoz.


Arra talán emlékeznek Önök, hogy Finnország egyharmad része az északi sarkkör fölött terül el, így az ország jelentős részében észlelhető a kaamos jelenség. Ez azonban a tévhittől eltérően nem azt jelenti, hogy hónapokig töksötét van, mellékelten egy kép, mely Tero Makkonen természetfotográfus felvétele kaamos idején.


Finnország legészakobb részein a kaamos 51 napig tart, azaz ilyen hosszú ideig nem látni napfényt. A hótakaró azonban ad világosságot és bár állandóan szükség van a világításra, nincs teljesen sötét. Az ország déli részein is rendkívül rövidek a napok, Helsinkiben dec.21,én a nap 7.30 kor kel és 16.38-kor már nyugszik is. Ilyenkor az ember sokszor nem is tudja, hogy délelőtt van-e vagy esetleg délután. reggel sötétbe indulunk munkába és délután sötétbe jövünk haza. A mellékelt kép az én kertemben készült egy délelőttön, tavaly decemberben.



 


Az emberekre is hat a sötét évszak, sokan nem bírják a sötét évszakot és depressziósak lesznek, egy betegség is létezik, amit kaamosmasennus-nak azaz kaamosdepressziónak hívnak. Többen fáradékonyabbak, mint különben, ilyenkor kaamosväsymys( kiejtés:kámoszvezümüsz) =kaamosfáradtság-ról beszélünk. Más jelei is lehetnek a kaamosnak, így pl. az álmosság, az étkezési szokások változásai, a koncentrálóképesség és az általános érdeklődési szint csökkenése.


Sokan igyekszenek délebbre utazni, nemhiába, népesítik be az északi államok lakosai a déli tengerpartokat. Akinek nem telik utazásra és szenved a sötét évszaktól, annak az erősfényű lámpák segítenek. A hatás azon alapszik, hogy a fény csökkenti az alváshormon: melatonin termelődését az agy tobozmirigyében. Ehhez elég kb. napi 1 órás tartózkodás erős fényben.


Hogy milyenek ezek a lámpák? A legfontosabb a lámpa lux-kapacitása, azaz legalább 2500 lux erősségűek ezek a lámpák. Összehasonlításként: az átlagos otthon fénye kb. 50 lux és a munkahelyek, pl. irodák fényének erőssége 500 lux.


Nagyon sokféle lámpa kapható, van olyan is, ami ébresztőórához l kapcsolódik és az ébredés idejekor lassacskán gyullad meg egyre erősödő fénnyel ébresztve az alvót.


Ezek a lámpák drágák (az árak 100 eurónál kezdődnek) de sok embernek jelentenek nagy segítséget a sötét évszakban.



Források http://fi.wikipedia.org/wiki/Kaamos


www.kirkasvalolamppu.info


A lappföldi kaamos kép Tero Makkonen felvétele, az ö engedélyével (e-mail cím: tero.makkonen@hyvinkaa.fi ) került fel a honlapra.


Suopursu képe:

Kép: Heli Mäkikauppila/YLE




A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !