Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 26.

2010. szeptember 03. 20:19:50  nyomtatási kép
 

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

26.levél 2010 augusztus 30.

Kedves Olvasók! Mai levelemben folytatom az előző levelemben elkezdett témát a finnekről.


Sajnálattal vettem észre, hogy Önök közül kedves Olvasók, senkinek nem volt semmilyen megjegyzése sem ezzel a témával kapcsolatban.

Hogy mi ennek a passzivitásnak az oka azt el sem tudom képzelni.

Milyenek, ilyenek vajon ilyenek-e a finnek?

II. rész

Finnországban a munkatársak mindenütt tegezik egymást, azok is, akik hivatali beosztásuknál fogva nem egyenrangúak. A munkatársak a tegezéstől függetlenül tudnak távolságot tartani. A főnökök könnyen megközelíthetők és a legtöbb esetben készek az egyenes és mindenekelőtt őszinte társalgásra, sőt legtöbbjük a jogos kritikát is elfogadja. A főnökökkel történő eszmecserék általában indulatoktól mentesen, nyugodt légkörben zajlanak.


Címek, és elért tudományos fokozatok használata ritkaságszámba megy, a doktoráltak sem használják a Dr. címet. De pl. itt nem dr. az, aki orvos, a dr. cím külön disszertáció írásához és annak nyilvános, egyetemi védéséhez kötött. Automatikusan semmilyen fakultáson történt végzéshez nem járul dr. cím.


Finnországban senki nem vár borravalót és a kiszolgálás minősége nem függ a várt vagy kapott borravalótól. Ez minden vonalon érvényes, sem a fodrász, sem a pincér vagy taxisofőr nem vár és nem is kap semmilyen extrát és a hálapénz itt az ismeretlen fogalmak, közé tartozik.

A finn betegeknek általában megmondják, hogy milyen természetű a betegségük és a rosszindulatú betegségekről is nyíltan szokás beszélni az orvossal. Ezzel szemben kevesen igénylik, hogy sajnálják őket, és inkább nem beszélnek a betegségeikről. Bizonyos betegségekben szenvedőknek több egyesületük is van, a ?vertaistuki" = hasonló támasz azt jelenti, hogy ezek az emberek, egymást beszélgetésekkel és gyakorlati tanácsokkal segítve igyekszenek küzdeni a betegségükkel járó nehézségek ellen. Ilyenek pl. a különböző krónikus tüdőbetegségekben szenvedők, az allergiások, az emlőamputáción átesettek, a mesterséges végbélnyílással élők, a radikális nyelőcső műtétekkel kezeltek, stb.stb.stb. egyesületei.

Finn gyerekekre nem szokás semmilyen megjegyzést tenni, sem azt, hogy milyen ? gyönyörűek vagy édesek vagy, ügyesek ?. Fiatal anyák a gyerekükre tett megjegyzést inkább furcsának, mint hízelgőnek találják. Ugyanígy csak a legkevesebben ? büszkék" a gyerekeikre társasági beszélgetések során. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy nem beszélnek a gyerekeikről, de a gyerekek esetleges sport- vagy iskolai teljesítményének fitogtatása nem szokás. Annak természetesen minden finn szülő is örül, ha az ismerősök észrevették, hogy XY gyerek milyen jól teljesített valahol.


A finnekre jellemző a pontosság. Elkésni udvariatlanságnak számít. Ez vonatkozik a privát vendégek érkezésére is, mindenki igyekszik pontosan akkor becsengetni, amikorra hívták őket. És nem később. Kivétel ez alól az egyetem, ahol az un. ?akadémiai negyedóra" = negyedórás késéssel való kezdés sok tanszéken szokás.

Vendégségbe menetkor illik egy kis virágot vinni a háziasszonynak, elég egy szál virág is, bármilyen - senki nem vár valami különleges botanikai ritkaságot.

Ha vendégek voltak valahol, 2-3 nappal a vendégség után szokás a háziakat felhívni és megköszönni a vendéglátást. Legkésőbb akkor, amikor legközelebb találkozik az ember a vendéglátókkal, szokás a beszélgetést ? Kiitos viimeisestä" = Köszönet a múltkoriért! Szavakkal kezdeni.


A finnek jó és megbízható szervezők. Többek között ennek köszönhető a sok, nagy, nemzetközi kongresszus, melyeket Finnországban rendeznek - sikerrel. Tavaly, egy több ezres résztvevővel rendezett nemzetközi kongresszus után az ittlévő külföldi újságírók a legnagyobb csodálkozással beszéltek arról, hogy milyen rendezetten és zökkenőmentesen folyt minden. Ők spanyolok voltak?


A kongresszusi előadások pontosan, időben kezdődnek és a hozzászólások hosszúságára az üléseket elnöklők gondosan ügyelnek. Túl hosszú előadásokat és hozzászólásokat minden további nélkül félbeszakítanak az elnökök általában csengőszóval figyelmeztetve az előadókat az órarend betartására. Az előre megszabott kereteket mindenki köteles betartani függetlenül attól, hogy mi a rangja, kezdő kutató-e vagy esetleg befutott, nemzetközi tekintélynek örvendő professzor. Utóbbiak általában percnyi pontossággal betartják az előadásukra kiszabott idő kereteit.


A finnek között sokan vannak, akik jól és szívesen énekelnek, valamint tehetséges szónokok. A különböző énekkarok, gyerek-, női-, férfi - és vegyes kórusok régi hagyományokkal rendelkeznek. Az ünnepi szónoklatokat nagy figyelemmel és odaadással készítik. Utolsó személyes tapasztalatom erről egy idősebb férfi, aki szembe jött velem egy erdei úton, egy cédulát tartva maga előtt és messziről azt gondoltam, hogy magában beszél. Amikor egymás mellé értünk így szólt: ? Nem vagyok bolond, a lányom esküvője lesz jövő szombaton, és most gyakorolom az ünnepi beszédemet". Biztosan ?felmondta" volna nekem, ha megkértem volna, utólag sajnálom, hogy nem kértem meg, de ez a tartózkodás már az én ?finnségem" része.


Finnországban tisztelik, és gondosan ápolják a nemzeti hagyományokat. Az emberek jelentős része a szó helyes és jó értelmében nacionalista. A történelmi ünnepnapokat méltóságteljesen de minden túlzott pátosz nélkül ünneplik. A népviseletek ünnepi ruhának számítanak, különleges alkalmakkor szokás népviseletbe öltözni. Ilyen alkalom lehet egy nagy, rokoni találkozás, külföldi baráti társaságok fogadása vagy a nemzeti ünnepnapokon rendezett eseményeken való részvétel.


Végezetül de nem utolsó sorban egy fogalom: Sisu

A sisu a finnekre jellemző határtalan kitartást, minden nehézség ellenére is az előremenetelt, a mindennel dacoló bátorságot, megfélemlíthetetlenséget a haza mindenek elött-et jelenti.

A finn történelem viharos évszázadai folyamán számtalanszor vált bizonyítottá, hogy nincs megoldhatatlan nehézség csak akarat, nincs legyőzhetetlen ellenség csak bátorság, nincs megvalósíthatatlan feladat csak szívós kitartás.


Mindenek fölött nincs más, jobb ország, mint Finnország, nincs szebb táj, mint a finn vidék és nincs igazabb barát, mint a finn ember.


Források: Tuuterin puku http://kauppa.vuorelma.net/PublishedService?file=&pageID=3&action=view&groupID=629&OpenGroups=629

Népviseletek tájanként és helységekként: http://www.kansallispuvut.fi/puvut.htm


A finn sisu szobra Wikipedia képe: http://fi.wikipedia.org/wiki/Sisu

Finlandia talo http://kaupunginosat.net/





Judit Mäkinen

Finnország



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !