Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

23. levél 2010 július 20

Kedves Olvasók!

Mai levelemben egy olyan fogalomról írok, melyhez hasonlóval nem találkoztam Magyarországon. Ez a finnül mätäkuu-nak (metekuu) nevezett időszak, mely július végétől augusztus végéig tart. Mätä magyarul azt jelenti, hogy rothadt, korhadt, gennyes, a szó főnévként is használatos, akkor rothadás, genny, korhadás a jelentése. Miről is van szó?

Gennyhónap = Mätäkuu : Julius 23-Augusztus 23. A néphagyomány a julius 23 - aug. 23.-ig terjedő időszakot mätäkuu azaz gennyhónap vagy tágabb értelemben véve rothadáshónap néven emlegeti. Ennek oka, hogy megfigyelték: ebben az időszakban rosszul gyógyulnak a sebek a gyakori sebfertőzések miatt. Ilyenkor tilos volt a háziállatok levágása, még a béka ?harapása" is veszélyes lehetett. A mezőgazdasági munkák is figyelembe vették mätäkuu-t, ilyenkor nem ültettek évelő növényeket, de pl. a nádat ilyenkor volt érdemes levágni, hogy a víz tisztán maradjon.

Hittek abban is, hogy mätäkuu idején a csirkék nem költenek csibéket, az ilyenkor kötött házasságok nem lesznek boldogok és a terhes asszonyok gyakran elvesztik magzatukat.

Ezt az időszakot - a nyár legmelegebb időszaka - más nyelvekben is külön névvel illették, a latin dies caniculares kifejezésből angolul dog day, németül Hundestage. Ez arra az ősrégi csillagászati megfigyelésre utalt, hogy az égbolt Nagy Kutya nevű csillagképében a legfényesebb csillag a Sirius, azaz Kutyacsillag a Földközi tenger körülötti országokban ilyenkor látszik napfelkelte előtt. Az észak német tájszólásokban ezt jelölő szó: Rodendage egyenesen átkerült a dán nyelvbe.

Érdekes, hogy a finn név egy félreértésből származik, azaz egy fordítási hibából, melynek kapcsán a dán rodendage szót rosszul értelmezte a fordító. Rode-genitivusa roden kutyát jelent, és roden az gennyet. Ez a fordítási hiba a svéd nyelvbe is bekerült, mint rötmonad és innét vette át a finn nyelv a kifejezést. Nem mindenki osztja ezt a véleményt, a témáról Ilkka Hirvonen a skandináv filológia prof. emeritusa írt aTurun Sanomat nevű újságba érdekes eszmefuttatást.

Finnországban a néphagyomány a mai napig él pl. a sebészek egy részének is az a véleménye, hogy elektiv műtéteket, azaz nem sürgős operációkat" nem érdemes operálni, mert gennyhónap van ".

Nos, a Helsinki Egyetemi klinikák egyikében tudományosan vizsgálták, hogy van-e ebben valami tényleges és három orvos, valamint egy hygienia-ápolónö összehasonlították a 2002-2005 közötti években mätäkuu-ban operált betegek sebfertőzéseit az év más szakaszában végzett fertőzési komplikációkkal. A cél az volt, hogy, megdöntsék a néphagyományt, de meglepetésükre teljesen más derült ki. Az eredményekről a Duodecim nevű finn orvosi lapban számoltak be 2009 júliusában és így lehet összefoglalni a megfigyeléseket:

A kérdéses i időszakban összesen 49 517 operációt végeztek, ezek 8 % - a volt mätäkuu idején. Tisztasági fokukat tekintve az un. ?piszkos" műtétek száma több volt, mint máskor, 16% versus 12%. ( Megjegyzés: A piszkos műtét kifejezés azt jelenti, hogy már eleve fertőzött területeken kellett operálni, pl. bélátfúródással kapcsolatos hashártyagyulladás, sipolyok stb. esetei tartoznak ezek közé.) A mély fertőzések és szervfertőzések közötti különbség statisztikailag jelentős volt: p < 0,001.

Így a cikk írói okkal vonták le azt a következtetést, hogy a néphagyománynak igaza van, a mély sebfertőzések és a szervi fertőzések száma mätäkuu idején kétszer olyan nagy, mint az év más szakaszaiban.

A fertőzések nem a hanyag operációs technikával függtek össze, hanem a műtétekre érkező betegek állapotával, azaz a nyári időben gyakoribb országúti balesetek és más szerencsétlenségek miatt operált betegek már fertőzött sebekkel érkeznek, ezek sebei lassabban és rosszul gyógyulnak és több a lehetőség a sérült lágyrészek mély fertőzéseire, mint télen. Feltehetően nemcsak erről van szó, más, külföldi irodalmi adatok is bizonyítják, hogy a meleg évszakban több a bakteriális fertőzés, mint a hidegebb évszakokban, sőt azt is feltételezték egyes szerzők, hogy a nyári könnyebb ruházat különösen érzékennyé tesz a fertőzött bőrgyulladásokra. Nem egy irodalmi adat felveti azt a lehetőséget is, hogy a műtök szellőzésében van kívánnivaló - ez finn viszonyok között nem jön szóba, a kérdéses kórház műtőinek szellőzése és klímaberendezése a legmodernebb technikát alkalmazza és csúcs- szintet ér el.

Júliusban érik a finn eper

Valahogy mindig érdekesnek tartottam, hogy Finnországban, ahol sok gyümölcs, mint pl. a körte, sárga- és őszibarack nem terem meg, nagy eperföldek vannak. De az is igaz, hogy az eper, mely több mint valószínű a Himalája és Kelet-Ázsia hegyvidékéről származik, egyike a világon leggyakoribban termesztett gyümölcsöknek. ( Itt jegyzem meg, hogy a finn nyelvben a gyümölcs = hedelmä ( hédélme) szót nem használjuk az eperrel kapcsolatban, hanem a bogyó = marja szóhasználatos. Ez az a szó, ami vonatkozik pl. az áfonyára, szamócára, málnára stb. gyümölcsökre is ).

Aki már megkóstolta Önök közül a finn epret bizonyára azonos véleményen van velem: nagyon jó, aromás íze van, bár nagyságra és "külcsínre" nézve nem vetekedhet a holland eperrel. "Belbecsben" azonban kenterben veri mindazt az óriási és gyönyörű epret, aminek szinte semmi íze nincsen, csak a szemnek ingere, a szájnak nem.

Nos, mint kiderült, az eper mindenütt meghonosítható ebben az 1300 km hosszú országban, bár északon, Utsjokiban csak háztáji kertekben vannak egyes epertövek, saját konyhára.

Az ország keleti területein óriási eperföldeket láthatunk, az egész ország területén kb. 4 000 hektáron termelnek epret. Többféle nemesített fajtát ültetnek, az egyik legjobb, de sajnos a penészre nagyon érzékenyfajta a Senga, ezért lassan abbamarad az ültetése. Ezzel szemben a Polka fajta nem érzékeny annyira, a nedvességre, így nem penészedik, és jelenleg ebből van a legtöbb.

Hogy az esőzések miatt nedves földre lehajló eperágakon levő gyümölcs ne piszkolódjon, a sorok között, sok eperföldön a bokrok alatt szalma van. Más helyeken úgy ültetnek, hogy a sornak megfelelően a földre egy műanyag " csíkot" tesznek, ebbe lyukakat szúrnak és ezekbe ültetik a palántákat. Ennek nemcsak az a szerepe, hogy az eső ne verje fel a sarat a gyümölcsre, hanem az is, hogy a fekete műanyagból készült " takaró" gyűjtse a meleget a palánták gyökereire.

Mivel az eperszedés nehéz idénymunka, mindig sokan szedik egyszerre, főleg a környező államokból érkezett vendégmunkások. Messzebbről is jönnek ide. Pl. Veikko Raivio Keletfinnországban, Suonenjoki-ban levő 22 hektáros eperföldjén 70-en dolgoznak két hónapon át. Mind Ukrajnából érkeztek. Ez az epertermesztő 1990-töl kezdve foglalkoztat ukrajnai idénymunkásokat, a munkavezető is odavalósi, az irányítás oroszul történik. Nem akárkik szedik itt az epret, a legtöbben egyetemet végzettek! Egy egyetemi tanársegéd Ukrajnában kb. 300 euro fizetést kap havonta. Itt egy hónap alatt 1000 eurót keres meg és ez után nem kell adót fizetni. A finn eper sok embernek változtatta meg az életét Ukrajnában, az "eperpénzből" lakásokat renoválnak, gyerekeket taníttatnak, stb., stb.

Azt mondják, sokan irigylik őket ezért a jól jövedelmező munkáért. Az irigykedők biztosan nem tudják, milyen rettenetesen fárasztó és nehéz munka ez.

Források:
Koljonen V, Pipping D, Tukianen E, Kolho E. Infektiot yleisempiä mätäkuussa. Duodecim 2009:125:1415-20
Frilander J: Polkan tahtiin. HS 2009 jul. 14.
Vilkuna K: Vuotuinen ajantieto. Otava 1992 2 200-205

Képek: http://www.google.fi/ Keresés :Mansikkapelto
http://fi.wikipedia.org/wiki/Mätäkuu
http://www.ts.fi/online/mielipiteet/lukijoilta/63027.html
Hirvonen I: Mätäkuu tuskin käännösvirhe. Turun Sanomat 25.7.2009 02:27:02

Judit Mäkinen
Finnország