Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 22.

2010. július 08. 21:26:07  nyomtatási kép
 Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra

 22.levél    2010. július 8

 Kedves Olvasók!

Mai levelemben a finn nyárral és ennek keretén belül július hónappal foglalkozok, kellemes perceket kívánva Önöknek.  

Finn nyár

A  finn nyelvben az évszakokat  több részre osztjuk és minden résznek saját neve van, így pl. a nyár a tavasz-nyárral = kevätkesä (kévetkése) kezdődik és az ősz-nyárral = syyskesä ( szüüszkése)  végződik. E kettő között van a szívnyár, azaz a nyár közepe =  sydänkesä (szüdenkése).

 A nyár eleje Juhannusig, azaz a nyári napéjegyenlőségig tart, innét Jaakko (Jakob/Jakab) napjáig tart a nyár közepe. Jaakko júl. 25.-én ünnepli névnapját és a régi hiedelem szerint bedobja a hideg követ a vízbe, azaz a tavak  vizében ez után a nap után  már nem tanácsos fürdeni. Ez nem egészen érthető, mert nem egyszer a tavak pont ekkorra melegszenek fel annyira, hogy nem vacog az ember foga, ha úszni megy, ez  + 18 fok feletti vizet jelent. Itt jegyzendő meg, hogy a finn tavak nagy része jégkorszaki képződmény, ezért mélyek. A nagy víztömeg lassan melegszik fel, hiszen telente  a tavak befagynak és a jégréteg vastagsága még a déli országrészekben is eléri az 50 cm-t, de északon pl. az Inari tó vizén a jég 1 m-nél is vastagabb lesz.  Ha jó meleg volt a nyár a nagyobb tavak vizének hőmérséklete eléri a 21 Celsius fokot, de ez is csak a víz felszíni rétegére vonatkozik. Egy erős széljárás elég arra, hogy a felkavart víz gyorsan lehűljön.

 
Finnországban július vége felé még nem lehet aratni, régen azt tartották, hogy ha Jaakko napján esett az eső, akkor aratáskor is rossz idő lesz. Az aratás itt általában Lauri napján, azaz aug. 10.-én - vagy ennek a napnak táján -  kezdődik. Ha Jaakko nadrágja vizes lesz ( = a névnapján esik az eső) akkor utána több napon át esik. Ha ezen a napon szép napos az idő, az hideg karácsonyt jelent.

A régi időkben az évnek ezen a táján éheztek az emberek, mivel az előző évi liszt a legtöbb helyen már elfogyott és új liszt még nem volt. Jaakko napján Északfinnországban már féltek az első talaj menti fagyoktól, ami elvihette a  kalász még puha szemeit. Itt nem búzakalász értendő, hiszen a búza nem terem meg Èszakfinnországban, hanem rozs vagy árpa.

Ilyenkor már sötétednek az esték, rövidülnek a napok és egyre hűvösebbek lesznek az éjszakák. Szeptemberben pedig  lassan vége lesz a rövid, de szép finn nyárnak, ami legjobb esetben is csak 10 hétvégéig tart.

Heinäkuu = Julius

Július finn neve, heinäkuu ( kiejtés:héinekuu) szénahónapot jelent, hasonlóan a régi magyar névhez: Aratás hava.

Juliusban a meleghez általában nagyfokú páratartalom is társul, ilyenkor gyakoriak a viharok különösen Dél- és Középfinnországban. Az egész év viharainak fele júliusban képződik. Ilyenkor érjük el a melegrekordot is, ami a + 30 °C fok körül van, ez azt jelenti, hogy az éves hőingadozás eléri a 60 Celsius fokot, a téli és nyári hőmérséklet között ennyi a különbség Délfinnországban is. ( A Lappföldön is lehet nyáron nagyon meleg és télen sokkal hidegebb, mint az ország déli részeiben.) 

Juliusban egy jelentős kultúresemény zajlik Finnországban, melynek nemzetközi visszhangja is van. Ez a Savonlinna városában levő Olavinlinna Operafesztivál. Először egy pár szót Olavinlinnáról:

Olavinlinna  azaz Olavi vára Savonlinna városában  

 Savonlinna városa kb.  334 km-re van Helsinkitől északkeletre. Savonlinna neve sokaknak ismert, akik kedvelik az operát, mivel az itt levő várban, azaz a címben szereplő helyen már évtizedek óta folynak a nyári, szabadtéri operaelőadások. Nemcsak finn énekesek attrakciójáról van szó, a címszerepeket nemzetközi énekes gárda adja elő.

A vár neve finnül Olavinlinna, Olavi férfinév a skandináv Olaf név finn változata. (Olaf, Svédország első keresztény királya volt 993-1024 között uralkodott)

Olavinlinna épülésekor ezen a tájon nagyon kevesen laktak. Politikailag azonban jelentős volt ez a térség, mivel itt ment át a kezdetben Svédország és Novgorod közötti majd a Svédország és a moszkvai, orosz Nagyhercegség határa. Amikor Moszkva terjeszkedni próbált fenyegetve a svéd-orosz határvonalat, egy új védővárra volt szükség. Erre a célra épült Olavinlinna.  

A vár építése Erik Akselinpoika ( = Akselfia) Tott nevéhez fürödik, aki akkor Viipuri ( = Vyborg ) városának helytartója volt. A helyet nagy gonddal választotta ki, egy sziklás sziget,  erős sodrású víz közepén, két vízút kereszteződésénél. Először a három toronyból álló rész készült el a sziget legmagasabb pontján, majd az 1400-as évek végére elkészült mind az öt torony. Az oroszok nem nézték jó szemmel az építkezést és a várat már 1495-ben támadás érte. Ezt  több háború is követte mind az 1500-as mind az 1600-as években. A vár az oroszok kezébe került 1714-ben, de a háború után,  az 1721-ben megkötött béke újra svéd kézre juttatta az erődítményt. A svéd uralom csak átmeneti volt, 1743-ban újra az oroszok lettek itt az urak, akik nagy építkezésbe kezdtek:  a szögletes bástyák ebből az időből származnak. Egészen 18467-ig katonaság állomásozott Olavinlinna-ban, majd egy átmeneti idő után - amikor a várbörtön szerepét töltötte be - a vár üresen maradt.

Savonlinnai Operafesztivál Olavinlinnában

Az első Operaünnepségeket 1912-ben rendezték Olavinlinnában. Az ünnepség ötlete egy világhírt aratott finn énekesnő: Aino Ackté nevéhez fürödik. Ö igazi finn patrióta volt, akinek  egy 1907-ben Olavinlinnában rendezett hazafias ünnepségen való részvétel után támadt ez az ötlete.  Az első Operaünnepségeken 4 finn operát mutattak be és egy külföldi művet, nevezetesen Charles Gounod Faust c. operáját, melyben a női  címszerepet: Margaretát  Aino Ackté énekelte.

Az I.  világháború, majd az ezt követő nehéz gazdasági helyzet és  a finn polgárháború az operaünnepségek befejezését jelentette. Csak 1967-ben éledt ujjá a savonlinnai operafesztivál, mely az óta  minden évben megrendezésre kerül. Ezeken, az egy hónapig tartó  előadásokon évente többtízezer (kb. 60 000) látogató fordul meg, ezek egytizede külföldről érkezik Savonlinnába.

1987 óta nemzetközi vendégei is vannak a savonlinnai operafesztiválnak, megfordultak itt többek között  az Estonia színház (Tallin), a Marinski színház (Szt. Péter vár), a Covent Garden (London), a strassbourgi Operaház, a New Israeli Opera, a Los Angeles-I Operaház, a Deutsche Oper am Rhein, valamint  a Chile-i Operaház, a Lett Operaház, a Bolshoi Színház (Moszkva) sőt a Teatro Comunale Bolognából és a Shanghai-I Operaház társulatának tagjai is.

Aino Ackté álma valóra vált, a gyönyörű környezetben levő, középkori vár falai között felcsendülő dallamok felejthetetlen emlékei maradnak azoknak, akik Olavinlinnában jártak.

Források : www.nba.fi/fi/olinna_historia
www.nba.fi/fi/olavinlinna 
 http://www.operafestival.fi/Suomeksi/Etusivu/footermenu/Historia.iw3

Vilkuna K. : Vuotuinen ajantieto. Otava 1992 s. 190-191.
Wikipedia/heinäkuu
Wikipedia/salamat

Judit Mäkinen
Finnország



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !