Finnországi levelek 18.

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra.

18. levél, 2010 május. 14

Kedves Olvasók!

Mai levelemben Finnország zászlójáról írok Önöknek. Ennek egyik oka, hogy Finnországban a nemzeti zászlót sokszor használjuk. Nemcsak hivatalos, nemzeti ünnepeken, más alkalmakkor is lobognak a házakon és a családi házak kertjeiben az égszínkékkeresztes fehér zászlók. Ilyenek a családi ünnepek, pl. valamelyik családtag un. ?nagy" születésnapja, ami a kerek számokat jelenti ötventől felfelé. Szokás felhúzni a zászlót máskor is, pl. keresztelő vagy esküvő örömére, esetleg sikeres érettségijét ünneplő fiatal tiszteletére. A félárbocon lengő zászló családi gyászról ad hírt.

Nem tudom, hány hivatalos zászlós ünnepnap van Magyarországon, de azt hiszem, hogy Finnországban többször húzzuk fel évente a zászlót, mint szülőhazámban. Ezek közül kettőről már tettem említést régebbi leveleimben, ilyen napok voltak dec.6 a Finn Függetlenség napja és febr.5, mely Finnország nemzeti költőjének L.J.Runeberg-nek a születésnapja.

A finn zászló történetéről

Hivatalosan csak 1918 óta létezik finn, nemzeti zászló. A függetlenséget megelőző korban többféle zászlót is használtak Finnország területén. A svéd uralom idején 1581-ben, amikor Finnország nagyhercegségi címet kapott egy piros-sárga színű zászlót használtak. Ebben a zászlóban gyakran volt látható egy aranyszínű oroszlán, mely hátsó lábaival egy keleti görbe kardon állt.

Háromszáz évvel később, azaz az 1860-as években-Finnországban nemzeti ébredés időszaka volt, amit fennománia néven ismerünk. Ekkor merült fel annak gondolata, hogy Finnországnak saját zászlóra lenne szüksége. A Helsinkiben megjelenő újságban (Helsingfors Dagbladet = Helsinki Napilap) több javaslat is nyilvánosságra került, de ezek közül egyből sem lett hivatalos zászló.

A saját zászló elengedhetetlen lett akkor, amikor Finnország függetlenné vált. Alakult egy zászlóbizottság is, melynek három tagja volt: Lars Krogius kereskedelmi tanácsos, Eliel Saarinen építész és Uuno T. Sirelius, filozófiai doktor. Nagy viták után végül is két művész; Eero Snellman és Bruno Tuukkanen tervezték a finn nemzeti zászlót, mely fehér alapon egy kék kereszt, a kereszt közepén a finn állami, oroszlános címerrel. A hajózás céljaira tervezett zászlóból hiányzik a címer. Ismételt parlamenti vita után 1918 május. 28.-án elfogadták a tervet a parlamentben és még ugyanazon a napon felhúzták az új zászlót a független Finnország országházának zászlórúdjára.

Ebben a hónapban, azaz májusban három zászlós ünnepnap van; ezek:

Május 1- Vappu azaz a finn munka napja. Ez a nap főleg majális jellegű, kisebb felvonulásokat is rendeznek, a finnek elsősorban a tavasz megérkezését ünneplik ilyenkor.

Május 2. Vasárnapja - Anyák napja - 1919 óta ünneplik Finnországban, ünneplése hasonló, mint más országokban. Ezen a napon az ünnepelt Anyukák a reggeli kávét az ágyban kapják, a gyerekek mindenféle apró ajándékokkal és a természetben szedett virágcsokrokkal - általában ilyen korra nyílik ki a szellőrózsa - kedveskednek édesanyjuknak. A temetőkben friss virágok jelzik az édesanyák sírjait.

Az állam elnöke több édesanyát is kitüntet, ök. fáradtságot és munkát sohasem kímélő, általában sokgyermekes édesanyák, mint nevelők példaképül szolgálnak mindenkinek. A kitüntetés a Finn Fehér Rózsa Lovagrend I. osztályú érme arany kereszttel. A mellékelt képen az idén kitüntetett 31 édesanya látható az elnöki pár társaságában. A fehér blúzban levő édesanya a finnországi roma nők ünnepi viseletét hordja.

Május 12- J.V.Snellman napja, azaz a finnség napja.

Johan Vilhelm Snellman ( 12.5.1806-4.7.1881) finn filozófus, államférfi és író. Snellmann volt egyike a legismertebb fennománoknak az 1800-as években. Jelentősen hozzájárult a finn nyelv szerepéhez és a finn márka használatbavételéhez az orosz nagyhercegségi időben.

A zászlón kívül Finnországban nagyon elterjedt egy másik lobogó is és ennek finn neve:

Viiri (zászlócska, szalaglobogó, szélzászló, szélkakas).

Amiről most írok az nem szélkakas, leginkább a szalaglobogó név illene erre. Míg a zászló hosszúsága maximum kétszerese a szélességének, a viiri egy hosszú, háromszög formájú általában két esetleg három színből álló csík, melyet ugyanúgy a zászlórúdra szokás felhúzni, mint a zászlót.

A viiri színeit a finn kék-fehér színen kívül a különböző tájvidékek saját színei adják. A viiri-ket szokás akkor is felhúzni a zászlórúdra, ha a háziúr otthon van-, ilyeneket lehet látni a nyaralók (mökki) udvaraiban.