Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 17.

2010. május 07. 18:21:49  nyomtatási kép
 

Finnországi levél hazámból, Finnországból, szülőhazámba Magyarországra.


17. levél 2010 május 5.


Kedves Olvasók!

Előző levelemben befejeztem a Világörökség finnországi objektumainak rövid ismertetését. Most új témába kezdek, nevezetesen egy olyan témába, ami a finn lélekhez rendkívül közel áll és ez a természet. Önök közül már sokan jártak errefelé és meggyőződhettek arról, hogy minden finn városra jellemzőek a parkok, ezeket a városok tüdejének is hívják.

Az itteni életmód a természetből indul el és oda tér vissza. A természet nem egy finnek az egyik legfontosabb érték, pihenés és nyugalom helye, tapasztalatok és élmények forrása, felejthetetlen vándorlások és táborozások emlékeinek összege. Madárdal, kis és nagy állatok, tavak, patakok, csónakázás és halászat, szaunázás és úszás, nyári, fehér éjszakák és 24 órás napsütés, téli síelés és a hóban az állatok nyomainak figyelése, mindez minden itteni embernek ismerős. Azt hiszem, hogy nem túlzás azt állítani, hogy tíz megkérdezett finn közül 9 nevezi meg a természetet számára nagyon fontosnak.

Tavasszal az első virágok észrevétele, nyáron a sok, finom, erdei bogyó majd ősszel a gombaszedés, a vándormadarak érkezésének  majd távozásának figyelése, mindez a finn életformához tartozik. A természet szeretetére és megfigyelésére már kisgyerekkortól nevelik a finneket. Vannak olyan óvodák is, melyek a természetre helyezik a fő súlyt, a gyerekek rendszeresen  kirándulnak az óvodával, apránként megtanulják a legfontosabb fák, bokrok  és más növények neveit, ismerkednek mindazzal, ami az erdő termékei közül ehető, mik azok a növények, amik mérgesek, mik a védett növények, amiket nem szabad leszedni, stb. Egyben meg tanulják tisztelni is a természetet, annak minden erejével együtt.


A védett erdőktől a Nemzeti parkokig

Az Autonóm Finn Nagyhercegség idején már létezett egy erdővédelmi szervezet ( Suojametsäkomitea), mely 1910-ben vetette fel, hogy Nemzeti Parkokat kellene alapítani két északi tunturi azaz a Pallastunturi és a Pyhätunturi területén. Az Erdőgazdasági igazgatóság (Metsähallitus) indítványára meghatározták ezeknek a területeknek nagyságát, de hivatalosan csak 1938-ban alapították az első Nemzeti Parkokat, az elsők között volt a Pallas-Ounastunturi Nemzeti Park.

Az erdők védelmét jóval ez előtt az idő előtt, 1922-ben szabályozták törvény erejével.

Finnországban jelenleg 35 helyen vannak Nemzeti Parkok, azaz állami tulajdonban levő védett területek, ezek helyeit a mellékelt térkép mutatja. Számokban kifejezve Finnország alapterületének 7,8%-a védett ilyen módon, ezzel az európai átlagot képviseljük. Míg Görögországban 2,8% az ilyen formában védett terület, ezek nagysága Olaszországban az alapterület 12,5%-át érik el.

Hogy hogyan kell, viselkedi, a mindenki által szabadon látogatható Nemzeti Parkok területén azt írott és íratlan szabályok szabályozzák, azaz meghatározták, hogy mit szabad és mit nem szabad csinálni a védett területeken. A lapgondolata ezeknek az, hogy igyekszünk megtartani az érintetlen természetet. Azoknak, akik ezeken a helyeken járnak, figyelembe kell venniük, hogy a természet békéjét tisztelni kell, nyomtalanul kell mozogni és nem szabad az állatok békéjét zavarni. Mindenütt, ahol ösvények vannak, azokon kell közlekedni, mert különösen a kopár, sziklás táj növényzete, a sokféle moha és zuzmó különösen érzékeny és csak nagyon lassan újul meg. Szemetelni NEM szabad!

Ezeken a területeken tilos az építkezés, az utak építése is tilos.

Tilos a föld vagy sóder/homok elvitele, ásatás, a madarak vagy azok tojásainak gyűjtése. Bárhol nem szabad sem sátort verni, sem tüzet gyújtani.

Autiotupa rendszer

A nemzeti parkok területén különösen az ország északi és keleti részén vannak olyan lakatlan, kis faházak (autiotupa) ahol ingyen lehet aludni száraz és meleg helyen.

Ez egy ősrégi rendszer, gyökerei az 1700-as évek végére nyúlnak vissza, amikor a vándorok részére a vándorutak mentén ilyen alvóhelyeket kezdtek építeni. A kis, kétszemélyes fakunyhótól a 16 személyesig mindenféle autiotupa megtalálható. Ilyen faházakat nemcsak a vándorok részére, hanem rénszarvastenyésztés és erdőgazdálkodás céljaira is építettek. Manapság ez egy rendkívül kiterjedt hálózat, csak a Lappföld területén 458! Ilyen autiotupa található, fenntartásukról az erdővédelemért felelős legfelsőbb hatóság, a Metsähallitus felelős. Általában minden autiotupa-ban található asztal, kályha és fekvőhelyek.

Hogy hogyan kell viselkedni az ilyen helyen azt íratlan és részben írott szabályok részletezik. Ezek segítségével eligazítják az autiotupa-ba érkezőket a tűz gyújtásában, a kályhafűtésben, az idekészített tüzelőfa hasogatásában, (az elhasznált tüzelőt illik pótolni távozáskor), a szemét kezelésében stb. stb. Az egyik legfontosabb dolog az, hogy elsőbbségi joga van a legkésőbb érkezettnek - azaz a fáradt embernek. Ez egyben azt is jelenti, hogy az autiotupa-k nem többhetes ingyen nyaralók, hanem átmeneti, 1-2 napos pihenőhelyei a hátizsákos, természetcsodáló  vándoroknak.

 

Végezetül egy kis finn nyelvismeret:


Mi az, hogy tunturi?

A fenti szövegben többször is előfordult ez a szó. A tunturi egy olyan kiemelkedés, melynek tetején nincsenek fák, csak nagy, nyílt terület. Az észak finnországi táj jellemzői ezek a sziklás, köves, fátlan dombok/hegyek és azok vonulatai. Jellemző a tunturikra, hogy ezek tetejéről van a legjobb kilátás a környező tájra, ezt a Levitunturin készült képeim jól érzékeltetik. A legmagasabb Tunturi a Haltitunturi, mely egyben a legmagasabb pont is a finn-norvég határ közelében Enontekiö-ben, magassága 1323,6 m.

Források:

http://www.metla.fi/aikakauskirja/full/ff03/ff031031.pdf https://oa.doria.fi/bitstream/handle/10024/3126/tiiviste.pdf?sequence=1

http://fi.wikipedia.org/wiki/Kansallispuisto

http://fi.wikipedia.org/wiki/Luettelo_Suomen_suurimmista_prominensseista http://koti.kainuu.com/joula/at/


Képek forrásai: A Levitunturi képei saját felvételeim.



Judit Mäkinen

Finnország




A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !

jussi E-mail küldése a hozzászólónak
2014. február 05. 14:41:20
Kedves Judit!

Ettől sajnos, nagyon messze vagyunk itt Magyarországon!

Üdv.
Jussi
jussi E-mail küldése a hozzászólónak
2014. február 05. 14:41:11
Kedves Judit!

Ettől sajnos, nagyon messze vagyunk itt Magyarországon!

Üdv.
Jussi
Judit/Finnország E-mail küldése a hozzászólónak
2014. január 25. 13:21:09
Nagyon szívesen !
jussi E-mail küldése a hozzászólónak
2014. január 24. 14:10:16
Ezt olvasni csodálatos élmény és folytatom a többi levél olvasásával. Köszönöm, Judit ezt a hatalmas élményt!
Üdvözlettel,

Jussi
illeskese E-mail küldése a hozzászólónak
2011. május 22. 22:43:29
Kedves Judit! Ez az "Autiotupa rendszer" egyszerűen valami fantasztikus, nagyon kár hogy Magyarországon nem elterjedt. De ha lennének is, csak napok kérdése lenne, hogy mikor szedik szét az egészet. Ez nagyon elszomorít.