Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 13.

2010. március 28. 17:33:44  nyomtatási kép
 

Finnországi levél hazámból, Finnországból szülőhazámba, Magyarországra.

13. levél, 2010 márc. 26

Húsvéti szokások II.

Kedves Olvasók!

 Mai levelemben folytatom a húsvéttal kapcsolatos szokások rövid ismertetését. Nem tudom, hányan voltak Önök közül húsvét idején Finnországban, akik errefelé jártak abban az időben talán kiegészítik majd az itt írottakat.

A finn nyelvben a Nagyhét minden napjának külön neve van, ezek közül itt most a Nagycsütörtökkel (Kiirastorstai) és a Nagypéntekkel (Pitkäperjantai) foglalkozunk egy kicsit többet.

Nagycsütörtök finnül: Kiirastorstai = Tisztítócsütörtök.

Ezen a napon a vidéki házak udvarából elkergették a kiirát. Hogy a kiira szó mit jelent azt nem tudták biztosan, de valami olyan rossz szellem lehetett, amit el kellett a tavasz elején kergetni valahová mélyen az erdőbe.

Kiirastorstai napján tűzzel és vassal kergették el a rossz szellemet úgy, hogy egy szánkóra felhalmozták az összegyűlt szemetet és azt égő, kátrányos fáklyával a kézben, körbehúzták az udvaron. Ezzel kapcsolatban megjegyzést érdemel, hogy a tisztítótűz, azaz purgatórium finnül: kiirastuli ( tuli = tűz) szószerinti értelmezésben a kiirastorstai megtisztulási, tisztitó csütörtököt jelent.

Ezen a napon Finnországban, mindenféle babonában is hittek. Tilos volt pl. a fonás és a liszt őrlése, sütni is tilos volt. Az ország más-más vidékein különbözőek voltak a szokások, de szinte mindenütt ez volt a nagytakarítások napja és mindenki a saját tisztaságára is ügyelt pl. haj- és körömvágással. Ilyenkor vágták le a tehenek farkának túl hosszúra nőtt szőrét. A halászok ilyenkor kívántak maguknak jó időt, ami az egész nyár jó időjárását is jelenthette.

Különben ha nagycsütörtökön hideg volt, azaz fagyott akkor ez 40 napos hideget jelentett, egészen pünkösdig hidegre lehetett számítani.

Nagypéntek neve finnül:Pitkäperjantai = Hosszúpéntek

Nagypéntek, a protestáns, egyházi világ legnagyobb ünnepnapja, itt munkaszüneti nap. Az üzletek zárva lesznek, elcsendesül a forgalom. Mivel az év ezen időszaka a legjobb síszezon az ország északi részein, sokan síznek, azaz szabadságon vannak, hiszen mivel a hétfő is ünnepnap, egy pár nap hozzátételével már majdnem egy héten át lehet élvezni a finn tél legjobb oldalát, azaz hosszú és világos napokat, remek sílesiklópályákat és gondozott - géppel előre kitaposott - sífutásra alkalmas pályákat. Az iskolákban Nagypéntektől húsvét keddig van tanítási szünet.

Húsvéti nyuszi

Itt is a nyuszi hozza a gyerekeknek a húsvéti tojásokat, csokoládét és más finomságokat. De mivel itt nincs még fű, a magyarországihoz hasonló tojáskeresés a kerti kis fészkekben ismeretlen ilyentájt. Azaz mégsem egészen, az utóbbi években itt a közelemben levő óvoda kertjébe hoznak egy teherautónyi szalmát, azt szétterítik a havon és abban rejtenek el csokoládétojásokat, a gyerekek nagy örömére.

Az olyan típusú, díszes tojásfestés, mint Önöknek ismerős, itt ismeretlen. Sok családban festenek tojásokat a gyerekek, újabban az üzletekben kapható tojásfestékekkel, régebben pl. vöröshagyma héját forrázták le = ebből lett a sárgás szín. Minthogy a finnek tisztelik a néphagyományokat, az én itthoni, kis, magyar, húsvéti, tojásgyűjteményem nagy tiszteletnek örvend a vendégek körében, akik egyben meg is csodálják a magyar, népi tojásfestő művészek fantasztikus díszítési formáit.

Húsvéti csokor

Régi szokás a fűzfaágak behozatala a lakásba - már barkásak - és azok feldíszítése színes tollakkal. A barkaágak a pálmaágakat helyettesítik és a virágvasárnapi ünneplésre vezethető vissza ez a szokás. Ugyancsak szokás kb. egy héttel húsvét előtt un. húsvéti füvet ültetni, kis csomagokban árulják a fűmagot, ami alacsony, földdel telt edényben, vagy akár nedves papírszalvétára hintve 4 -5 nap alatt kihajt egy kis friss tavaszi színt hozva a húsvéti asztalra. Idén nemcsak fűmagot árulnak, hanem árpamagot is. Az árpa gyorsan kihajt és erőteljes, zöld hajtásai még az otthoni cicáknak is kedvenc csemegéjük

Húsvéti ételek

A húsvéti ételek közül leginkább a bárány szokásos, sokféleképp, nagyon ízesen is elkészíthető. A sokévi orosz uralom emlékeként tipikus orosz ételek is az asztalokra kerülnek, főleg édességek, ezek közül a pasha és a gulitsa a legismertebbek. A pasha , mely túróból és tejszínből készülő desszert sok cukorral, mazsolával és mandulával is remek izű, sajnos nem tartozik a leg kalóriaszegényebb dolgok közé.

Forrás: Vilkuna K: Vuotuinen ajantieto Otava 1992 78-82 old

Nirkko J: Pääsiäinen. Juhlatietoja, kuvia ja kertomuksia SKS 1997´

Képek: A húsvéti csokor saját felvétel, a füvet szimatoló cica egy interneten talált, szabadon felhasználható kép

Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok minden kedves Olvasómnak!

Judit Mäkinen
Finnország





A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !