Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 7.

2010. január 23. 20:04:28  nyomtatási kép
 

Finnországi levelek hazámból, Finnországból szülőhazámra, Magyarországra.

3.levél :  2010 jan. 20

Kedves Olvasók!

Mivel közeledik február hava és annak 5. napja  Finnországban zászlós ünnep, ebben a levelemben arról írok röviden, akinek a napját  közelebbről születésnapját ünnepeljük, azaz Johan Ludvig Runeberg - röl, Finnország nemzeti költőjéről. (kiejtés:Runeberi mivel ez svéd név és a svéd nyelvben minden szóban ami berg-re vagy borg-ra végződik az utolsó g betű i nek ejtendő).

Az UNESCO Világörökség finnországi objektumainak ismertetését majd egy következő levelemben folytatom, nem felejtettem el a témát.

Johan Ludvig Runeberg 1804-1877

J.L.Runeberg - akit Finnország nemzeti költőjének neveznek - 1804 febr. 5.én született az északnyugati Pietarsaariban és 1877 május 6.-án halt meg Porvoo városában. Porvoo-i háza jelenleg múzeum a régi berendezés teljes megtartásával. Ez a ház volt az első olyan otthon Finnországban, melyet múzeumként nyitottak ki a nagyközönség előtt, a költő feleségének halála után két évvel. A ház jelenleg is látogatható és egyike Porvoo leggyakrabban felkeresett múzeumainak. A múzeumi tárgyak a Runeberg család háztartásában használtak, az eredeti bútorok biedermeier stílusúak. A szobákban látható virágok azok a fajták, amik a család ottani életében is a lakást díszítették és a ház körüli kert egyike a legrégibb, megmaradt, finnországi, városi kerteknek.

Runeberg anyanyelve svéd volt, irodalmi munkásságát azonban áthatja a finn hazafiasság érzelme eltekintve attól, hogy munkáit svédül írta. Hatása így nemcsak a finn irodalomban, hanem a svédben is érződik.

Runeberg édesapja tengerészkapitány volt és a becenevén Janne-nak hívott fiát - aki távollétében született - először csak 3 éves korában látta. Jannenak három lánytestvére és két fiútestvére volt.

A költő gyermekkorában-angolkórban szenvedett, mely betegség testi fejlődését hátráltatta és járni csak 3-4 éves korában tanult meg. Az érettségi után Turkuban tanult filozófiát, a tanulmányokhoz szükséges pénzt házitanítóként kereste.

Helsinkibe 1828-ban költözött. Első verseskötete 1830-ban látott napvilágot, ebben a kötetben van a magyarra is többször lefordított, magyarul Paavo gazda címen ismert verse. Ugyanebben az évben a helsinki egyetem fiatal tanárai - közöttük Runeberg is - és az egyetem hallgatói társaságot alapítottak Lauantaiseura ( Szombat társaság ) néven. A tagok szombatonként találkoztak egymásnál és az irodalmi és filozófiai beszélgetések mellett az önálló Finnország létrehozására is törekedtek, hiszen akkortájt Finnország még Oroszország nagyhercegsége volt. A társaság nem hivatalos szócsöve az 1832-ben alapított Helsingfors Morgonblad ( Helsinki Reggeli Újság ) nevű újság lett, melynek első szerkesztője Runeberg volt.

1831-ben Runeberg házasságot kötött Fredrika Tengströmmel. Az évek során 8 gyermekük született ezek közül hatan érték meg a felnőttkort. Gyermekei közül a legismertebb Walter Runeberg szobrász, akinek 1885-ben édesapjáról mintázott bronzszobra Helsinki belvárosában az Esplanaadi park közepén áll.

Az 1837-es év elejétől Runeberg Porvooban, a helybeli gimnáziumban tanított római irodalmat egészen 1857-ig, nyugdíjba vonulásáig. E mellett 1838-39 ben a Porvooban megjelenő Borga Tidning nevű újságot is szerkesztette. A professzori címet 1844-ben kapta meg.

Nyugdíjas életének első éveiben teljesen az írásnak szentelte minden idejét.

Egy vadászaton, 1863-ban agyvérzést kapott, ennek következményeként megbénult és ágybanfekvő beteg volt élete végéig. Bár beszédkészségét visszanyerte, írni már nem tudott, teljesen felesége ápolására és az általa felolvasott irodalomra szorult. Fredrika több nyelven tudott - jobban, mint a férje - és ezért ö volt az, aki a francia, német vagy angolnyelvű irodalmat úgy tudta férjének felolvasni, hogy egyenesen svédre fordította a szöveget, már olvasás közben.

Runeberg Vort Land = finnül Maamme ( Paavo Cajander fordította finnre) = Hazánk című verse lett a finn nemzeti himnusz szövege ( zene: Fredrik Pacius ) . Ez a vers Runeberg talán legismertebb művének;  Vänrikki Stoolin tarinat = A zászlós Stol regéi c. műve első részének bevezető verse.

Ugyanez a zene, de Johan Voldemar Janssen verse: Mu isamaa ( Az én hazám ) Észtország himnusza is.

Runeberg szerelmes versei közül több is ismert, ezekhez   Finnország legnagyobb egyben talán legismertebb  zeneszerzője, Jan Sibelius komponált  zenét.

Runeberg műveit az évszázadok során többen is fordították magyarra, ezek között vannak Györy Vilmos, Bán Aladár, Szopori Nagy Lajos, Képes Géza, és Jávorszky Béla .

Az a feltételezés, miszerint a finn himnusszá vált Hazánk c. vers Vörösmarty Mihály Szózat - című versének ihletésével született, nem felel meg a valóságnak. ( Ref :  Viljo Tervonen, szóbeli közlés ) .

Runeberget már életében is  nagy tisztelet övezte, az ország különböző helyein több szobor is megörökítette, nevét utcák, terek, egy forrás, egy irodalmi díj, sőt mi több egy sütemény is viseli. Az ismert Runeberg szobrok közül hármat is a fia, Walter alkotott, ezek a Helsinkiben, Porvooban és Pietarsaariban levő szobrok.

Runeberg nevét viseli az egyik legjelentősebb finnországi irodalmi díj, mely 1987 óta kerül kiosztásra. A Runeberg irodalmi díj összege tízezer (10 000)  euro, melyet az Uusimaa nevű újság, Porvoo városa, a Finn Írók Szövetsége ( Suomen Kirjailijaliitto), a Finn Kritikusok Szövetsége ( Suomen arvostelijain liitto) valamint a Finnországi Svéd Szerzők Szövetsége ( Finlands Svensk Författarföreningen ) együttesen adnak a kitüntetettnek. A díjra előterjesztettek közül egy ítélő bizottság választja ki a mindenkori díjazottat, akinek ünnepélyes keretek közötti kitüntetése és nevének nyilvánosságra hozatala Runeberg születésnapján, azaz február 5.-én történik a Runeberg Múzeumban Porvooban. Hogy idén ki kapja a díjat, azt ma még nem tudjuk.

A Finnországban is ismert mondás szerint : Minden sikeres férfi mögött  egy nő van - Jokaisen menestyneen miehen takana on nainen - száz százalékban igaz Runeberg esetében. Vajon lett-e volna belőle az, aki lett egy háttérben maradt, önfeláldozó, tanult és mindent megértő és mindenre kész családanya, maga is tehetséges, több nyelven beszélő irodalmár feleség, Fredrika nélkül? Ki tudja ??.

Mivel Fredrika Runeberg egész felnőtt életében, sőt halála után is szinte teljesen híres férje árnyékában maradt, fontosnak tartom, hogy Önök vele is megismerkedjenek, hiszen Fredrika Runeberg a XIX. századi Finnország egyik legjelentősebb nőalakja volt.

Fredrika Charlotta (szül. Tengström) Runeberg 1807-1879

A korabeliek Fredrikát főleg, mint szerető feleséget, 8 gyermek édesanyját és háziasszonyt ismerték. Ezen felül vagy talán inkább e mellett Fredrika tanult és rendkívül tehetséges nő volt, akit nem ok nélkül lehet, mint írónak, mint Finnország első női újságírójának tekinteni. Anyanyelve svéd volt. Turkuban egy évig járt németül oktató iskolába, majd franciául és angolul is megtanult, így az akkori időben rendkívül műveltnek számított.

Fredrika kilencgyermekes hivatalnokcsaládból származott, ugyanott született ahol a férje, Pietarsaariban . Gyermekkorát Turkuban töltötte. Nagybátyja Jacob Tengström Finnország püspöke volt. A kislány ötéves korában már tudott olvasni, és tudvalevően az első könyv, amit elolvasott Cajsa Warg szakácskönyve volt.

Édesapja halála után és főleg, miután a család otthona a nagy turkui tűzvészben 1827-ben leégett, a Turkuhoz közeli Parainen-be költöztek, ahol ö kis kézimunkákat készítve jutott keresethez. Itt ismerkedett meg az ott házitanítóként dolgozó magiszterrel, Johan Ludvig Runeberg- vel, akinek 1831-ben lett a felesége.

A viszonylag keveset kereső Runeberg és a család nagy felelősséget rótt Fredrikára, aki mindenben férje támasza volt. Az évek során növekvő család - 8 gyermek - ellátása teljesen Fredrikára hárult, férje a tanári munkájával foglalkozott, újságot szerkesztett, verseket írt, utazgatott - és: szerelmes leveleket írt mindenkori csodálatának megtestesítőihez.

Helsinki éveik alatt Fredrika aktívan részt vett a Lauantaiseura munkájában, annak 14 tagja között csak két nő volt, a sógornője Carolina Runeberg és ö.

Porvooban, 1846-ban iskolát alapított a szegény sorsú lányok részére, évekkel  megelőzve ezzel az első, finnországi, elemi iskolák alapítását.

Férje betegségének idején - 13 hosszú évig! - Fredrika nem sokat mozdulhatott ki otthonából, mivel az ágybanfekvő beteg ápolása szinte teljesen lekötötte. A külvilággal levelezés útján tartotta a kapcsolatot. Nagyon sok levelet írt Walter nevű fiának, az ezekből összeállított mű közel 600 oldalt tesz ki ( Brev till sonen Walter 1861-1879 / Levelek fiamhoz Walterhez - 1971 ben adta ki a Finnországi Svéd Irodalmi Társaság ) .

Fredrika Runeberg jelige mögé rejtőzött: -a-g, azonban a beavatottak tudták, hogy kit jelentenek ezek a betűk. Az ö regénye : Fru Catharina Boije och hennes döttrar / Catharina Boije asszony és lányai az első finnországi történelmi regénynek tekinthető. Ez a könyv 1858-ban jelent meg svédül, két finn fordítása is létezik, az utóbbi 1981-ben került a könyvpiacra.

Az említett alkotásokon kívül Fredrika Runeberg még egy könyvet és több újságcikket is írt - természetesen mindent anyanyelvén: svédül. Férje halála után ö szerkesztette férjének hátrahagyott írásait. Két évvel élte túl a férjét.

Amikor a 2000-s évek elején a Runeberg család porvooi házát ( ami múzeumként nyitott a nagyközönség részére) teljesen felújították, váratlanul megtalálták Fredrika Runeberg kézzel írott, recepteket tartalmazó szakácskönyvét, melyet a felújítás elkészültével 2003-ban nagy sikerrel adtak ki. A mai napig kedvelt sütemény, az un. Runeberg torta,  Fredrika receptje, ha Önök közül valakit érdekel ez a recept, kérésre szívesen elküldöm.

Tudomásom szerint Fredrika Runeberg műveit nem fordította le   magyar fordító. Ha tévedek, megköszönöm a kiegészítést.

Források: Internet : JLRuneberg, Fredrika Runeberg.

Képek : http://images.google.fi/images?hl=fi&source=hp&q=Fredrika+Runeberg&lr=&um=1&ie=UTF-8&ei=07ZWS7GMK9D8_AbVsezwAw&sa=X&oi=image_result_group&ct=title&resnum=4&ved=0CCEQsAQwAw

Runeberg szobra : Wikimedia Commons/P7r7

Judit Mäkinen



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !