Finnországi levelek hazámból, Finnországból szülőhazámra Magyarországra.

1. levél 2010. január 1.

 

Kedves Olvasók! Az alábbi versikével kívánok Önöknek Boldog Újesztendőt - Hyvää Uutta Vuotta ! / Gott Nytt Ar ! - az év első napjaiban.

"Egy pillanatra megpihen az órarúgó, míg

himnuszra vigyázba áll a két mutató.

Majd a nagyobbik egy picit előre dőlve,

átlép az új esztendőbe.

Onnan visszaszól a kicsinek;

BOLDOG ÚJÉVET

Neked és Mindenkinek"

A Finnországból Magyarországra utazott Mikulás már visszarepült a házába, Rovaniemibe.

Az év első napja

Finnországban csak az 1500-as években kezdték január elsejét az év első napjának tekinteni, régebben Svédországban- melynek akkoriban Finnország része volt - az év Karácsonykor kezdődött, Finnországban pedig késő ősszel, amikor a termést már betakarították és az őszi állatvágásokat is elintézték. De mint mindenhol a világon, az embereket itt is érdekelte, hogy mit hoz az új esztendő. Általános szokás volt, hogy az újév előestéjén, azaz szilveszterkor a ház népe - ez finn értelemben azt jelenti, hogy MINDENKI, a gazda családja és a béresek is - összegyűlt és ólmot öntöttek, azaz " képeket" . mint ahogyan itt mondták. Egy hosszúnyelű kanálban egy darab ólmot a tűz felett megolvasztottak és a ház gazdájának nevét hangosan kimondva a folyékony ólmot óvatosan egy hideg vizes vödörbe öntötték. Sistergés és egy kis gőz felhő következett és máris ki lehetett venni a vödör fenekéröl a megszilárdult ólmot, ez a legfiatalabb jelenlevő felnőtt feladata volt. Az ólom a legkülönbözőbb formákat veszi ilyenkor fel és ezekből lehetett a jövőre vonatkozóan bizonyos következtetéseket levonni. Ha egyenesen nem tudtak semmit kitalálni, akkor az ólomdarabot fény elé tartották és a falra kivetődő árnyék formájából következtettek a jövőre.

Miután a gazda sorsa így kiderült, következett a gazdasszony jövőjének találgatása az ö nevének kiejtése mellett öntött ólomból, majd minden jelenlévő sorra került.

Megjegyzés. Ennek modern formája ma is szokás. A kis, lópatkó formájú ólomdarabokat és a melegítéshez szükséges hosszúnyelű lapos kanalat sok élelmiszerbolt árulja.

Forrás: Vilkuna K: Vuotuinen ajantieto. Otava 1972, s, 15-17.

Finnország az UNESCO Világörökség részeként

Önök közül sokan jártak már Finnországban és a számos, aktív, magyar-finn baráti körnek köszönhetően sokan ismerik Finnország különböző részeit, talán jobban, is mint én. De vajon hányuk előtt ismert, hogy mik azok a helyek ebben az országban, melyek az UNESCO Világörökség felsorolásában szerepelnek? Ebben a levelemben elkezdem azoknak a finn objektumoknak rövid ismertetését, melyek a Világörökség részeként részei az emberiség kultúr történelmének.

Remélem, hogy soraimmal hozzájárulok Finnország értékeinek jobb megismeréséhez.

UNESCO Világörökség Finnországban no 1: Suomenlinna

Suomenlinna egy Helsinki előtt elterülő kisebb szigeteken található erődítmény, mely fontos emlékhelye a Balti tengernek. Összesen 7 sziget van közel egymáshoz, ezek együttes alapterülete 80 hektár. A terület a finn állam tulajdona, hivatalosan Helsinki városának része és az Oktatásügyi Minisztériumhoz tartozó Suomenlinna Gondozóbizottság felelős érte.

A név szószerinti fordítása: Finnország vára. Az erődítmény 1991-ben került az UNESCO listájára. A szigeteket részben hidak kötik össze egymással. Az erődítményt Franciaország anyagi támogatásával építtette a legnagyobb szigetre az akkori Svédország az oroszok elleni támaszpontnak, amit ezért még " Az észak Gibraltárra" néven is neveztek. Mint svéd tengeri erődítmény Sveaborg, mostani nevén Suomenlinna élénkítette a szárazföldön lévő Helsinki városának gazdasági életét és az építkezés ideje alatt az egész finnországi iparra fellendítő hatással volt.

Az erődítmény építése 1748-ban kezdődött Augustin Ehrensvärd vezetésével. Az erődítmény neve Sveaborg lett ( = Svédvár) .Amikor II. Gusztáv svéd király Oroszországgal háborúzott - 1788- Suomenlinna, azaz Sveaborg akkori nevén finnül Viapori a svéd hadsereg fő támaszpontja volt. Az építkezés 40 évig tartott és ez volt a Svéd birodalom legnagyobb erődítménye.

Viapori egy pár heti bekerítettség után az 1808-az háborúban megadta magát az oroszoknak, ezért gyakorlatilag sértetlen maradt és 1809-töl amikor Finnországot Oroszországhoz csatolták, orosz katonai terület lett 108 évre ! Az erődítmény legfontosabb feladata ebben az időben az volt, hogy a Tallinban és Kronstadtban levő tengerészeti támaszpontokkal együtt őrizze és biztosítsa a Szt.Pétervárra vezető tengeri összeköttetéseket. A katonaság részére az oroszok nagy kaszárnyákat és kórházakat is építettek ide, de magát az erődítményt nem erősítették meg.

Így történhetett, hogy az 1855-ben viselt krimi háborúval kapcsolatban az egyesült angol-francia hadiflotta zavartalanul bombázhatta az eröditményt, mely jelentős károkat szenvedett. A háború után új védővonalat építettek nagy homokfalakkal, melyeken a mai napig látható 9- 11 colos ágyúk voltak (1 col azaz hüvelyk = 2,54 cm)

1917-ben Finnország elszakadt Oroszországtól és független köztársaság lett.

1918-ban a finn polgárháború idején fogolytábor és börtön működött itt , a szigeteket 1918 május 12.-én Finnországhoz csatolták és ekkor kapta a Suomenlinna nevet. Ezen a napon ünnepélyes keretek között húzták fel a finn zászlót a kormányzó Svinhufvud és a szenátus tagjainak jelenlétében.

Még ebben az évben az erődítmény területén lévő 1854-ben épült ortodox, orosz-stílusú, az itt állomásozó orosz katonaság templomát evangélikus templommá alakították át, lebontva négy hagymakupoláját. Az ikonokhoz tartozó Szent Úrvacsora nevű festményt oltárképként maradt meg . Mivel az önálló és független Finnországban nem tartották megfelelőnek, hogy a tenger felöl érkezőket először egy orosz templom körvonalai üdvözöljék a templomot 1927-1929 között szinte teljesen átalakították . A templom tetején működő világítótorony fényjelzése egymás után négy rövid villanást jelez ( **** ) , mely megfelel a Morse- ABC szerinti H betűnek = Helsinki.

Suomenlinnában 1921-ben alapították az Ehrensvärd Társaságot, melynek feladata Suomenlinna és történelmének ismertetése és ezen értékes kulturális örökség ápolása.

A II. világháború idején Helsinki légi elhárításában volt Suomenlinnának nagy szerepe.

Az erődítmény katonai célokra való felhasználásának korszaka 1973-ban befejeződött, csak a Haditengerészeti iskola működik itt. A fősziget, mely kb. 2 km-re van a parttól vízibusszal közelíthető meg. A buszok Helsinki piacteréről indulnak, nyári szezonban negyedóránként, nemcsak turistákat szolgálva, hanem a főszigeten állandóan lakó kb. 800 lakost is. Suomenlinnában, mely rendkívül kedvelt kirándulóhely  több múzeum és művésztelep is van, az erődítmény védfalának hosszúsága kb. 6 km 

Suomenlinna Gondozóbizottsága nagy figyelmet fordít a szakértelemmel végzett karbantartásra és restaurálásra, mely szinte állandóan folyik valahol az erődítmény területén levő kb. 200 épület egyikében-másikéban. A társaság munkája elismeréseként 2000-ben az Európa Nostra díjban részesült .

Forrás Internet / Suomenlinna. http://www.suomenlinna.fi/index.php?menuid=70&lang=fin

A képek forrásai : 1. Wikimedia Common/ Michal Pise 2. http://www.suomenlinna.fi/ - magyar fordítás

Judit Mäkinen