Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnországi levelek 2.

2009. december 08. 21:12:29  nyomtatási kép

December 6. Finnország függetlenségének ünnepe.

1917 december 6. napján a P. E. Svinhufvud által vezetett finn szenátus a finn képviselőház elé terjesztette a függetlenségi nyilatkozatot, melyet az 100:88 arányban megoszlott szavazatokkal elfogadott. A nyilatkozat ellen a szocialisták képviselői szavaztak. ?

Ez a nap 1919 óta a legnagyobb nemzeti ünnepnap.

Manapság az ünneplés több részből áll, az ünneplés rendkívül hagyománytisztelő és hazafias szellemben zajlik. Az alábbiakban írok egy pár szót a december 6.-án megrendezett hazai eseményekről.

Finn zászló

December hatodika zászlós ünnepnap, az ünnepi zászlót 1957 óta Helsinkiben a csillagvizsgáló dombján álló zászlórúdra húzzák fel reggel 9-kor. Az itt tartandó ünnepséget a Finnség Szövetsége ( Suomalaisuuden liitto ) rendezi, itt valaki - általában a finn kulturális élet képviselője - beszél a finn zászlóról/zászlóhoz, mint a legfontosabb nemzeti szimbólumról/hoz. Több énekkar is fellép. Az eseményt a rádió egyenes közvetítéssel terjeszti az egész országban, idén a zászlóbeszédet Heikki Ylikangas emeritius professzor mondta, aki Finnország legismertebb történészeinek egyike. Ezen a napon mindenütt lobognak a kék-keresztes finn zászlók, a magánházakon is és a kertes házak udvaraiban felállított zászlórudakon is.

Idén történt egy sajnálatos esemény is, mégpedig egy eddig ismeretlen, sí maszkos fiatal férfi a helsinki piactéren nyilvánosan elégette a finn zászlót, mert az ott felvonuló " környezetvédők" ezzel tiltakoztak a szerintük helytelen finn környezetpolitikai döntések ellen.

 

A finn hadsereg parádés felvonulása - ez egy olyan esemény, melyet december 6 - án minden évben más- más  városban rendeznek meg, idén Riihimäkiben volt  a felvonulás. Ezen az eseményen a hadsereg összes fegyverneme és a tartalékosok is képviseltették   magukat, a felvonulást a finn hadsereg főparancsnoka Ari Puheloinen tábornok fogadta. Idén 1100 katona és 60 katonai jármű vett részt ezen a felvonuláson, melyet a felvonulást rendező város számos lakosa nézett végig. A televízióban egyenes adás volt  erről az ünnepi eseményről.

Gyertyák az ablakokban

December 6.-án délután 6-kor minden ablakban meggyulladnak a gyertyák, melyek este 8-ig égnek. Hogy honnét ered ez a szokás az nem biztos. Az egyik feltételezés szerint a svéd uralom idején a királyi család ünnepnapjain gyújtottak gyertyákat az alattvalók, ez a szokás fennmaradt a cári uralom idején is.

Az orosz elnyomás éveiben politikai jelentőséget kaptak a gyertyák, melyeket febr. 5.-én a finn nemzeti költő, Runeberg napján gyújtottak meg. Az ablakpárkányokon égő gyertyák hagyománya 1927-re vezethető vissza, amikor a Függetlenségi Szervezet arra ösztönözte a népet, hogy a függetlenség kihirdetésének napján, december 6-án gyújtsanak gyertyákat az ablakokban. Általában minden ablakban két gyertyát szokás gyújtani, ezekről azt állították, hogy az otthont és a hazát szimbolizálják. Mivel a gyertya a fényt jelenti, egyben minden rossz távoltartására is utal. Van olyan elképzelés is, hogy az egyik gyertya a háborúba menteket és onnét visszatérteket jelenti a másik pedig azokat, akik nem tértek haza. Megjegyzést érdemel, hogy a legutóbbi időkben a gyertyáknak már nincs ilyen szimbolikus jelentésük a gyertyagyújtás régi szokás, és mint ilyen él tovább. Ezen az estén az összes állami tulajdonban levő épület is díszkivilágításban áll.

A hősök sírjainak koszorúzása

A finnek függetlenségért vívott háborúinak sok áldozata volt. Ezeket mind hősi halottnak tekintik és igyekeztek és a mai napig is igyekeznek megkeresni és hazahozni a különböző harctereken életüket vesztettek földi maradványait. Minden helységben van a temetőben egy rész, ahol az azon helység hősi halottai nyugszanak. Ezek a temetők meghatóak és egyben megrázóak is, de ezek is egyik példái a finnek hazaszeretetének és összetartásának.

Talán az egyik legismertebb ilyen sírkert Helsinkiben van, a Hietaniemi nevü tengerparton. Mannerheim tábornok sírja körül itt fekszenek az ő katonái, akik a legdrágábbat, életüket áldozták azért, hogy a mai, fiatal, finn generáció békében élhessen. Ezekben az egyforma kőlapokkal fedett sírokban 3164 finn és 121 német katona nyugszik. A hősi halottak sírjain kívül itt van egy Eltűnt hősi halottak fala is, ahová annak a 734 helsinki katonának a nevét vésték, akiknek földi maradványai nem kerültek haza a harcterekről. A sírok mellett áll 1954 óta a Hősök keresztje, melyet Wäinö Aaltonen szobrász tervezett.

 

December hatodikán az elhunyt finn elnökök sírjait újra koszorúzzák, ilyenkor a temetőkben máshol is sok - sok síron pislognak az emlékezés gyertyáinak lángjai.

 

Elnöki fogadás

A Függetlenség ünneplését az államelnök ünnepi fogadása zárja be. Ez az elnöki palotában történik, este 7 órai kezdettel. Hivatalosak ide a finn politikai és kulturális élet kiemelkedő szereplői, a kormány tagjai, a vezető állami hivatalok igazgatói, a parlament tagjai, a diplomáciai képviseletek vezetői, az év kiemelkedő művészei és sportolói és sokan azok közül a polgárok közül, akikkel az elnöki pár az év folyamán találkozott. Ez az esti fogadás Finnország társadalmi eseményeinek első számú eseménye. Idén 1800 vendége volt az elnöki párnak, mindenkivel kezet fogtak, majd buffeet és tánc következett. A kézfogási ceremóniát a finn televízió egyenes adásban közvetítette és több mint egymillió nézője volt ennek a közvetítésnek.

Végül és nem utolsó sorban egy pár szó az ökumenikus Istentiszteletről:

Ünnepi Istentisztelet

Erre az 1998 óta ökumenikus Istentiszteletre a Helsinki Katedrálisban kerül sor. Részt vesznek a szertartáson a különböző egyházak - evangélikus, ortodox, katolikus - püspökei, az állam legfelsőbb vezetése az előző és jelenlegi államelnököket és az államtanács összes tagját beleértve. Itt vannak a finn parlament vezetői, a legfelsőbb állami hivatalok igazgatói és a teljes képviselőház tagjai. Ezen a televízió által közvetített Istentiszteleten, a katedrális mellékerkélyein átlagos városi polgárok is helyet kaphatnak.

A szolgálat befejezéseként felekezetre való tekintet nélkül, együtt énekelték a résztvevők az evangélikus zsoltárkönyv 579. zsoltárának 2. és 3. szakaszát. Ezt a zsoltárt Dimitri Bortjanski komponálta 1822-ben, szövege ma ugyanolyan aktuális, mint akkor volt. Szabadon fordítva a 2. szakasz így hangzik:

Oi Herra siunaa Suomen kansa,                         Ó Urunk áldd meg a finn népet

Tee sitä palvelijasi                                         tégy belőle szolgálóidat

Se että täällä toimiessaamme                           Hogy itt munkálkodásukban

sinua aina kuulisi                                            mindig Rád hallgassanak

Suo mieli uskollinen meille,                                Adj nekünk hívő lelket

varjelus Suomen heimon teille                            útján a finn népnek védelmet.

Forrás: http://www.helsinginseurakuntayhtyma.fi/?Deptid=3911

Internet, keresö szó: Itsenäisyyspäivä.

Rantanen M: Itsenäisyyspäivänä marsittiin, syötiin keittoa, ajettiin tankillla ja poltettiin Suomen lippu HS 2009 dec.7.

Espoo - ból: Judit M.



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !