EUNIC-hálózat köti össze a Magyarországon működő kulturális intézeteket

A Magyarországon működő európai kulturális intézetek közös hálózatot alapítottak meg. Az EUNIC-csoport az európai intézetek egyesületének (Network of European Union National Instituties for Culture EUNIC) részeként működik. A hálózat megalakulását ünnepélyes aláírással erősítették meg a budapesti osztrák nagykövetségen október 2-án.

A magyarországi EUNIC-csoport egy informális fórum, amelyhez jelen pillanatban 12 kulturális intézet tartozik. A hálózat keretén belül a Magyarországon működő intézetek elősegíthetik az országok közötti párbeszédet ezzel is kiemelve az európai kultúra sokszínűségét. A célokhoz tartozik még a közös projektek megvalósítása is. A Finnagora is tagja a hálózatnak. "Ez a tagság a Finnagorának és a hozzá hasonló kis intézeteknek nagyszerű lehetőséget biztosít új kapcsolatok teremtésére. Az EUNIC-hálózaton belül létrejött új kapcsolatok a jövőben remélhetőleg közös projektekhez is vezetnek majd", állapítja meg Hanna Helavuori, a Finnagora igazgatója.

Lahti és régiója konferenciavárosként mutatkozik be

A Lahti Design Intézet fiatal tervezőinek kiállítása október 10-én nyílt meg a Finnagorában. Ebből a kedvező alkalomból november 5-én egy szakmai találkozó keretében Lahti városa is bemutatkozik a Lahti Regional Convention Bureau és a Finnagora közös szervezésében. A rendezvényt magyar turisztikai szakembereknek, vállalatok képviselőinek és a szakmabeli érdeklődőknek rendezik. A szakmai nap célja, hogy bemutassa Lahti városa és környéke kínálta lehetőségeket az esemény- és konferenciaszervezés terén.

Lahti városa és annak tóvidékkel szabdalt környezet a Helsinki repülőterétől mindössze 50 percnyi autóútra található. "Versenyelőnyünket áraink biztosítják: fele annyiért vehetők igénybe a hotelek és a konferenciaközpontok itt, mint a fővárosban. Városunk nagy szakértelemmel és gyakorlattal rendelkezik a rendezvényszervezés terén: a tó partján fekvő koncert- és konferenciaközpont, a Sibeliustalo volt a fő színhelye az egy évvel ezelőtti nem hivatalos EU-csúcstalálkozónak", mondja Juha Haapanen a Lahti Regional Convention Bureautól. A környék egyben tartalmazza mind a vidéki idill, mind a városi élet vonásait. A sok tó a szaunakultúra megismeréséhez nyújt tökéletes körülményeket, és lehetőséget ad a vízisportok kedvelőinek is. Télen a terület a téli sportoláshoz kiváló körülményeket biztosít.

A Lahti Regional Convention Bureau gondoskodik arról, hogy a város a konferenciaszervezés szakemberei között is ismert legyen. A kultúráról sem feledkeztek meg a szervezők, a rendezvényen bemutatkozik többek között a Sibeliusfesztivál, a Lahti tudományi park, a nemzetközi orgonafesztivál és több sportesemény is. A Sibeliustalo nemzetközi hírű koncertközpont: az épület koncertterme a Gramophone újság által felállított nemzetközi ranglistán ötödik helyen szerepel.

Információt a november 5-ei rendezvényről a Finnagorából kérhet.

 

 

 

 

 

 

Külföldi munkaerő a finnországi hiány orvoslására

Munkaerőhiány fenyegeti Európa szinte minden országának munkaerőpiacát - így van ez Finnországgal is. Ennek ellenére a finn munkáltatók ritkán keresnek külföldi munkaerőt. A Finn Munkaerő Intézet elemzéséből kiderül, hogy 2006-ban a betöltendő állásoknak csupán kevesebb, mint 3 %-ára kerestek aktívan külföldieket.

A helyzet azonban változik. A finn kormányprogramban is szerepel az, hogy Finnországnak szüksége van külföldi munkaerőre ahhoz, hogy biztosítani tudja a szolgáltatási szféra működését a jövőben. Helsinki városa az idén tavasztól például bevándorlási igazgatót nevezett ki - Finnországban elsőként.

A Külügyminisztérium is részt vesz a munkaerő toborzásában. A budapesti finn nagykövetség egy pilótaprojektet indít Helsinki, Turku és Tampere városaival közösen. "Egy olyan stratégián dolgozunk, amely segítségével a Finnországba dolgozni vágyók és a finn munkaerőhiányos szakmák találkoznak majd. A nagykövetség nem tud egyes munkahelyek közvetítésével foglalkozni, nagyobb terjedelmű projektről van itt szó, amelyhez a minisztériumon kívül több partnerre is szükségünk van", mondja Raimo Pahkasalo konzul. Ugyanakkor hatékony tájékoztatásra van szükség; egy ilyen fórum az ÁllásStart kiadvány, melynek 2008-as változatában Finnország kiemelten foglal helyet.

Magyarország csatlakozik a Schengeni térséghez még karácsony előtt, amely a mobilitást még jobban elősegíti. A szomszédos országokkal szemben, itt többen beszélik a finn nyelvet is. Egyetlen kihívás az alacsony munkaerőmobilitás: Magyarországon hagyományosan nem mutatkozik nagy hajlandóság - még belföldön sem - munkahely miatt más településre költözni.

A fordítás nem könnyű trükk

Finnországban a különböző szakterületeken folyamatosan nő az igény fordításra és tolmácsolásra. Ugyanakkor a fordítói szakma megbecsülése nem növekszik annak arányában: "Még mindig találkozunk azzal a tévhittel, hogy bárki tud fordítani, aki ismeri a nyelvet", mondja Hanna Gorschelnik a finn Fordítói Kamara (KAJ) igazgatója. Ezen kívül a globalizáció pedig nyomul előre - sok esetben a finn nézőpontból tekintve rossz irányba: "Finnországban magasabbak a költségek, a finn fordítók mégis kénytelenek az alacsonyabb árszintű országok fordítóival ugyanazért a munkáért ugyanazon az áron versenyezni", magyarázza Kaijamari Sivill, a finn Fordítók és tolmácsok szövetségének elnöke. A Suomen Kuvalehti magazin beszámolója szerint is a szakma megbecsülése lehanyatlóban van. Az újság 380 szakma megbecsültségét vizsgálta több éven keresztül, és amíg 2001-ben a fordítók a 77. helyen szerepeltek, 2004-ben már csak a 97. helyet érték el. Hivatalos szinten a szakma jelentőségét elismerik: Finnországban például már évtizedek óta egyetemi szintű képzést kapnak a fordítók és a tolmácsok, ami számos más országban messze nem valósul meg.
 
Szeptember végén a Finnagora által rendezett drámafordító szemináriumon az irodalmi fordítás kihívásaival és különösen a színdarabszövegek fordításának sajátosságaival ismerkedtek meg a meghívott résztvevők. Az öt napig tartó intenzív workshopot Jukka-Pekka Pajunen fordító-dramaturg vezette. A jól sikerült workshopon a fordítók Laura Ruohonen Yksinen című darabjával ismerkedtek meg közelebbröl. Pajunen az irodalmi szövegfordítás helyzetét ellentmondónak találja. "A finn nyelvre történő fordítást kevéssé becsülik meg. Másfelől magas nálunk a színvonal: a fordítók és a kiadók önkritikája szigorú, ezért alig vannak hobbi fordítók", veti össze Jukka-Pekka Pajunen.
 
Az Europai Bizottság novemberben az iskolák számára fordítási versenyt hirdet, ahol a fiatalok kiprobálhatják, milyen a fordítómunka. A versenyzők az Europai Unio egyik hivatalos nyelvéröl rövid szöveget fordítanak majd egy másik hivatalos nyelvre. A fordítás értékelésében figyelembe veszik a szöveg olvashatóságát, a fordítási megoldásokat, a terminusok helyénvalóságát és a nyelvhasználat természetességét. A versenyzők közül 27 igéretes fordítót, minden tagországból egyet, brüsszeli úttal díjaznak.

Finnország ünnepli Mikael Agricolát, a finn irodalmi nyelv atyját

Idén emlékeznek meg a finn irodalmi nyelvet megteremtő Mikael Agricola halálának 450. évfordulójáról. Az Agricola 2007 -ünnepi év alkalmából Finnországban sok esemény, verseny és projekt kerül megrendezésre. Az országos megemlékezést Agricola napján, április 9-én rendezték. Az ünnepi év a finn nyelv legszebb szavának kiválasztásáért folyó szavazásban csúcsosodik ki. A szavazás eredményét december 5-én, Finnország függetlenségének 90. évfordulójának előestéjén hozzák nyilvánosságra.

Mikael Agricola munkássága nagyon fontos a finn kultúra egészét tekintve. Ő teremtette meg a finn nyelvű irodalom hátterét és jelentős fordítói munkákat végzett. Az 1540-es években még nem volt elfogadott írott formája a finn nyelvnek, így Agricola a Biblia fordítása közben teremtette meg a finn irodalmi nyelvet is. A finnen és a svéden kívül tudott latinul, németül, görögül és héberül. Agricola munkájának nagy jelentősége volt még az egyházújításban és a Svédország és Oroszország közötti béke elősegítésében - ebben a folyamatban diplomataként játszott fontos szerepet.

 

 

 

 

 

A női irányítás alatt álló vállalatok jövedelmezőbbek

Finnországban 10 százalékkal eredményesebbek a női vezetők által irányított vállalatok, mint azok, amelyeknek férfi igazgatójuk van. Ez olvasható a Nők által irányított vállalatok és a jövedelmezőség című beszámolóból, amelyet szeptember végén adtak közre. A felmérésből kiderül, hogy a női kézben levő irányítás és a vállalat jövedelmezősége között nyilvánvaló az összefüggés, amely nem magyarázható a vállalatok vagy működési területeik közötti különbségekkel. Az, hogy a vállalatigazgatásban is helyet foglalnak a nők, ugyanebbe az irányba hat. A beszámolóban a befektetett tőke és a hozam arányát használták összehasonlítási alapként.

A finn gazdasági szféra szervezete, az EVA kiadványában megjelent beszámolót Annu Kotiranta kutató, Anne Kovalainen professzor és Petri Rouvinen kutatásvezető állították össze. Az eredményeket többek között azzal magyarázzák, hogy a vezetői pozicióba kerülő nőket sokkal kritikusabban válogatják ki, mint férfitársaikat - ezért az átlagosnál jobban kvalifikáltak. A kutatásban szereplő anyag terjedelmes: magába foglal minden finnországi, 2003-ban legalább 10 személyt foglalkoztató részvénytársaságot. Ez összesen 14 020 részvénytársaságot jelent. Ez az elemzés része az EVA Women to the top! projektjének. 

A finn vállalatok ügyvezető igazgatóinak kevesebb, mint egy tizede és a vállalatok igazgatóságának kevesebb, mint egy negyede nő. Magyarországon a nők létszáma a vállalatvezetésben még kisebb, és általában a határozathozatal területén is elmarad a finn eredményektől. A nők politikai jogairól, helyzetükről Finnországban és Magyarországon valamint az egyenjogúságról lesz szó november 8-án Budapesten a finn nagykövetségen megrendezendő szakértői szemináriumon. A finn nők 100 éves szavazási jogának tiszteletére rendezett szeminárium egyik felszólalójaként Mari Kiviniemit, a finn közigazgatási és önkormányzati minisztert üdvözölhetjük majd.

A hónap rövidhírei

• Az European Urban Audit kutatási eredménye kimutatja, hogy Helsinki lakosai a legelégedettebbek városuk kulturális szolgáltatásaival Európában
  
  
• A Värttinä együttes jövőre ünnepli fennállásának 25. évfordulóját - ebből az alkalomból ünnepi kompilációs albumot adtak ki
  
  
• Az eddiginél bővebb információ található a finn táncról az interneten: megújult a Dance Info Finland weboldala
  
  
• HóShow november 8.-11.: vendégünk a lappföldi Rovaniemi és a leghíresebb lakosa, Joulupukki - vagyis a a valódi finn Mikulás
  
  
• Galambosi Bertalan a finn Agrár- és Élelmiszergazdasági Kutatóintézet (MTT) kutatója "tudomány-szelídítő" kitüntetést kapott - ezzel a kitüntetéssel az idén harmadszor jutalmazták azokat a kutatókat, akik a tudományt könnyen érthető módon tárják az érdeklődök elé
  
  
• Budapesten, a Petőfi Csarnokban novemberben igazi finn invázió lesz: november 7-én az Apocalyptica, 20-án a Sonata Arctica és 27-én Tarja Turunen lép majd fel