Finnagora hírlevél 2007 május
Eurovíziós láz Helsinkiben
A múlt szombaton Helsinkiben véget ért Eurovíziós Dalfesztivál az egész európai média érdeklődését Finnországra irányította. Minden idők legnagyobb Eurovíziós Dalfesztiválján 42 ország vett részt. A házigazdák dicséretben részesültek az európai sajtótól a magával ragadó hangulatért, a fiatal szakemberek által megvalósított színpadi és világítástechnikai tervért, a kiválóan sikerült szervezésért, valamint a jó nyelvtudással rendelkező, rátermett műsorvezetőkért. Pozitívan értékelték a grafikai tervezést és a Finnországot bemutató ún. képeslapokat, amelyeket üde és humoros színfoltnak tartottak.
A verseny lebonyolításáról vita indult, ugyanis a karneváli hangulat és a zene háttérbe szorulása megütközést keltett például magyar sajtókörökben, míg mások szórakoztatónak találták. A pontok összeszámlálásával kapcsolatban is heves vita zajlott, sokan nehezteltek a szomszédoknak átadott pontok miatt.
A versenyt Szerbia balladisztikus Molitva című dala nyerte (képünkön). A magyar Rúzsa Magdi szereplése szépen sikerült, amellyel a 9. helyezést szerezte meg. A Finnországot képviselő Hanna Pakarinen a 17. helyre került. Mindent összevetve a dalverseny egyenlege egyértelműen pozitív: az eseményre több mint 10 ezer turista és több ezer tudósító érkezett Helsinkibe, nem is beszélve a rengeteg kapcsolódó rendezvényről. Meglepetésszerű sikert ért el a Finnországban élő külföldi bevándorlók számára rendezett Ourvision dalverseny is.
Az MTI cikke szerint a jövő évi verseny rendezői előtt nagy kihívás áll: "A szerbeknek nehéz lesz felülmúlniuk a finneket, mert nagyszabású, magas színvonalú, ugyanakkor humoros, egész éjszakába nyúló show-műsort produkáltak, mind az elődöntő mind a döntő folyamán. A résztvevők szerint végig abszolút profi volt a szervezés." 
Nagy a szakmai érdeklődés a finn oktatási rendszer iránt
A finn oktatási rendszer nagy érdeklődést váltott ki a Budapesten április 18-án megrendezett Oktatás és versenyképesség című szemináriumon, amelyen szó volt a versenyképesség, a tudás minősége és a szociális kohézió kérdéseiről, valamint arról, hogyan hat az oktatás színvonala a gazdaságra. Az esemény szervezői a Finnagora, a Finn Nagykövetség és a Magyar Nemzeti Tankönyvkiadó voltak.
A szemináriumon előadást tartottak a finn és a magyar oktatási minisztériumok szakértői, az ETLA (Finn Gazdasági Kutatóintézet), a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete illetve a Corvinus Egyetem kutatói. A moderátori feladatokat az Országos Közoktatási Intézet szakértője látta el. Mintegy ötven magyar oktatási szakember vett részt a szemináriumon többek között az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az MTA Közgazdaságtudományi Intézete, szakképzési és felnőttképzési intézmények, tankönyvkiadók, a Magyar Innovációs Szövetség, egyetemek és főiskolák, valamint a Roma Oktatási Alap képviseletében.
A szeminárium bizonyította, hogy az egyenjogúságra épülő, minőségi oktatási rendszer és szakértelem iránt Magyarországon is van kereslet. A finn alapértékek - konszenzus, együttműködés, hálózatosodás, bizalom - szemmel láthatóan érdeklődést keltettek. A kérdések a finn sikertényezőkre irányultak, különösen a tanárképzés és a szakmai megbecsülés tartottak számot érdeklődésre. A szemináriumról részletesebb beszámoló hamarosan olvasható honlapunk Tudomány és oktatás oldalán.
A rendezvény résztvevőinek visszajelzéseire alapozva az együttműködés ősszel a finn tanárképzéssel foglalkozó szemináriummal folytatódik. A 2008-ban megrendezendő szemináriumok a tankönyvírással foglalkoznak.
Finnország is jelen van a fiatal építészek és formatervezők kiállításán
Martti Kalliala és Esa Ruskeepää finn építészek is részt vesznek a Budapestre érkező AR Awards for Emerging Architecture 2006 című kiállításon. A finn építészeket Martti Kalliala képviseli Budapesten, utazását a Finnagora támogatja.
A Kortárs Építészeti Központban megrendezendő kiállításon a brit Architectural Review című folyóirat által 2006-ban díjazott alkotások láthatóak. Az évente megrendezett versenyen negyven év alatti építészek és formatervezők nevezhetnek be a világ minden tájáról. Tavaly Kalliala és Ruskeepää Mafoombey elnevezésű akusztikus tere is díjat kapott. A hullámkartonból kialakított pályamű 2005-ben Finnországból, a Habitare vásár tervpályázatának első helyezésének elnyerésével indult diadalmenetére. "A Habitare pályázatán a tér méreteit és funkcióját - zenehallgató hely - meghatározták. A hullámkarton mindjárt jó anyagválasztásnak bizonyult: az akusztikai és gazdasági előnyök mellett izgatott minket a hétköznapisága, másfelől pedig az esztétikai dimenziói", mondja Martti Kalliala.
A május 16-i megnyitón a fiatal tervezők bemutatják munkáikat és módszereiket, a közönség pedig alkalmat kap kérdésekre. A kiállítás július 7-ig tart nyitva.
A finn formatervezés és fotóművészet bemutatkozik Szolnokon
A komoly finn vizuális tudásra látható ismét példa Magyarországon, ezúttal a Szolnoki Galériaban. A Design & Photo from Finland című kiállíáts 17 formatervező és 5 fotóművész alkotásaiból áll. A vándorkiállítás május 18-án nyílik és június 28-ig látogatható. A következő állomása Németország, ahol Celle városában, majd Berlinben állítják ki.
A kiállításon a Finnország déli részén fekvő Kanta-Häme régiója művészei mutatkoznak be. Az öt fotóművész alkotásaiból összefüggő egység jött létre. A formatervezés terén textil-, üveg- és kerámiai művek láthatók. Az eredeti kortárs designhoz a régió erőteljes, virágzó kézműves hagyománya kapcsolódik: a kézi munka ismeretét mindig megbecsülték, Häme tartományban több, mint 120 éve kezdték meg a kézműves- és formatervezési oktatást.
A kiállítás része Kanta-Häme széleskörű projektjének, amelynek célja a kulturális export és import. A projekt segítségével újabb szakmai és üzleti kapcsolatokat keresnek Európában. "A magyarokkal való együttműködésnek jó alapot ad a Hämei Szövetség és Jász-Nagykun-Szolnok megye kapcsolata. Az együttműködés egész biztosan számos formában folytatódik!", mondta el a projekt koordinátora, Sirpa Haapaoja a Häme Művészeti Tanácsból.
Az időskorú állampolgárok a korábbinál jobban megvetik lábukat a munka világában. Az 55-64 évesek foglalkoztatása rekordokat dönt: a munkaviszonyban állók száma szinte megkétszereződött Finnországban és Magyarországon egyaránt 1998 óta. Finnországban a foglalkoztatási arányt javítja a kedvező piaci helyzet, valamint a 90-es évek közepén kezdeményezett új életkorpolitika, amely értékei között megtalálható a önrendelkezési jog, a gazdasági függetlenség és a szociális integráció. Az életkorpolitika célja többek között a munkaviszony hosszabb fentartása.
Mindkét országban megszigorították a nyugdíjazási feltételeket. Az átlagfinn röviddel 59. életéve előtt vonul nyugalomba. Magyarországon a férfiak kissé hatvan év alatt, a nők 57 éves koruk táján mennek nyugdíjba. A várható életkor a két országot összehasonlítva eltérő adatokat mutat. A statisztikák szerint a finnek öt évvel tovább élnek a magyaroknál. Magyarországon a nők várható életkora 76,9, a férfiaké 68,6 év. A vonatkozó finn számok nők esetében 82,3, férfiaknál 75,6 év.
Magyarországon a fiatalok foglalkoztatási mutatói nem alakulnak olyan jól, mint az idősebbeké. A 15-24 év közöttiek foglalkoztatása erősen csökkent az elmúlt öt évben. A témáról még szólunk a következő Hírlevélben. A hónap rövidhírei
- Új lendületet kap a finn színházi export: A Nordic Drama Corner exportprojektje beindult, hozzáférhető a kibővített angol nyelvű honlap és az exportdosszié
- Augusztusban megint Tamperei Színházi Fesztivál - megjelent a program, benne az európai színház nagy nevei és a finn színházi élet krémje
Pärnu Teater Endla (Észtország): Kokkola
- A panaszkodás nagy öröm! Az emberek mindennapi gondjait és bosszúságait összegyűjtő Panaszkórus Budapesten is készít összeállítást - Tellervo Kalleinen és Oliver Kochta-Kalleinen finn művészházaspár projektje eddig kilenc városban valósult meg
- Az új kulturális és sportminiszter, Stefan Wallin sikertényezővé akarja formálni a finn kultúrát
- Virágzik az idegenforgalom - Helsinki minden idők legélénkebb nyarát várja
A hozz?sz?l?shoz regisztr?ci? sz?ks?ges !
 |