Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnagora hírlevél 2007/1

2007. február 13. 22:14:34  nyomtatási kép
Indul a finn függetlenség 90. évfordulójának ünneplése

2007-ben ünnepeljük
Finnország függetlenségének 90. évfordulóját. A jubileumi évet január 4-én Tarja Halonen köztársasági elnök nyitotta meg hivatalosan. A megnyitó mellett két másik nagy jelentőségű esemény az újonnan finn állampolgárrá lett és külföldön élő finnek július 18-án Poriban rendezendő ünnepsége, valamint a december 5-én Finnországszerte megrendezésre kerülő Iloinen vartti itsenäiselle Suomelle (Vidám negyedóra a független Finnországnak) rendezvény.

A jubileumi év központi témája: Me, azaz Mi (az ország másik hivatalos nyelvén, azaz svédül: Vi) az összetartozást, egyenjogúságot és a mai finnség valamennyi formáját kiemeli. A többségi nép és a hagyományos kisebbségek mellett megjelentek az újonnan finn állampolgárságot szerzett és a külföldön élő finnek. További témák a történelem és jövő, természet és nyár, nyelv és kultúra, zene, formatervezés, valamint testmozgás és sport. A témák bemutatásában a jubileumi év együttműködő partnerei, többek között a Finland Festivals és a Helsinki Design Week is részt vesz.

A jubileumi év logóját a vizuális szakokon tanuló diákok számára kiírt meghívásos pályázat keretében találták meg. A versenyt az Iparművészeti Egyetemen grafikai tervezést tanuló Mikko Luotonen nyerte meg. A Luotonen által tervezett logót Timo Kuoppala grafikus valósította meg.


A Finn Üzleti és Politikai Fórum fiatal kutatókat keres junior partnernek

A Finn Üzleti és Politikai Fórum (
EVA) junior partnereket keres tehetséges egyetemi hallgatók és fiatal kutatók személyében a tevékenységi körébe illő területeken: többek között kereskedelem, gazdaságtudomány, valamint nemzetközi politika. Az EVA junior partnerének külföldi egyetemen tanuló finn vagy Finnország iránt érdeklődő külföldi személy jelentkezhet.

A junior partnerség főként eszmecserét jelent, valamint esetlegesen cikkek írását az EVA kiadványaiba. A junior partnereknek lehetőségük nyílik az évente megrendezett őszi szemináriumon való részvételre, ahol találkozhatnak finn vállalatvezetőkkel, politikusokkal és különböző területek szakértőivel. A partnerség időtartalma két év. A pályázatokat az EVA címére kell küldeni a pályázati kiírásban szereplő módon. A beadási határidő 2007. február 15.

Az EVA a finn gazdasági élet szereplői által finanszírozott szervezet, amelynek célja a finn társadalom hosszú távú sikerének elősegítése. Az EVA jelentős szerepet játszik a gazdasági és a társadalmi élet befolyásos személyiségeinek találkozóhelyeként.

A Piirpauke magyarországi turnéja

A világzenében veteránnak számító
Piirpauke együttes márciusban Magyarországra érkezik. A turné Egerben kezdődik, ahol a Piirpauke a Maraton Folk elnevezésű népzenei fesztiválon lép fel március 17-én. Ezzel egyidőben nyitják meg Egerben Bruno Maximus Különös népi játékok című kiállítását, valamint sok más finn program is ígérkezik erre az időszakra. A Piirpauke a Mirrorworld magyar világzene-dzsessz formációval játszik március 21-én a szombathelyi Tavaszi Fesztiválon és március 23-án pedig Pécsett, az ottani Tavaszi Fesztiválon lépnek fel. A koncertkörút szervezői többek között a Magyar Jazzművészek Társasága és a Finnagora.

A Piirpauke hosszú pályát járt be, amely már akkor világzenét játszott, amikor ez a fogalom még nem is volt ismert. 1974-ben alapította Sakari Kukko fúvószenész, zongorista és zeneszerző. Az együttes több, mint húsz lemezt adott ki, legfrissebb a tavaly megjelent Kalabalik. A Piirpauke együttesben számos neves muzsikus játszott. A jelenlegi felállásban a trió meglehetősen nemzetközi: Sakari Kukko (szaxofon és más fúvóshangszerek), a spanyol Cinta Hermo (ének, gitár, tánc) és a szenegáli származású Ismaila Sane (ütőhangszerek).



Kuva: Ari Heinonen

Fontos médium az internet a finn parlamenti választáson

Finnországban ismét tavaszi választás lesz. A
parlamenti választás hivatalos időpontja 2007. március 18., az előválasztás március 7-13. között lesz. A közelgő választás látszik és hallatszik a médiában, és a választási harc egyre inkább a világhálóra kerül: a pártok és a jelöltek a választók internetes elérésére összpontosítanak.

Egész Finnország blogot ír és ez a jelenség a választási kampányban is jelen van, hiszen sok jelölt vezet blogot. Számos újság jelentet meg választási blogot, amelyekben az újságírók a közelgő választásokkal, valamint az ahhoz kapcsolódó jelenségek különféle szemszögből való vizsgálatával foglalkoznak. Finnország legnagyobb napilapja, a Helsingin Sanomat, valamint Pohjanmaa egyik vezető lapja, az Ilkka általános politikai eseményekről írnak blogjaikban. A Taloussanomat című gazdasági lap választási blogja az üzleti szféra szemszögéből követi nyomon a választásokat. A könnyedebb hangvételű Ilta-Sanomat a politika populáris oldalát mutatja fel blogjában.

A nyíltság és az összehasonlíthatóság fontos alapvető értékek a finn választások során. Az interneten működő ún. választási motorok abban segítik az állampolgárokat, hogy megtalálják a saját értékrendjüknek és véleményüknek leginkább megfelelő jelöltet. A választási motorok összehasonlítják a felhasználó és a jelöltek válaszait. Számos média működtet választási motort, pl. a Finn Rádió (Yle) és az MTV3 televíziós csatorna. Ezenkívül a fejlesztéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó civil szervezetek közös választási motort állítottak fel, a fiatal szavazók választását az ifjúsági és diákszervezetek választási motorja támogatja.


Nem polarizálódtak a politikai erők a finn parlamenti választáson - egyelőre

A magyar politikára szakosodott finn kutató,
Emilia Palonen szerint a finn választáson nem figyelhető meg polarizáció. Annak ellenére, hogy a hagyományos jobboldali pártot vezető országgyűlési képviselő nemrégiben felvetette a két nagy párt, a Centrum és a Nemzeti Koalíciós Párt egyesülését, ami a politikai tér ketté válását jelentené. Mindazonáltal fennmarad a többpártrendszer, ám a különbségek csekélyek.

A pártok által fontosnak tartott kérdések meglehetősen azonosak. A munkavégzést, az adócsökkentést, valamint az oktatás jelentőségét hangsúlyozzák. Szinte valamennyi párt ígéretei között szerepel az apák gyermekgondozási szabadságának meghosszabbítása. Majdnem minden politikai erő fontosnak tartja a jóléti szolgáltatások - például egészségügyi ellátás állami és nem magánerőből történő biztosítását. Különbségek pl. az energiaszférában tapasztalhatóak. Ez a téma heves érzelmeket és vádaskodást okoz. "Azért a vádak helyett a választási kampány eddigi részében leginkább az a téma, ki fogja örökölni a nem induló képviselők szavazatait", mondja Palonen. A pártok száma magasabb lesz, mint a magyar országgyűlésben, és Finnországban arról beszélnek, milyen összetételű kormányok jöhetnek létre a választás során.

A három nagy finn párt a szociáldemokraták, a mezőgazdasági hátterű Centrumpárt és a jobboldali Nemzeti Koalíciós Párt. Utánuk következnek a közepes nagyságú Zöld Párt és a Baloldali Szövetség. E két párt támogatottsága szinte azonos, értékeik is egymáshoz közelállóak, a különbség a politikai mozgalom hátterében van, amely az egyik esetében a környezetvédelmi mozgalom, a másikéban pedig a hagyományos munkásmozgalom. A kispártok közül 2003-ban a keresztények, a Svéd Néppárt és az Igazi Finnek jutottak be a parlamentbe.  

Méltányos kultúra

A finn kulturális exportról és kulturális politikáról folytatott vita legfrissebb nézőpontjaként megjelent a kultúra etikája. A finn
Oktatási Minisztérium az elmúlt év végén jelentést adott ki Reilu kulttuuri? Kulttuuripolitiikan eettinen ulottuvuus ja kulttuuriset oikeudet (Méltányos kultúra? A kulturális politika etikai dimenziója és a kulturális jogok) címmel, amelynek szerzői Hannele Koivunen és Leena Marsio. A kiadvány a finn kulturális miniszter 2005-ben indított A kulturális politika etikája elnevezésű projekt része.

A projekt célja a kulturális politika a kulturális jogokkal kezdődő etikai dimenziójának felmérése, valamint az etikai értékelés eszközeinek kialakítása. A jelentésben alkalmazzák a méltányos kultúra fogalmat, ami a kulturális jogok kiegyensúlyozott megvalósítását jelenti. A méltányos kultúra dimenziói többek között a saját kultúránk hagyományainak elérése, a kulturális önkifejezés lehetősége és a kultúra szerepe a fejlődő országokkal folytatott együttműködésben.

A kiadvány bemutatja a kulturális politika etikai választásainak láthatóvá tételéért tett intézkedéseket. A tervek szerint idén munkabizottságot hoznak létre a kulturális politika értékelési indikátorainak kidolgozására. "A 2008-as év az EU kultúrák közötti párbeszédének éve. Finnország a kulturális politika etikai aspektusait kívánja felvetni", vetítette előre Hannele Koivunen A kulturális politika etikája -projekt jövőjét. 

Hannu Launonen az idei Rácz István-díjas

A magyar irodalom kutatója és fordítója, a filozófiai tudományok doktora,
Hannu Launonen kapta az idei Rácz István-díjat. Az elismerést január 23-án kedden adták át Helsinkiben.

Hannu Launonen az 1970-es évektől publikál tanulmányokat, műfordításokat és újságcikkeket a magyar költészetről és prózairodalomról. Számos műfordítói díjat kapott és 1991-ben a Magyar Írószövetség tagjai közé választották. 1989-től a Helsinki Egyetem magyar irodalmi címzetes egyetemi tanára. Több évtizede aktívan részt vesz a Finn-Magyar Társaság munkájában.

Hannu Launonen legújabb műfordításai között van a hat magyar költő alkotásaiból Jávorszky Bélával együtt összeállított antológia, valamint Nádas Péter Emlékiratok könyve című művének utolsó része, amelyet Juhani Huotarival készített. Mindkét kötet tavaly ősszel jelent meg.

A Kalevala, a Kanteletar és a Hét testvér fordítójaként ismert műfordítóról és fotóművészről, Rácz Istvánról (1908-1998) elnevezett elismerést évente ítélik oda Magyarországon és Finnországban olyan személynek, aki jelentősen elősegítette a két ország közötti kulturális kapcsolatokat. Finnországban a Finn-Magyar Társaság gondozza a díjat.

A külföldi tanulmányok nem juttatnak előnyhöz a munkahelykeresésnél

Az
Erasmus diák- és tanárcsereprogramról foglalkoztatási szempontú jelentés készült. Az elmúlt év őszén megjelent jelentés szerint a külföldi tanulmányok nem jelentenek kiemelkedő előnyt a munkahelykeresés során. "Minél általánosabbá válik a nemzetközi jelenlét a munkavégzés során és minél több diák szerez nemzetközi tapasztalatot, annál kisebb az Erasmus-csere foglalkoztatási előnye a diák számára", állapítja meg a jelentés. A helyzet különösen vonatkozik az EU régi tagországainak diákjaira.

Egy másik jelentésből az derül ki, hogy az Erasmus ösztöndíj alacsony ahhoz, hogy az alacsonyabb jövedelmű diákok részt tudjanak venni a diákcserében. Az Európai Bizottság további támogatásért fordult a tagországokhoz az Erasmus számára, hogy a program ne csak a jómódú diákokat támogassa. Jelenleg az európai felsőoktatási hallgatók nem egészen egy százaléka vesz részt az Erasmusban.

Az Erasmus csereprogram messze legkedveltebb célországai Spanyolország és Olaszország, e két országon kívül a húsz legkedveltebb egyetem közé csupán Berlin, Lund és Bécs fér be. A cserében legnagyobb számban spanyolok vesznek részt. A Helsinki Egyetem a tizedik helyen áll a cseretanárokat fogadó egyetemek sorában. 

A hónap rövidhírei



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !