Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnagora hírlevél 2006/9

2006. szeptember 25. 15:34:55  nyomtatási kép
Finn csúcsdesign Budapesten

A mai finn formatervezés sokoldalúsága mutatkozik be októberben Budapesten. A Global Local Helsinki elnevezésű kiállításon 17 formatervező vagy design-csoport teszi le névjegyét. A megnyitó a
Ponton Galériában lesz október 4-én, a kiállítás november 4-ig tekinthető meg. A kiállítás a Design Forum Finland, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Finn Nagykövetség és a Finnagora együttműködésében érkezik Budapestre.

A Global Local Helsinki felfrissíti a finn formatervezésről kialakított hagyományos képet. A design fogalmát ma már tágabban értelmezzük, mint a klasszikus skandináv formatervezés fénykorában, az 1950-60-as években. A kiállításon a klasszikus anyagok - kerámia, fa és üveg - mellett grafikát, ruhákat és ékszereket is láthatunk. A tervezők korunk sztárnevei, a gyökereik tudatában globális környezetben dolgozó fiatal alkotók: például Nathalie Lahdenmäki, Harri Koskinen és a Valvomo formatervezői csoport.

A formatervező szakemberek és egyetemi hallgatók számára a kiállításhoz kapcsolódóan szimpóziumot rendezünk, amelyen neves finn szakmabeliek adnak elő. Köztük Ilkka Suppanen formatervező, aki az idén átvette a Bruno Mathsson díjat. Az egynapos rendezvény a Ponton Galériában lesz október 20-án, pénteken.

 A finn formatervezés szeptember 29-től a Be Light Galéria különleges programjában is bemutatkozik. A program célja, hogy a formatervezést mindenki számára elérhetővé tegye. A Marimekko-textíliákat meglehetősen szokatlan helyen, egy lakásként berendezett buszmegállóban láthatjuk. A minden ősszel megrendezett Design Hét szeptember 25. és október 2. között kiviszi a formatervezést Budapest utcáira.


 

A finn oktatás hatékonysága világelső

A finn sikerek az oktatás területén folytatódnak. A gazdasági együttműködés és fejlesztés szervezete az OECD új "Education at Glance 2006" jelentése kiemelkedően hatékonynak ítéli a finn oktatási intézményeket. Finnország az eredmények tekintetében világelső, de a költségek és az időkihasználtság szempontjából az OECD-országok középmezőnyében helyezkedik el. Majd minden tanuló elvégzi az elemi iskolát, és a fiatal felnőtt korosztályban tízből kilenc végzett középiskolát. A középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya az OECD-országok közül Finnországban a legmagasabb.

A jelentés szerint a tanárok fizetése 1996 és 2004 között Finnországban, Magyarországon és Mexikóban nőtt a legnagyobb mértékben. Mégis a magyar tanárok fizetése a bruttó nemzeti össztermékhez (GDP) viszonyítva a legalacsonyabb a csoportban. Az oktatásra fordított összeg 2003-ban mind Finnországban, mindpedig Magyarországon 6,1 %-a volt a GDP-nek, ami valamivel az 5,9 %-os OECD átlag fölött helyezkedik el.

Az "Education at Glance" egy sokszempontú összehasonlításról ad képet az OECD-országok és néhány az OECD-n kívüli ország oktatásának helyzetéről és körülményeiről. A jelentés főként 2004-es adatok felhasználásával készült, továbbá ismétli és alátámasztja a 2003-as PISA felmérést, ami Finnországot a 15 év alatti korosztályban a matematika, olvasási készség és természettudományok területén a legmagasabb szintre sorolta. Az új kutatás készülőben van, eredményei 2007 végén kerülnek nyilvánosságra. 

 

Oktatási és tudományos célkitűzések Finnország EU-elnöksége idején

2006. július elsejétől az év végéig Finnország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Ezen időszak célkitűzései az oktatási és tudományos területekre is kiterjednek. Elsődleges cél a többéves együttműködési programok döntéseinek véglegesítése. Ilyenek az EU hetedik kutatási keretterve, valamint a jelenlegi oktatási programokat egyesítő egész életen át tartó tanulás programja.

A finn elnökség alatt várhatóan megvitatásra kerül az Európai Képesítési Keretrendszerről (European Qualifications Framework - EQF) szóló javaslattervezet. Ennek lényege a különböző tagállamok képzéseinek és képesítéseinek könnyebb összehasonlíthatósága. Finnország szeretné megkezdeni a javaslat feldolgozását és a lehető leghamarabb döntéshozásra jutni. Az elnökség időszakában foglalkozni kívánnak még a Bizottság által kezdeményezett Európai Technológiai Intézettel és az európai egyetemek reformjáról szóló közleménnyel. Ezek a törekvések az innovációs politika erősítése valamint a versenyképesség és a jólét előmozdítása felé tett lépések.

Az oktatási terület legjelentősebb eseménye a decemberben Helsinkiben rendezett nemhivatalos oktatási miniszteri találkozó lesz. A találkozón megvizsgálják a szakképzés és szakoktatás területén végzett európai együttműködés, az ún. koppenhágai folyamat állapotát.


 

Egyre több finn diák megy külföldre tanulni

A Finnországban működő nemzetközi mobilitási központ, a
CIMO közlése szerint 8 487 finn felsőoktatás-beli diák vett részt 2005-ben diákcsere vagy gyakornoki programban. A kiutazók száma növekedést mutatott az utóbbi két évben.

2005-ben a Finnországba érkező külföldi diákok és gyakornokok száma is 7 697 fővel rekodot döntött. "Finnország kedveltsége a cserediákok és a gyakornokok körében az 1990-es évek óta egyenletesen nő", erősíti meg Irma Garam, a CIMO munkatársa. "A finn felsőoktatási intézmények számtalan angol nyelvű kurzust kínálnak, tehát a nyelv ritkán jelent gátat a Finnországba érkezőknek. A külföldi diákok a magas színvonalú oktatáson kívül érdeklődnek a magas technológiai színvonal és az egzotikus kultúra iránt is."

Az iroda statisztikái szerint Magyarországról Finnországba 259, míg Finnországból Magyarországra 161 cserediák látogatott az elmúlt évben. "A finn diákok körében Magyarország a legkedveltebb célpont a kelet-közép-európai térségben", állítja Irma Garam. A számok intenzív finn-magyar intézményi kapcsolatokról árulkodnak. A cserediákok számában mutatkozó egyenlőtlenségek Garam szerint jellemző a volt kelet-európai országokkal kapcsolatban: Finnországba lelkesebben jönnek onnan a diákok, mint viszont. Az ok valószínűleg a angol nyelvű kurzusok alacsony számában keresendő.

 

Magyar szépirodalom finnül

Az ősszel megjelenő finnországi könyvújdonságok között számos érdekes magyar művet találunk, amelyeknek közös vonása, hogy a közelmúlt közép-európai történelmét és a kelet-európai identitást ismertetik meg.

Az
Yhteisessä sateessa című fordításantológia hat költőt mutat be. Gergely Ágnes, Hervay Gizella, Lászlóffy Aladár, Petri György, Mezey Katalin és Oravecz Imre a 30-40-es években születettek korosztályát képviselik. A gyűjtemény a történelmi és kulturális háttér mellett felvonultat mindennapi életképeket is. A kötetet Hannu Launonen és Jávorszky Béla fordította és szerkesztette.

Nádas Péter Emlékiratok könyve című műve finn nyelven két részben jelenik meg. Az első rész tavasszal látott napvilágot, a második pedig ősszel kerül a könyvesboltokba. Az 1986-ban megjelent Emlékiratok könyve Nádas főműve, amely fontos helyet foglal el az európai modern prózában. A szerelmi történetet görgető regény egyúttal pszichológiai és nyelvi utazás a közép-európaiság tájaira és a közelmúlt történelmének tragikus évtizedeibe. Juhani Huotari és Hannu Launonen fordították finn nyelvre.

A Nobel-díjas Kertész Imre műveiből már négy regény férhető hozzá finnül. A sorozat a Felszámolás című művel zárul. A korábbiakhoz hasonlóan ez is Outi Hassi fordításában olvasható. A kritikusok "fiktív formába öntött metafizikaként" írják le a művet: a történet kiindulópontja a koncentrációs táborban született kultuszíró öngyilkossága és az azt követő nyomozás. A regény a diktatúrát követő szabadsággal és annak határaival is foglalkozik.

 

Aleksis Kivi, finn nemzeti író

Október 10-én ünnepeljük a finn nemzeti író, Aleksis Kivi napját, amely egyúttal a
finn irodalom napja. Kivi volt az első finn nyelvű hivatásos író, aki új irányt adott a finn irodalomnak.

Aleksis Kivi főműve, A hét testvér 1870-ben jelent meg. Története hét fiatalemberről szól, akik a társadalom törvényei és szabályai elől a vadonba menekülnek, végül mégis felelősségteljes férfiakká érnek. A történet mögött meghúzódva a mű ábrázolja a kor finn társadalmi és lelki fejlődését és változásait. A testvérek életszakaszaiban tükröződik az a lélektani fejlődés, amely a társadalmi és műszaki újdonságok miatt elkerülhetetlen volt. Kivi a nép nyelvén írt, sőt karnevalizálta azt, amivel kiváltotta a kortársak rosszallását.

Kivi jelentősége színpadi szerzőként is óriási volt. Lea című színdarabjának 1869-es ősbemutatóját a finn hivatásos színházművészet kezdetének tartják. Darabjai közül talán a legismertebb a humoros hangütésű Nummisuutarit (Pusztai vargáék). Darabjai mellett A hét testvér, valamint számos verse olvasható magyar fordításban.

A Finnagorában előadással emlékezünk meg a Kivi-évfordulóról. Irmeli Niemi professzor emerita beszél a mai Kivi-értelmezésekről október 10-én 18 órakor. A rendezvény nyelve finn.

 

Finnországban is megemlékeznek az 1956-os forradalomról

A finneket mélyen megrázták az 1956 őszén történt magyar események, amelyek megmaradtak az emberek emlékezetében. A forradalom évfordulóján a
Finn-Magyar Társaság helyi szervezetei Finnország különböző részein kiállításokat, előadásokat és beszélgetéseket szerveznek a témáról. Az Espoo-i Kulturális Központ "50 éves a magyar forradalom" című kiállítása és előadássorozatának védnökei Tarja Halonen és Sólyom László köztársasági elnökök. A helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ októberben és novemberben többek között kiállításokat és filmvetítéseket szervez a nagyközönségnek, azon belül is iskolás csoportoknak.

A Finn Rádió szeptemberben megnyílt Élő Archívuma finn film- és hangszalagrészleteket mutat be a forradalomról. A dokumentumokból kiderül, hogyan kísérték figyelemmel Finnországban a magyarországi helyzetet 1956 őszén és telén. Abban az időben a finn Vöröskereszt segélycsomagokat küldött osztrák menekülttáborokba, filmszínészek (képünkön) szervezték a magyarok megsegítését és a finn iskolák karácsonyi ünnepélyein megemlékeztek a magyar gyerekekről.

A forradalomról szól több frissen megjelent könyv is: Anssi Halmesvirta címzetes egyetemi tanár és Heino Nyyssönen kutató Unkarin kansannousu 1956 (A magyar forradalom 1956-ban), Varga Domokos finnre fordított írásaiból összeállított kötet a Viestejä talvisodan Suomesta ja kansannousun Unkarista (Üzenetek a finn téli háborúból és a magyar forradalomból), valamint Reima T.A. Luoto Unkari 1956 - kansannousun tausta, tapahtumat, seuraukset (Magyarország 1956-ban - a forradalom háttere, eseményei és következményei). Az új kiadványokat Outi Hassi és Heino Nyyssönen mutatják be a Finnagorában október 3-án, hétfőn 18 órakor. A rendezvény finn nyelvű.


 

A hónap rövidhírei



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !