Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finn uniós elnökség: kis lépések várhatóak

2006. június 22. 15:54:54  nyomtatási kép

Finnország készen áll arra, hogy másodszor töltse be az EU soros elnöki tisztét. Az unió realitásai azonban olyanok, hogy a nagy döntések helyett inkább kis lépések várhatóak - írja a Kaleva c. lap főszerkesztője, Kyösti Karvonen.

Mikor Finnország az első elnöki időszakra készült 1999 második felében, a tűzkeresztség izgalma és a nagy döntések iránti várakozás volt érezhető a levegőben. Az elnökség minden szempontból példásan zajlott, a helsinki csúcsértekezlet sikerét a török csatlakozási tárgyalások megkezdéséről és az unió válságkezelő erőiről szóló fontos döntések koronázták meg.
 
  
A július elsejével kezdődő második elnökségre való felkészülés jóval hétköznapibb. Az elnökség már rutin és az egész unió felállása megváltozott 1999 óta. A tagállamok száma megnőtt, az alkotmányról szóló népszavazás francia és holland kudarcának árnyéka lebeg az unió fölött.

Éppen ezért meglepő volna, ha a finn elnökség idején olyan jelentős döntéseket tűznének ki célul, mint 1999-ben. Nem azon múlik a dolog, hogy az elnöki tisztet betöltő ország ne akarná - az unió nincs még felkészülve erre. Az elnöklő országnak azt kell elvégeznie, ami politikailag lehetséges. Inkább apró lépések, mint hatalmas ugrások várhatóak.

Az elnökség idején Finnországban mintegy 130 különböző szintű, hivatalos és nemhivatalos EU-értekezletet szerveznek. Ezek közül a legfontosabbak a sífutás Mekkájaként ismert Lahtiban rendezett nemhivatalos csúcsértekezlet, az ASEM (Ázsia-Európa találkozó) a fővárosban, Helsinkiben, valamint a barcelonai folyamat külügyminiszteri értekezlete az ország második legnagyobb városában, Tamperében.

A biztonsági intézkedések külön kihívást jelentenek az elnökség idején. A finn állambiztonsági szolgálat vezetője, Seppo Nevala írta tavasszal, hogy az elnökség növeli az érdeklődést Finnország iránt "jó és rossz értelemben egyaránt". A nemzetközi terrorizmus 2001 szeptemberi áttörése óta Finnország nem vált terrortámadások célpontjává, de Nevala szerint a terrorizmus "földrajzilag közelebb lopakodott Finnországhoz". Az elnökségi időszak biztonsági intézkedései nem lesznek látványosak, de hatékonyak - ahogyan azt a finnektől már megszokhatták.

Közös munkaprogram

Az unió jelenlegi elnöke, Ausztria és Finnország együttesen dolgozták ki az idei év munkaprogramját. Finnország ott folytatja, ahol Ausztria abbahagyja. Matti Vanhanen miniszterelnök az országgyűlésnek benyújtott jelentéssel június 21-én hozza nyilvánosságra a finn elnökség súlypontjait.

Természetesen az olyan állandó témák, mint a globalizáció és az unió versenyképességének javítása, az öregedő társadalmak kihívásaira adott válasz, valamint az éghajlati változások kezelése nem maradnak ki az agendából, melyben sajátos finn ízt képvisel az északi mértékkel mérve meglehetősen titokzatoskodóan működő unió nyitottságának növelése, valamint a merev döntéshozatal hatékonyabbá tétele.

Az unió tagországainak külső energiaforrásoktól való függése miatt fontos helyre került az agendában az energiapolitika. A téma már a finn elnökség első napjaiban előkerül, mivel a vezető ipari országok, a G8-ak júliusban Szentpéterváron tartják csúcsértekezletüket.

A nyolcak közé bekerült Oroszország most először tölti be a szervezet elnöki tisztét, és az energiabiztonságot emelte elnökségének témájává. Számos európai uniós ország nagyfokú függősége az orosz földgáztól és olajtól az unió fontos témájává vált azután, hogy az év elején Oroszország egy időre megszüntette a földgázszállítást Ukrajnába.

Nagyobb nyilvánosságot

Az első finn elnökség idején forradalmi dolog volt az új információtechnika, többek között a kommunikátorok használatba vétele. Most legalább is a hálózatok világában várhatóak újdonságok. A kormány EU-miniszteri bizottsága által májusban pontosított előzetes elnökségi agenda szerint Finnország arra törekszik, hogy növelje a Tanács üléseinek nyilvánosságát az ülések nyilvános részeinek on-line közvetítésével.

Az EU-miniszteri bizottság a nyilvánosság növelését azzal indokolta, hogy ez fontos eszköz az állampolgárok unió működésébe vetett bizalmának növelésére. "Az állampolgároknak lehetőséget kell adni, hogy tájékozódjanak a döntések hátteréről. Ez a dokumentumokra és tárgyalásokra egyaránt vonatkozik."

Finnország azonban nem kíván nagyobb nyilvánosságot, mint amire az unió maga is kész. Csak azok a dolgok válnak nyilvánossá, amelyek kezelésére a Tanács és a Parlament az együttdöntési eljárást alkalmazza. A nyilvánosság szélesítése egyéb ügyekben is lehetséges.

Az finn elnökség honlapja május 31-től a www.eu2006.fi, illetve a www.ue2006.fi oldalakon érhető el. Itt többek között olvashatók tájékoztató anyagok és nyilatkozatok, naptár az értekezletekről, hírek, alapinformációk a finn elnökségről és külön anyagok a média számára.

Az alkotmányos szerződés mozgásban tartása

Az uniós alkotmány francia és holland népszavazáson elakadt ügyében a finn elnökség ideje alatt biztosan nem lelnek rá a bölcsek kövére. Finnország fő célkitűzése, hogy mozgásban tartsa a folyamatot. "A gondolkodási szünet fenntartása nem támogatja eléggé az alkotmányozási folyamat előrehaladását" - véli az EU-miniszteri bizottság.

Finnország kész megkezdeni elnöksége idején az alkotmányozás folytatási lehetőségének "előzetes felmérési munkáit". Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alkotmányra vonatkozó nagyobb döntésekkel legkorábban csak a finn elnökség után, a német elnökség idején lehet próbálkozni. A valódi döntések valószínűleg a francia elnökválasztás utánra, 2007 április-májusára húzódnak majd.

Mivel a finn elnökség idején nem várhatóak történelmi döntések, a legfontosabb határozatok Románia és Bulgária 2007 eleji taggá válására vonatkozhatnak. Ugyanilyen - ha nem fontosabb kérdés - hogyan ítéli meg az unió Törökország előmenetelét. Ezt a tervek szerint 2006 október-novemberében veszik vizsgálat alá. A finn elnökség idején az unió bővítése valószínűleg tágabb összefüggésben is szóba kerül. Ebben a dologban Finnország és az elnökségben őt követő Németország nézetei némileg eltérnek egymástól.

A ratifikáció vitát gerjesztett Finnországban

Az EU alkotmányának patthelyzete felveti a kérdést, hogy azok a tagországok, amelyek nemzeti parlamentje a francia és holland elutasítás előtt nem tudta ratifikálni a szerződést, folytassák-e egyáltalán a folyamatot. A ratifikáció és különösen annak menetrendje körül az uniós elnökség küszöbén meglepően éles belpolitikai vita alakult ki Finnországban.

Minden állami szerv - az országgyűlés, a kormány és a köztársasági elnök - is támogatja az alkotmányt, nézeteltérés csupán a menetrendet illetően van közöttük. A parlament nagy többsége és a kormány a gyors, az elnökség idején történő ratifikációt támogatja, Tarja Halonen köztársasági elnök viszont szeretné fékezni a folyamatot.

A menetrendet illető vitában az a kérdés, hogy a gyors ratifikációnak lenne-e különösebb jelentősége egy olyan helyzetben, mikor még nem világos, milyen alkotmány lép majd életbe - ha egyáltalán életbe lép. A parlament többsége és a kormány úgy véli, hogy leendő elnökként Finnországnak az alkotmányt már most ratifikálnia kell. Ez az elnökség kezdete előtt meg is történik, mielőtt a képviselők megkezdenék nyári szabadságukat.
 
forrás: www.finland.hu



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !