Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Finnagora hírlevél 6-7

2006. június 20. 15:55:39  nyomtatási kép
Kezdődik a finn EU-elnökség

Finnország lesz az
Európai Unió elnöke július 1-jétől. A féléves időszak különösen komoly erőpróba, amelynek során Finnország 3300 ülésen tölti be az elnöki tisztet. Ezekből 130-at Finnországban rendeznek, az ülésekre 20 ezer résztvevőt várnak. A legnagyobb ülés a szeptember 10-11-én Helsinkiben rendezendő Európa-Ázsia csúcstalálkozó, az Asem 6 lesz. Ez lesz a legnagyobb Finnországban rendezett államfői találkozó. Jelentős még a Lahtiban októberben tartandó nem hivatalos csúcstalálkozó és a novemberre Tamperébe összehívott külügyminiszteri találkozó.

A finn EU-elnökség kezdetét Budapesten is megünneplik. A nagykövetség július 1-jén szombaton 12 és 16 óra között nyílt napot rendez, amelynek programjai között harmónikaszót lehet majd hallani, lesz zongora- és kórusmuzsika, Finnországot és a finn konyhát bemutató filmet vetítenek, meg lehet ismerkedni a finn képzőművészettel és a botgyaloglással, mi több: megtudhatjuk, mit csinál a Mikulás nyáron.


 

Egyre több a női finn döntéshozó - Magyarországon a nők alulreprezentáltak

A magánszektorban tevékenykedő finn döntéshozók csaknem harmada nő. A közszférában ez az arány majdnem ötven százalék. Mindez egy januártól áprilisig végzett felmérésből derül ki, amelynek során több mint négyezer vezető beosztású személyt kérdeztek meg. A magánszektorban a nők aránya növekszik: jelenleg a döntéshozók 32 százaléka nő, míg két éve ez az arány 27 százalék volt. Ez részben a szolgáltatási szféra növekedésével magyarázható. Hiányosságok azonban továbbra is kimutathatók a nők szerepvállalásával kapcsolatban, különösen a vállalatok igazgatótanácsában. Az államigazgatás részéről a nyár folyamán levelet fognak intézni a gazdasági élet jelentős személyiségeihez és a tőzsdei cégek vezetőihez, amely hangsúlyozza az egyenjogúság fontosságát a vállalatok igazgatótanácsában.

Míg Finnországban és a többi észak-európai országban a nők egyre nagyobb számban jutnak vezető pozícióba, Magyarországon a helyzet lassabb ütemben fejlődik. Kevés
nagy cég vezetésében találunk nőt, a női vezetők fizetése pedig 12 százalékkal alacsonyabb férfikollégáikénál. A sztereotíp elgondolás szerint a nők a férfiaknál kevésbé hajlandóak kockázatot vállalni és vállalkozóként boldogulni, a magyar mikro- és kisvállalkozások egyharmad részét mégis nők vezetik.

Ugyanilyen különbségek mutatkoznak az állami vezetésben. Finnországban a parlamenti képviselők 37,5 százaléka, a kormány 18 tagjából 8 nő. Magyarországon a nők alulreprezentáltak: az áprilisi országgyűlési választáson a parlamentbe bejutott képviselők tizedrésze nő, és a minap munkába lépett kormány 11 tagja között csupán két nő van.

 

A testvérvárosi konferencia témája az európai hálózatosodás

Finn és magyar testvérvárosok találkoztak az elmúlt héten. Ötvenkét testvérvárospár képviseltette magát a konferencián. A Poriban június 14-15-én megrendezett sorrendben
tizedik testvérvárosi konferencián több mint kétszázan vettek részt. A találkozó központi témája az európai hálózatosodás mint az önkormányzatok fejlődésének eszköze volt. A résztvevők eszmét cseréltek a jó gyakorlatról és tapasztalataikról. A szemináriumon előadás hangzott el az Európai Unió pénzforrásainak felhasználásáról az önkormányzatok fejlesztési projektjeiben, az európai partnerségről és az európai együttműködési hálózatokról. A kulturális exportról a Finnagora igazgatója, Hanna Helavuori beszélt.

A találkozónak különleges jelentőséget adott az EU jelenlegi átmeneti szakasza. "Az Európai Unió 2000-2006-os időszaka véget ér és új indul. Ezzel egyidőben az Unió kibővül. Ez módosítja a tevékenység szerkezetét és a tartalmát is - az új időszakban a régiók, térségek és önkormányzatok együttműködése nagyobb hangsúlyt kap az egész földrészen", mondja Aino-Maija Luukkonen, Pori polgármestere. Az uniós ügyeken kívül a konferencián hasznos új kapcsolatok születtek, valamint jó ötletek hangzottak el a testvérvárosi tevékenység rendszeres közös működtetésére.

 

Ismét nagy nevek és finn sztárok a Szigeten

Európa legnagyobb nyári fesztiválja, a
Sziget Fesztivál idén 14. alkalommal nyílik meg. Az augusztus 9. és 16. közé eső fesztiválon olyan nemzetközi nagyágyúk láthatók, mint a Radiohead és a Franz Ferdinand. Az Óbudai szigeten ezúttal is árad a finn rockenergia: a hírlevél megjelenésekor megerősített programban szerepel a The Rasmus (képünkön), amely a nagyszínpadon lép fel augusztus 13-án. A fesztivál további fellépői a nyár folyamán válnak bizonyossá, a legfrissebb információkért érdemes böngészni a Sziget internetes oldalait.

A mainstream rock mellett a Sziget rengeteg más programot is kínál. Összesen 200 külföldi és 500 magyar fellépő szerepel majd, több tucatnyi színházi és tánccsoport és egyéb művészek. Egyetlen napon 200 esemény lesz több, mint 60 színpadon és arénában. A világzenei színpadon a műfaj legnagyobb neveit hallhatjuk, közülük is a legfényesebb Goran Bregovic Wedding and Funeral Band és Natacha Atlas. A műfaj legjobbjait láthatjuk a metálzenei színpadon, a hiphop, elektro- és tánczenei programokkal bővelkedő WAN2 színpadon, a színházi és táncsátorban valamint a Party Arenán. Ezen a "felnőttek játszóterén" idén kibővített dzsesszaréna is helyet kap.


 

 

"Zöld fejlődés" a környezetpolitika középpontjában Finnországban és Magyarországon

A bioenergiával és biomassza hasznosításával kapcsolatos kérdések az érdeklődés homlokterébe kerültek Finnországban és szerte Európában. Magyarországon a közeljövőben 300 milliárd forintot fordítanak
környezeti projektekre. Ez a teljes fejlesztési költségvetés negyede. A magyar kormány nemrégen tette közzé új energiastratégiáját, amelyben különleges hangsúlyt kapnak a megújuló energiaforrások. A bioenergia komoly szerepet játszik a kormány májusban kihirdetett második nemzeti fejlesztési tervében. A gazdasági szféra is figyelembe veszi a környezetvédelmet: a befektetési és nemzetközi vállalati kapcsolatok ügynöksége, az ITDH (Hungarian Investment and Trade Development Agency) egyik központi területeként a bioenergiát jelölte meg.

A biomassza felhasználása feltételezhetően egyre nő, ahogy az azzal kapcsolatos kutatás is. Magyarországon és Finnországban a biomassza kutatási és fejlesztési tevékenységét különösen időszerűvé teszi az EU Bizottsága biomasszára vonatkozó intézkedési terve. Ennek alapján Finnországban jelentés készült, amely hangsúlyozza a szakterület kutatását és termékfejlesztését a biomassza beszerzési és felhasználási láncának teljes kiterjedésére vonatkozóan, pl. a biomassza felhasználásának optimalizálása, a második generációs bioüzemanyagok, valamint a biofeldolgozó koncepciója, amely szerint a növények valamennyi részének hasznosítására törekszenek.

A nagy érdeklődés miatt a Finnagora a bioenergiával foglalkozó széleskörű projektet tervez. 2006 novemberében kontaktszemináriumot szervezünk, amelynek célja a környezeti és bioenergiai terület gazdasági tevékenységének támogatása, tájékoztatás a finanszírozási lehetőségekről és a magyarországi lehetőségekről. 2007 tavaszán finn és magyar szakértők közreműködésével kutatói szemináriumot rendezünk, amelyben összehozzuk a szakértőket a megújuló energiaforrások alap- és alkalmazott kutatásának megvitatására, valamint a bioenergiakutatással kapcsolatos együttműködési lehetőségek felmérésére.

 

A Finnagora nyitvatartása

Júniusban a Finnagora a szokásos nyitvatartással működik: hétköznapokon 10 és 16 óra között. Júliusban szabadságon leszünk. Az iroda július 1-jétől zárva tart, augusztus elején nyitunk újra.

A tudományos és gazdasági projekteket gondozó Bogdán Lilla vezető tanácsadó nyártól gyermekgondozási szabadságra megy. Augusztus 1-jétől Márkus Ferenc helyettesíti, aki 2002-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd négy évig a Tamperei Műszaki Egyetem posztgraduális hallgatója volt. 

 

A hónap rövidhírei

 



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !