A műfordítói pályázat díjátadó ünnepségén felolvasó színházi élmény

A Finnagora, a Finn Irodalmi Tájékoztató Központ (FILI) és a finn Színházi Tájékoztató Központ műfordítópályázatának eredményei május 15-én a Finnagorában megrendezett díjkiosztó ünnepségen kerültek kihirdetésre. A pályázaton indulók magas száma kellemes meglepetést jelentett a szervezőknek: összesen 36 fordító adta be pályaművét. Az első díjat Falk Nóra (32 éves), a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett finnugor nyelvész kapta, aki jelenleg finn és lapp nyelvet tanít ugyanezen az egyetemen. "A Kokkola című színdarab fordításában kihívást jelentett megtalálni a darab sajátos nyelvjárásának és beszélt nyelvi fordulatainak színpadra illő magyar megfelelőit", mondta Falk Nóra. A zsűri éppen azért ítélte Falk Nórának az első díjat, mert az ő színdarabfordítása vette leginkább figyelembe a szöveg színpadi jellegét és színpadra alkalmazhatóságát.

A Finnországban is turnézott Krétakör Színház, napjaink talán nemzetközileg legismertebb magyar színházi társulata, a díjkiosztó ünnepségre is belopta az igazi színházi hangulatot. A Krétakör öt színésze (a képünkön) tolmácsolta a Kokkolából fordított jeleneteket és a szinopszis részleteit. Finnországból érkezett az est díszvendége, a Kokkola írója Leea Klemola, aki munkájáról beszélt és magyar kollégáival találkozott. Így a jelen lévő magyar színházi szakembereknek is alkalmuk nyílt megismerkedni a mai finn színházzal és annak egyik kiemelkedő alkotójával.

A fordítói pályázat szövegválasztásában a mai dráma azért nyert kiemelt figyelmet, mert a mai modern finn színház erőteljesen virágzó korszakát éli. A Finnagora által koordinált színházi együttműködésnek is éppen az a hosszú távú célja, hogy segítse a finn kortárs színház támogatói hálózatának kiépítését Magyarországon és a környező országokban. Ami a konkrét darabot, a Kokkolát, illeti, a következő cél a teljes darab magyar nyelvű bemutatása egy felolvasóesten, valamint egy magyar kiadó felkutatása.

 

Innovatív fafeldolgozóipari termékek adnak lendületet

A fafeldolgozóiparban az északi országok az európai fejlődés élén járnak. Az iparág versenyképességét most az interdiszciplináris kutatás és a gyakorlati fafeldolgozás egyesítésével erősítik és alakítanak ki fafeldolgozóipari klasztert. A Wood Material Science and Engineering olyan finn-svéd faanyagkutatási program, amely kutatási projektjeiben a faanyag tulajdonságait, valamint az azokra való hatás eszközeit vizsgálják. Az alkalmazott projektekben pedig innovatív és környezetvédelmi szempontból hatékony termékeket, anyagokat és folyamatokat fejlesztenek ki.

Finnország számára a fafeldolgozóipar továbbra is létfontosságú. A bruttó nemzeti összterméknek mintegy 10 százalékát adja és 200 ezer embert foglalkoztat. A nagy finn faipari vállalatok Magyarországon is jelen vannak. Az egyik hosszú ideje itt működő finn cég az M-Real, amelynek termelése az utóbbi évtizedben több mint ötszörösére nőtt. Az M-Realnak Magyarországon szolgáltatási központja működik, amely a vállalat Kelet- és Délkelet-Európára vonatkozó ügyfélszolgálatát és üzleti adminisztrációját látja el. Az M-Real magyarországi ügyvezető igazgatója, Risto Rytkönen alaposan ismeri az országot. "Magyarországot nem lehet erdőgazdálkodás szempontjából jelentősnek nevezni: alapterületéből kevesebb, mint 20 százalékot borít erdő, amely területekre főleg a lombos fák jellemzők. Ezenkívül vannak itt nagy kiterjedésű természetvédelmi területek. A feldolgozott fa legnagyobb része az energiatermelés alapanyagává válik." A magyar erdőgazdálkodás mindamellett gyarapodik: célkitűzés többek között az erdővel borított felszín 25 százalékra való növelése, valamint a szerződéses erdőgazdálkodók hálózatának kiépítése Kelet-Magyarországon.

A finn és magyar erdőgazdálkodás sok mindenben különbözik: "Magyarországon a legelterjedtebb fa az akác. Ez nemes és szép fafajta, de magas ásványianyag tartalmú és elég kemény, amely megnehezíti a feldolgozást. Feldolgozott állapotban az akác szinte örökéletű", ismerteti Rytkönen, aki a két ország különféle hagyományainak egyesítéséről fogalmaz meg víziót: "Finnországban ismerik a keményfára alkalmazható technológiát, a magyarok erőssége pedig a lombos fák felhasználásának ismerete. Összefogással sokat lehetne elérni."

 

Sikeres emissziókereskedelmi szeminárium Budapesten

A Finnagora, a Green Net Finland és a Vantaan Energia szakértői szemináriumot április elején rendeztek az emissziókereskedelemről. A kétnapos rendezvény rendkívül sikeresnek bizonyult: "A finnek és magyarok fontos kapcsolatokat alakítottak ki, amelyek személyes találkozás nélkül bizonyosan nem jöttek volna létre", mondja Bogdán Lilla, a szeminárium egyik főszervezője.

A budai Várban, gyönyörű történelmi környezetben megrendezett szemináriumon huszonöt szakember vett részt. A rendezvényen előadások hangzottak el az emissziókereskedelem szabályozásáról, a kapcsolódó gazdasági lehetőségekről és a regionális hatásokról. Egyúttal szó volt az emissziókereskedelem jelenlegi helyzetéről és jövőjéről Finnországban és Magyarországon, valamint megvizsgálták az együttműködési lehetőségeket. Az előadások megtalálhatóak a Green Net honlapján.

 

A világ technológiai központjai Finnországban találkoznak

Helsinki látja vendégül az IASP, a technológiai központok szövetségét júniusban. A kongresszust június 6. és 9. között rendezik a Finlandia palotában, amelyre a technológiai központok és parkok hálózatát, valamint a terület kiemelkedő szakembereit hívták meg. A rendezvényt a Technopolis Oyj szervezi a Finn Technológiai Központok Szövetségével (TEKEL) együttműködésben. A finn EU-elnökség küszöbén megrendezendő találkozóra 59 országból 450 résztvevő jelentkezett.

A kongresszuson negyven időszerű előadás hangzik el a technológiai központok tevékenységéhez kapcsolódó témákról. A megnyitó beszédet az Elcoteq igazgatótanácsának elnöke, Antti Piippo tartja, aki részt vett az oului technológiai központ alapításában. A programban Finnország esettanulmányként is szerepel, ennek keretében bemutatják a Finnországban megvalósuló innovációs és technológiai politikát a különféle szereplők szempontjából.

Júniusban Finnország más értelemben is a technológiai fejlődést figyelemmel kísérő világ érdeklődésének középpontjában áll. A finnek által alapított Millennium-díjat immár másodszor fogják átadni, a díjazott személyét június 15-én hozzák nyilvánosságra. A világon legnagyobb technológiai díjának értéke egymillió euró.

 

A hónap rövidhírei

• Finnország megnyitotta munkaerőpiacát az újonnan belépett EU-országok állampolgárai előtt - a Finnagora honlapján felfrissített linkgyűjtemény található a munkát keresők részére
  
  
• Soha nem látott finn siker az eurovíziós dalfesztiválon - a nyertes Lordi a magyar médiában is megjelent
  
  
• Aki Kaurismäki új filmjét, A külváros fényeit Arany Pálma-díjra jelölték Cannes-ban - a magyar mozgókép-szakma rekordszámmal, négy alkotással szerepel a fesztiválon
  

 

• A Finnagora, a Jykes és a Közép-Finnországi Kereskedelmi Kamara május 24-26-i gazdasági fóruma a magyar piacot ismerteti meg a finnekkel - további tájékoztataás Bogdán Lillától
  
  
• Kari Hotakainen nyerte a 2006. évi észak-európai színdarabíróknak adományozott díjat Punahukka című művével
  
  
• Megkezdődött a jegyelővétel a Szigetre - az augusztusi fesztiválra Finnországból többek között a The Rasmus jön
  
  
• A Kalevala Baráti Kör nyelvi táborában ismét finnül és magyarul tanulnak a résztvevők júliusban

Forrás: Finnagora