"Ott a végtelen érintetlen természet: zöld erdôk és tisztavízû tavak" kiáltanak fel sokan, amikor a finn környezet és természet kerül szóba. "És milyen kevesen laknak abban a nagy országban!"

Bizony ez így is van: az utazó hamar észreveszi a tiszta levegôt és még a helsinki repülôteret is körülvevô erdôket. Akkor viszont miért folyik Finnországban is több évtizede megfeszített munka a hivatalok és az állampolgárok részérôl a tiszta környezetért és miért aggódunk ma is a természet állapotáért? A környezet- és természetvédelemben ritkán találunk egyértelmû kérdéseket, így aztán a fenti kijelentéseknek is csak egyik fele állja meg a helyét.

Finnország északi fekvése környezeti szempontból elônyös. Messze élünk a sûrûn lakott és iparilag fejlett Nyugat-Európától, és bár nem kerül el bennünket sem az onnan származó légszennyezôdés, az alapterületünkre jutó átlagos szennyezôdésmennyiség sok európai ország hasonló értékénél alacsonyabb. A kártevôk és a gyomnövények sem kedvelik annyira a zord finn éghajlatot, mint a kellemes déli országokét. Emiatt a mezôgazdasági termelés során kevesebb mérgezô anyagot használunk, ami kedvezô az élelmiszerek tisztasága szempontjából.

De mi van akkor, ha nem alapterület, hanem lélekszám alapján hasonlítjuk össze különbözô országok szennyezôanyag-kibocsátását? Így már a finnországi kibocsátási értékek igen magasak európai összehasonlításban. Ennek az az oka, hogy Finnország fejlett iparral rendelkezik, például a fafeldolgozás terén. A papírgyártáshoz rengeteg energiára van szükség, ami korábban a vizeket is szennyezte. A hosszú és hideg tél miatt elkerülhetetlen a nagy energiaigényû fûtés. Az energia elôállításához szenet, olajat, fát vagy bármit égetnek is el, az károsanyag-kibocsátással jár. Szerencsére a mai korszerû technika lehetôvé teszi ennek csökkentését.

A messzi északon való elhelyezkedésünk környezeti szempontból sem feltétlenül óriási szerencse. A hideg éghajlat korlátozza a népsûrûséget, de a természet életét is szabályozza. Általában minél északabbra megyünk, annál rövidebb idô áll a növények és állatok rendelkezésére a növekedéshez, szaporodáshoz, hiszen a nyár egyre rövidebb és hûvösebb. Ez befolyásolja a természet és a környezet öngyógyítási képességét is, például hogy a talajban található élôlények milyen gyorsan képesek lebontani a mérget, illetve a növényzet mikor újul meg egy esetleges pusztítás után. Elmondhatjuk tehát, hogy a természet megújulási képessége északon alacsonyabb és különösen sérülékeny az emberi beavatkozással szemben.

A finn környezetvédelem figyelme különbözô dolgokra irányult az idôk során. Örvendetes módon a környezetvédelem mindig fontos kérdés volt, ma már a versenyképesség egyik összetevôjévé vált. Az elmúlt évtizedekben elsôsorban például a vizek védelme és a környezetbe került káros vegyi anyagok álltak a figyelem középpontjában. Elmondhatjuk, hogy a környezetvédelmi tájékoztatással kedvezô eredményeket értünk el, hiszen a károsanyag-kibocsátás csökkent. A vizek védelme azonban továbbra is központi kérdés: bár a pontszerû kibocsátást sikerült kordában tartani, a mezôgazdasági tevékenységbôl és a változò népsûrûségbôl származó egyenlôtlen terhelés még mindig gondot jelent.

Jelenleg a finn környezetvédelmi szakembereket az erdôk, mocsarak és vizek foglalkoztatják: hogyan ôrizhetôk meg a különféle fajok és a természet sokszínûsége a fakitermelés, útépítés és a mocsarak lecsapolása ellenére. A mezôgazdaság környezeti hatásai is elgondolkoztatják a finn közvéleményt. Felmerül a kérdés: indokolt-e a biogazdálkodás és kelendôek lesznek-e a biotermékek? A finn fiatalokat külföldi társaikhoz hasonlóan az olyan világméretû környezeti gondok aggasztják, mint az üvegházhatás és az ózonpajzs zsugorodása.

A fogyasztás, a hulladékgyûjtés, a közlekedés számos megválaszolatlan kérdést vet fel környezetvédelmi szempontból. Nehéz kérdésekrôl van szó, hiszen szokásainkat nehezen adjuk fel és változtatjuk olyanná, amely környezeti szempontból optimális. A legkönnyebb megoldások nem mindig a legjobbak a környezet számára. De meg is fordíthatjuk a felvetést: ezekben az ügyekben mindannyian, idôsek és fiatalok példát mutathatunk saját cselekedeteinkkel és értékeinkkel. Az üdítôt megvehetjük visszaváltható üvegben, beérhetjük a biciklivel és mindenki folytathatja a sort!

A környezetvédelem ereje az együttmûködésben rejlik. A finnek és magyarok együttmûködnek a környezetvédelemben, pl. a Balaton rehabilitációjának tervei és megvalósítása közös munka, csakúgy, mint az Európai Unió természetvédelmi törvénykezésnek alkalmazása. Finnek, magyarok és más nemzetek együttmûködésére a jövôben is szükség lesz Európában.

OUTI AIRAKSINEN

(A cikket a Finn-Magyar Társaság bocsátotta a honlap rendelkezésére)