Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

OULUBAN JÁRTUNK

  nyomtatási kép

 A Siófoki Magyar - Finn Baráti Kör életében fontos, hogy a két város között kiépített családi kapcsolatok, barátságok mind jobban kiszélesedjenek és megerősödjenek. OULU 2005. 08.31-én  ünnnepelte városalapításának 400 éves évfordulóját, amelyre meghívást nyert többek között a siófoki finn - magyar baráti társaság is, mintegy kapcsolaterősítő civil szerveződés a távoli múltba nyúló rokonsági kötődést is erősen igénylő és tápláló finn nemzet nagy ünnepének résztvevőjeként. A baráti társaság tagjai megtapasztalhatták, megtapasztalhattuk - főleg akik már korábban is jártak Finnországban, a 60000 tóval rendelkező skandináv államban, milyen is valójában a finn életforma, a finn kultúra, nem utolsósorban az életszinvonaluk? Csak egyetlen egy adat: az  5,2 milliós lakosú ország GDP értéke 27 000 euró/fő.

Vendégszeretetüket valamennyien átélhettük, megtapasztalhattuk a legnagyobb elismerésünket juttatva kifejezésre. Megízlelhettük a gasztronómiai kulturájukból  adódó finn étkeket, s nem kis meglepetésünkre, szinte nemzeti eledelnek  minősülő lazac inyencségeket, melyből bőségesen ehettünk  a kilenc napi kinntartózkodásunk  mindeggyikén. Utazásunkor Helsinkit, illetve kirándulásainkon természetvédelmi területet, az északi Sarkkörön  Rovaniemiben az Artikumi múzeumot és sok egyéb látnivalót csodálhattuk meg, s persze igazi kuriózumként élhettük meg a gyerekkorunkat  idéző  Mikulással való találkozásunkat.

Az északi sarki fény látványa nemcsak azokat  búvölte el akik már láthatták korában, hanem azok körében volt igazán lenyúgöző, akik most látták először ezt a különös természeti csodát.

Mélyen el kellett gondolkodnunk azon az eltökéltségükön is,  ahogy a  finn nemzet  leküzdötte az ezer lakosra eső infarktusos megbetegedések  vezető európai statisztikai helyét  közel 40-ik helyre a nemzeti program  részekénti  törekvéssükkel.

 Irígylésre méltó lakáskulturájuk gyakori beszédtémát generált nemcsak a delegáció női tagjai  körében, hanem a férfi tagok is sokszor tettek erre igen pozitív észrevételeket.
Ismeretlen a hajléktalan, vagy a koldus szó fogalma. Jártunk Oulu szívében olyan  karitatív  szervezet éttermében ahol a szegényebb ember naponta kétszer fogyaszthat meleg ételt, miközben internetezhet, tévézhet, kávézhat  -  természetesen díjtalanul.  Csoportunk egyik része a hitelesség végett  közel  egy órát töltött itt, meggyőződve a magyar szemmel nehezen elképzelhető jóléti állam törődésről. Az már csak hab a tornán, hogy középiskoláig bezárólag a fitalok díjtalanul étkeznek és tanulnak, az oului
egyetem  meglátogatása alkalmából  kaptunk erre alapos és meggyőző tájékoztatást.           
Érdekes módon a nyilvános telefonfülkéket  leszerelték mindenhol .

A finn ember  tudatában valami misztikus kötődés él a magyarokkal szemeben, végtelen nagy, valamifajta ősi megmagyarázhatlan  szimpátiával. Ők igazán nem hipokrita emberek, őszintén adták önmagukat. A nyugalom, a biztonság és a   stressz  nélküli világ országában érzékelhettük a civilizált életforma áldásait. Itt  jó érzés volt   látni, megtapasztalni a sok sok barátság kialakulását és elmélyülését köztünk és az  ouli emberek között. Remélhetőleg, hacsak a töredékét is,  viszonoznunk kell  ezt  feléjük, amikor majd Ők látogatnak el városunkba Siófokra 2006- ban.



A hozz?sz?l?shoz regisztr?ci? sz?ks?ges !