Magasrangú vendég Körmenden
A finnországi Heinävesi és Körmend városa tizenöt esztendõvel ezelõtt, 1990. február 24-én aláírták a testvérvárosi kapcsolatokról szóló szerzõdést. A Finn Kultúra Napja és az évforduló alkalmából a Magyar - Finn Baráti Kör körmendi szervezete 2005. március 16-án ünnepi megemlékezést tartott a városháza nagytermében.
Az eseményen megjelent Pekka Kujasalo, Finnország budapesti nagykövete és felesége, Leena Salonen, városunkat hivatalosan Szabó Ferenc alpolgármester képviselte. A megjelenteket Pintér Pál, a baráti kör elnöke köszöntötte. Ezt követõen a nagykövet úr elõadást tartott a finn kultúra egyik legjelesebb képviselõjérõl, a himnuszuk költõjérõl, Johan-Ludvig Runebergrõl.
Pekka Kujasalo mindenekelõtt a svéd nyelven író finn nemzeti költõvel kapcsolatos évfordulóról beszélt, majd tevékenységének jelentõségét elemezte. Mint mondta, Runeberg 1804. február 5-én született Pietarsaariban. Születésének 201. évfordulója sincs túlságosan távol még, és a téma a magyar nemzeti ünnephez, március tizenötödikéhez is kapcsolódik. Runeberg a finn kultúra azon kiemelkedõ személyiségeinek sorába tartozik, akik a szó, a muzsika vagy a festõecset segítségével vetették meg a finn nemzeti öntudat alapjait a nagyhercegség korában, 1809 és 1917 között. Ez a nemzeti öntudat segített elviselni a cári uralom végén az elnyomást, majd megvívni a függetlenségi harcot, ez segített elviselni a háborúk megpróbáltatásait, majd ez adott erõt az ország újjáépítéséhez és a jelenlegi jólét eléréséhez. Runeberg az európai romantika és nemzeti ébredés idõszakának költõje volt. Kora nagy európai romantikusaival állíthatjuk egy sorba, mint például a francia Hugo, az angol Shelley és Keats, az orosz Puskin és Lermontov, vagy a magyar Petõfi. Runeberg a legtöbbször megzenésített költõk egyike. Több mint háromszáz zeneszerzõ komponált zenét verseire, elsõsorban Svédországban és Finnországban, de Európa más részein is. Jelentõsége manapság is a finn nemzeti identitás, a finnek együvé tartozásának és hazafiasságának megformálójaként a legfontosabb. A Runeberg-kultuszról, a költõre való emlékezésrõl érdekes - részben személyes élményekkel - részletekkel szolgált Pekka Kujasalo. Elmondta, hogy február ötödike zászlós ünnep Finnországban, a Runeberg múzeumokban és a költõ helsinki szobránál ünnepségeket rendeznek. Az egész nemzetet érintõ hagyomány azonban mégis a költõ felesége, Fredrika receptje alapján készült Runeberg sütemény fogyasztása.
A nagykövet úr által említett személyes emlékezés a hatvanas évek óta tart. Ezeken a baráti találkozókon eleinte csak vidám társaságban akarták eltölteni a napot, mondván ez is egy ok az ünneplésre. Késõbb aztán - az egyik hazafias versben Ieírt néhány részlet alapján, melyben egy hõs tábornok egy lelkésszel ebédel - hagyományt teremtettek Runeberg napján. A vers a menübõl a lazacot, libát, borjúsültet, az italok közül a Genever snapszot, a Margaux vörösbort, az édes Madeirát említi. Ezekbõl állítják össze a február ötödiki vacsora étlapját. A költemény desszertrõl nem tesz említést, de az emlékezõk természetesen Runeberg süteményt fogyasztanak.
té
A hozz?sz?l?shoz regisztr?ci? sz?ks?ges !