Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Magasrangú vendég Körmenden

2005. március 28. 10:38:31  nyomtatási kép


A finn nagykövet elõadást tartott városunkban

A finnországi Heinävesi és Körmend vá­rosa tizenöt esztendõvel ezelõtt, 1990. február 24-én aláírták a testvérvárosi kap­csolatokról szóló szerzõdést. A Finn Kul­túra Napja és az évforduló alkalmából a Magyar - Finn Baráti Kör körmendi szer­vezete 2005. március 16-án ünnepi meg­emlékezést tartott a városháza nagyter­mében.

Az eseményen megjelent Pekka Kujasalo, Finnország budapesti nagyköve­te és felesége, Leena Salonen, városun­kat hivatalosan Szabó Ferenc alpolgármes­ter képviselte. A megjelenteket Pintér Pál, a baráti kör elnöke köszöntötte. Ezt köve­tõen a nagykövet úr elõadást tartott a finn kultúra egyik legjelesebb képviselõjérõl, a himnuszuk költõjérõl, Johan-Ludvig Runebergrõl.

Pekka Kujasalo mindenekelõtt a svéd nyel­ven író finn nemzeti költõvel kapcsolatos év­fordulóról beszélt, majd tevékenységének jelentõségét elemezte. Mint mondta, Runeberg 1804. február 5-én született Pietarsaariban. Szü­letésének 201. évfordulója sincs túlságosan távol még, és a téma a magyar nemzeti ün­nephez, március tizenötödikéhez is kapcsoló­dik. Runeberg a finn kultúra azon kiemelkedõ személyiségeinek sorába tartozik, akik a szó, a muzsika vagy a festõecset segítségével ve­tették meg a finn nemzeti öntudat alapjait a nagyhercegség korában, 1809 és 1917 között. Ez a nemzeti öntudat segített elviselni a cári uralom végén az elnyomást, majd megvívni a függetlenségi harcot, ez segített elviselni a háborúk megpróbáltatásait, majd ez adott erõt az ország újjáépítéséhez és a jelenlegi jólét eléréséhez. Runeberg az európai roman­tika és nemzeti ébredés idõszakának költõje volt. Kora nagy európai romantikusaival állít­hatjuk egy sorba, mint például a francia Hugo, az angol Shelley és Keats, az orosz Puskin és Lermontov, vagy a magyar Petõfi. Runeberg a legtöbbször megzenésített költõk egyike. Több mint háromszáz zeneszerzõ komponált zenét verseire, elsõsorban Svédországban és Finnországban, de Európa más részein is. Je­lentõsége manapság is a finn nemzeti iden­titás, a finnek együvé tartozásának és haza­fiasságának megformálójaként a legfonto­sabb. A Runeberg-kultuszról, a költõre való emlékezésrõl érdekes - részben személyes élményekkel - részletekkel szolgált Pekka Kujasalo. Elmondta, hogy február ötödike zász­lós ünnep Finnországban, a Runeberg múze­umokban és a költõ helsinki szobránál ün­nepségeket rendeznek. Az egész nemzetet érintõ hagyomány azonban mégis a költõ fe­lesége, Fredrika receptje alapján készült Runeberg sütemény fo­gyasztása.
A nagykövet úr által említett személyes emlékezés a hatva­nas évek óta tart. Ezeken a baráti találkozókon eleinte csak vidám társaságban akarták eltölteni a napot, mondván ez is egy ok az ünneplésre. Késõbb aztán - az egyik hazafias versben Ieírt né­hány részlet alapján, melyben egy hõs tábornok egy lelkésszel ebé­del - hagyományt teremtettek Runeberg napján. A vers a menübõl a lazacot, libát, borjúsültet, az italok közül a Genever snap­szot, a Margaux vörösbort, az édes Madeirát említi. Ezekbõl állítják össze a február ötödiki vacsora étlapját. A költemény desszertrõl nem tesz említést, de az emlékezõk természetesen Runeberg süteményt fogyasztanak.



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !