Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Munkamegosztás és együttműködés a Kalevala Baráti Körben

2005. március 18. 17:10:37  nyomtatási kép


 

Munkamegosztás és együttműködés a Kalevala Baráti Körben

Outi Karanko


A Kalevala Baráti Kör, azaz Budapest és környéke finnbarátainak egyesülete tavaly ünnepelte 20. évfordulóját. Röviden szeretném bemutatni az 500 tagot számláló körünk működésének fő ismérveit és alapgondolatait.

Törekedünk arra, hogy 15 fős elnökségünk minden tagja érvényesíteni tudja tudását, és azt közös örömünkre használhassa. Óriási szerencse, hogy szinte mindenki más-más területen dolgozik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Amikor havi rendezvényeink alkalmával bemutatjuk a finn történelem, a jelenkor és kultúra, a finn életmód világát, vagy a természet- és környezetvédelemmel, valamint a finn nyelvvel kapcsolatos legújabb eredményeket, a program szervezését saját szakértőinkre bízhatjuk: van közöttük történész, építészmérnök, a finn nyelv szakértői, gazdasági szakember, kiadványszerkesztő, zenész és sok más. Így a munka és a felelősség kellően megoszlik közöttünk. Figyelembe tudjuk venni a vezetőségi tagok munkahelyi és családi helyzetét is: aki doktori disszertációt ír, vagy gyermeket vár, szabad évet kap. A körlevelünk összeállítása és postázása kalákában zajlik, ezt önkéntes tagjaink vállalták fel.

Az okos munkamegosztás mellett központi elveink közé tartozik az együttműködés nemcsak a körön belül, hanem különféle más szervezetekkel, amelyek Finnország bemutatásával foglalkoznak. Húszéves fennállásunk során számtalan ilyen partnerünk adódott, köztük a Finn Nagykövetség és a Magyar-Finn Társaság, a vidéki magyar-finn baráti körök, testvérgyülekezetek, több Magyarországon működő finn vállalat, valamint legifjabb intézményként a Finnagora. Mindezek együtt olyan magyar-finn védőhálót alkotnak, amelynek a megtartó erejére bízvást hagyatkozhatunk (akárcsak a kötélugrásban/bungee jumping).

Konkrét példaként megemlíteném a Finn Nagykövetség és a Kalevala Baráti Kör hagyományosan közös januári rendezvényét, a Finn Köztársaság függetlenségének kerek évfordulóin rendezett ünnepségeket, amelyeket Budapesten tartottunk közösen a Magyar-Finn Társasággal. Az UPM-Kymmene papíripari vállalat negyedéves körlevelünk fénymásolásához nyújt felbecsülhetetlen segítséget.

Rendszeres havi alkalmainkon kívül körünk finn nyelvoktatást is szervez négy szinten. A finnül már jól tudók havonta gyűlnek össze a nyelvi klubban, a Kalevala Kórus pedig hetente próbál és szinte minden hónapban fellép valahol. A Revontulet (Északi fény) együttes ünnepségeink programját színesíti (ilyenek a Kalevala-ünnepség, a juhannus/Szent Iván napi mulatság és a pikkujoulu/kiskarácsony). A kórus finn és észt énekkarok házigazdájaként is szolgál, szervezi fellépéseiket, esetenként szállást biztosít a számukra.

A programunk kiszélesítése végett több sorozatot indítottunk:

  • Mi újság a finnugor népeknél és nyelveknél?

  • Mi újság a baráti körökben és testvérvárosaikban?

  • Finnországi kisebbségek - finn kisebbségek

  • Finn művészotthonok

Mindegyik sorozatra találunk példát a kezdődő tavaszi programunkban:

Tegnapelőtti rendezvényünkön a Régi Kalevala 170. és Jean Sibelius zeneszerző otthona, Ainola 100 évfordulója tiszteletére Koppányi Miklós építészmérnök (egyik alelnökünk) vetített képes előadásban mutatta be a százéves Ainola történetét. Pap Anna Inkeri Sibelius-műveket zongorázott. A sorozat folytatódik, és meghívható máshova is.

Március 31-én a harmincéves Veszprémi Magyar-Finn Egyesület lesz a vendégünk, akik Halász Béla elnök és Timár Vera titkár vezetésével számolnak be a kör sokévtizedes működéséről.Veszprém testvérvárosát Annikki és Juha Nelin, a rovaniemi Finn-Magyar Társaság tagjai mutatják be. Korábban már megismerkedtünk az esztergomi, szigetszentmiklósi és balassagyarmati körök működésével. A sort folytatni akarjuk: ki szeretne a következő lenni?

Áprilisban a finn nyelvre figyelünk. Április 21-én dr. Heino Nyyssönen a finn nyelvtörvény történetéről tart előadást, az ELTE finn vendégtanára Anne Mäntynen professzor pedig bemutatja az új nyelvtörvényt és a finn nyelv helyzetét az EU-ban.

Májusban egy kórust látunk vendégül. A Wiipuri Collegium Énekkara és Kamarakórusa működésének 75. évét magyarországi koncertkörúttal ünnepli. A kórus Päivi Kiiski karnagy vezetésével május 6-án 18 órakor a Kalevala Kórus vendégeként szerepel a Deák téri Evangélikus Gimnázium dísztermében. Ezzel már megtettük a Kalevala Kórus finnországi körútjának első lépését.

A Szent Iván napi mulatság szervezésében is együttműködő partnereinkre támaszkodunk (jártunk már Majkon, Békéscsabán, Szentendrén, Szigetszentmiklóson). Az elmúlt nyáron a Kalevala Baráti Kör a Magyar-Finn Társaság legifjabb tagszervezetétől kapott meghívást a Csepel-szigetre. Elvittük oda műsorunkat, cserébe pedig gyönyörű környezetet, lobogó tábortüzeket és kényelmes padokat kaptunk, amelyek messze felülmúlták korábbi helyünket a Szilfa-tisztáson.

Az említett programokon felül komoly munkát fektetünk a kirándulások, kórusutak és nyelvi táborok szervezésébe. Ezek előkészítése sokszor két-három évvel is megelőzheti magát az eseményt. Amikor a brassói nyelvi tábor előkészítési szakaszában másfél évvel a tábor előtt felvettem a kapcsolatot Kányádi Sándor költővel, akinek a hargitai nyaralója kertjében író-olvasó találkozót szerveztünk, azt felelte: "Addig még élni is kell". A szervezés során összeadódnak a magyarok és finnek legjobb tulajdonságai: a pontosság és ötletgazdagság, alaposság és spontaneitás stb. Ilyenkor a személyes ismeretségek Finnországban és Magyarországon, Észtországban és Erdélyben rendkívül fontosak, mind a szervezet szintjén, mind baráti vonalon.

Hadd említsek néhány példát: a szigetszentmiklósi, veszprémi, brassói és az észtországi olustverei nyelvi táborok nem sikerülhettek volna ilyen jól az ottani finnbarátok segítsége nélkül. A háttéret a szigetszentmiklósi és veszprémi kör valamint a lempääläi testvérgyülekezeti kapcsolatok biztosították.

A Kalevala Kórus finnországi és észtországi koncertkörútjait partnerkórusok fogadásával alapoztunk meg. Ezeket a kapcsolatokat már évekkel az utazás előtt meg kell kötni, és ápolni. Az anyagiak összegyűjtése és a pályázatok leadása is időigényes folyamat. Azok, akik különböző hivatalokban fizetett munkaerőként foglalkoznak finn kapcsolatokkal, nem is gondolják, hogy a Magyar-Finn Társaság tagszervezeteinek lelkes aktivistái a körök minden ügyét otthoni telefonról és számítógéppel intézik, nem beszélve szabadidejük feláldozásáról, amely gyakran az egész családot érinti.

A magyar-finn baráti körök mellett az országaink közti kapcsolatokat több mint 50 testvérgyülekezet is ápolja. A Kalevala Baráti Kör évek óta együttműködik a budapest-kelenföldi és a budahegyvidéki evangélikus gyülekezettel, ahol évente kétszer, adventkor és húsvéthétfőn finn nyelvű istentiszteletet rendezünk. A Magyarországi Finnek Egyesületével közösen már kétszer megvalósult a Legszebb finn karácsonyi énekek alkalma is. Ezen kívül sok más alkalmat is a testvérgyülekezetekkel közösen szerveztünk meg.

A testvérgyülekezeti munkáról részletesen Borókai Zsófia angoltanár és művészettörténet szakos hallgató fog beszámolni, aki a Kalevala Baráti Kört és a Budahegyvidéki Evangélikus Gyülekezetet képviseli köztünk.

Végül szeretnék köszönetet mondani mindazoknak a finnbarátoknak: a finn követség, a baráti körök, gyülekezetek és vállalatok képviselőinek, akik részt vállalnak ebben a sok szálon futó együttmunkálkodásban. Teszem ezt abban a reményben, hogy ez a barátság kiterjed és elmélyül minden korosztályban a nagyszülőktől az unokákig, mert ezáltal tudjuk egy nagy magyar-finn családként megfordítani a világ kerekét.

És még egy nagyon fontos dolog: a hűség. Legyünk mindnyájan hűségesek a szerelmünkhöz, a magyarok Finnországhoz, mi finnek Magyarországhoz.



A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !