Magyar-Finn Társaság

Köszöntjük honlapunkon

Pekka Kujasalo Körmenden

2004. január 22. 19:57:52  nyomtatási kép


Kattintson a képere !
A körmendi Magyar-Finn Baráti Kör,
a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet
és a Vállalkozók Klubja
meghívására 2004. január 21-én Körmendre látogatott Pekka Kujasalo a Finn Köztársaság budapesti nagykövete.


Pekka Kujasalo a Faludi Ferenc Városi Könyvtárban rendezett fórumon vett részt, ahol előadást tartott "Az Európai Unióba lépéssel kapcsolatos tapasztalatok"-ról. Az előadást követően a nagykövet kérdésekre válaszolt, majd a tiszteletére adott vacsorán vett részt a Korona Étteremben.





Kattintson a képere !


Pekka Kujasalo a mai napot is Körmenden töltötte. Felkereste a Cipőmúzeumot és elltogatott a Körmendi Rendészeti Szakközépiskolába, ahol a "Határőrizet a Honfoglalástól napjainkig" című kiállítást tekintette meg.



Az alábbiakban Pekka Kujasalo előadását olvashatják.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Hallgatóság!

Mindannyiuknak boldog új esztendőt kívánok!

Előadásom súlypontja Finnország nyolc évre visszatekintő uniós tapasztalatain, valamint a csatlakozás idején, 1994-95-ben érezhető hangulaton, véleményeken lesz.
Kattintson a képere !
Először azonban szeretnék köszönetet mondani polgármester úrnak és a baráti kör elnökének a Körmendre szóló meghívásért.

Mint Önök közül sokan tudják, jó egy éve vagyok Finnország magyarországi nagykövete. Az év munkával teli, de nagyon kellemes volt. Finnország és Magyarország között élénk a látogatócsere minden szinten: a miniszterektől kezdve a különböző szakértői és műkedvelő csoportokig. Példaként csupán az idei év elején lezajlott legutóbbi két látogatást említem. Január 13-ár Vanhanen miniszterelnök úr látogatott Budapestre Medgyessy miniszterelnök úr meghívására. Rögtön ezt követően, január 13-án és 14-én Tuula Haatainen oktatási miniszterünk érkezett Budapestre, hogy aláírja a 2008-ig szóló kulturális munkatervet. Őket megelőzően Tuomioja külügyminiszter úr, és Enestam környezetvédelmi miniszter úr jártak Magyarországon novemberben. Az idén még 2-3 miniszteri látogatásra számítunk. Természetesen a magyar miniszterek is gyakorta látogatnak Finnországba.

Azt a célt tűztem ki magam elé, hogy egész Magyarországgal megismerkedek, nem csupán Budapesttel. Az aktívan működő baráti körök és testvérvárosok ismerkedő látogatásra és előadásokra hívtak. Körmendet megelőzően 25 városba sikerült ellátogatnom. Látogatásaimat a jövőben is igyekszem hasonló tempóban folytatni.

Útjaim során megfigyelhettem, milyen aktív tevékenységet folytatnak a baráti körök Finnország megismertetése érdekében, mennyire élénk a csere a testvérvárosok között. Amikor októberben a Balatonfüreden rendezett IX. finn-magyar testvérvárosi konferencián jártam, a résztvevők, a finn és magyar települések vezetőinek száma több mint kétszáz volt. A konferencián Finnországból 36 település és 2 önkormányzati szövetség képviseltette magát. A konferencia kitűnő bizonyítéka volt annak az elismerésnek, amelyben a baráti köri tevékenység és együttműködés a két országban részesül. Minden Magyarországon működő baráti kör és testvérváros köszönetet érdemel azért a munkáért, amit az országaink közötti kapcsolatok fenntartásáért és elmélyítéséért végeznek. Munkájuk jól mutatja, hogyan találnak és hoznak létre az együttműködésben új, gyakorlati dimenziókat a civil szervezetek. A baráti köri tevékenység az országaink közötti kapcsolatok alapköve.

Kattintson a képere !

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Finnország és Magyarország már most együttműködnek az Európai Unión belül a minisztertanácsban és számos szakértői munkacsoportban. Jövő és május elsejétől Magyarország az unió teljes jogú tagja lesz. Országaink között új, uniós családi kapcsolat szövődik majd.

Útjaim és beszélgetéseim során némi bizonytalanságot tapasztaltam Magyarországon a jövőt illetően. Jómódot és jólétet hoz-e az unió vagy pedig újabb nehézségeket? Ezt nem tudom megjósolni, csak a tapasztalatokra utalhatok. Például Írország annak idején, mikor az unióhoz, pontosabban annak elődjéhez csatlakozott, nem volt jómódú állam. Sikerült mégis teljes mértékben saját javára kihasználnia a tagságot és az unió támogatási rendszerét. Most az unió egyik legsikeresebb és legjobb közérzetű tagja.

Finnország uniós tapasztalatai is pozitívak. Országunk gazdagodott és fejlődött. Gazdasági életünk hasznot húz abból, hogy a nagy belső piac része vagyunk. Mikor a tíz új állam végleg csatlakozik az unióhoz, kb. 470 millió fogyasztó közös belső piaca jön létre. Emlékeztetni szeretnék a diákok előtt megnyíló uniós lehetőségekre, valamint az unió munkaerőpiaca által kínált alkalmakra.
Finnországban azt is érezzük, hogy kis országként is teljes mértékben részt tudunk venni az unió döntéshozatali rendszerében és befolyásolni tudjuk azt. Konkrét példaként említhetem az Északi dimenziót, azaz az unió egyre szorosabbá váló együttműködését Oroszországgal a határaink mentén, vagy pedig a svédekkel közös kezdeményezésünket az EU kríziskezelő képességének fejlesztésére. Az unió katonai tanácsát a finn Hägglund tábornok vezeti. Már megindultak a találgatások a jelenlegi bizottsági elnök, Romano Prodi utódját illetően. Különböző fórumokon felvetődött korábbi miniszterelnökünk, az országgyűlés jelenlegi elnöke, Paavo Lipponen neve is esélyes jelöltként. Korai még találgatni, mit hoz a jövő.

A befolyásgyakorlás feltétele a dolgok mélyére hatolás és az építő hozzáállás. Igaz, Finnországban az állampolgároknak nehéz volt megérteniük, hogy az EU nem valamiféle külső hatalom. Az EU mi vagyunk: mi, a tagállamok állampolgárai és kormányaink. Megvan a saját finn vagy magyar identitásunk, ráadásul van uniós identitásunk. Mi közösen befolyásoljuk az EU-ban meghozandó döntéseket.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

1994-ben, a népszavazásra készülődve Finnországban élénk vita zajlott. A kormány és az unió támogatói abból indultak ki, hogy Finnországnak részt kell vennie az unió döntéshozatali folyamatában, hiszen a döntések ígyis-úgyis kihatnak majd az országra. Azt tartották továbbá, hogy a háború utáni elnemkötelezett, kelet és nyugat között egyensúlyozó Finnországnak újra, világosan meg kell határoznia helyzetét Nyugat-Európa részeként. Az ipar és a vállalkozói szektor a belső piacokra jutás reményében támogatták a taggá válást, hiszen a finn export nagy része már amúgy is az uniós tagországokba irányult. Ugyanezen az állásponton voltak a biztonság miatt aggódó finnek is. Úgy vélekedtek, hogy egy nagyobb egység, az unió részeként Finnország nem válhatna többé egy ellenséges nyomás vagy támadás célpontjává, mint az 1939 őszén történt.

Az 1994. október 16-án rendezett népszavazáson 57% szavazott a tagságra. A részvételi arány 74% volt.
Emlékszem a népszavazás után a sajtóban megjelent térképre, amely a választási eredményeket választókörzetenként jelenítette meg. Az unióra szavazó választókörzeteket kékkel, az ellene szavazókat pirossal jelölték. Az egész, közel 1400 km hosszú, Oroszországgal szomszédos határunk északtól délig kék volt. A legnagyobb piros területek a nyugati partvidéken voltak, távol keleti határainktól. Véleményem szerint ez azt jelzi, hogy a finnek az unióban nem csupán gazdasági támaszt, hanem fizikai biztonságot kerestek.

Másrész sokan voltak, akik úgy vélték, hogy az EU nemzetek feletti döntéshozatala és törvényhozása miatt Finnország elveszítené függetlenségét. Attól is féltek, hogy az európai kultúra elveszi saját, finn kultúránk életlehetőségeit. Tartottak tőle, hogy a zömében katolikus Közép-Euróa valahogy lerombolná evangélikus hagyományainkat. A munkanélküliség sújtotta Finnországban féltek a dél-európai munkaerő beözönlésétől is. A földművelők pedig joggal féltették megélhetésüket. A nyaralóik békéjét szerető finnek attól is féltek, hogy a zajos és nagyhangú németek felvásárolják majd tóparti ingatlanjainkat és megtörik az idillt. Hiszen csak alig több mint 182 700 tavunk van!

Végül csak a földművelők aggályai bizonyultak megalapozottnak. A földbirtokok száma 1995 után 95.000-ről kb. 75.000-re csökkent. A birtokok mérete viszont nőt, a megművelt terület nagysága nem változott. A munkaképes népességnek jelenleg csupán 4,4%-a él a mezőgazdaságból. Létszámuk 1989 és 2002 között kb. 45%-kal csökkent. A tagság első két éve alatt a termelői árak 36%-kal csökkentek, igaz, a termelési költségek is 20%-kal estek vissza ezzel egyidejűleg. A gazdák jövedelmét jórészt a bonyolult támogatási rendszerek határozzák meg, ami elkedvetleníti őket. A termékszerkezetet az unióhoz kellett igazítani, a megnövekedett birtokméretnek köszönhetően pedig a termelés hatékonyabbá vált. A mezőgazdasági támogatás aránya Finnországban Közép- és Dél-Európához viszonyítva magas a zord éghajlat miatt. Finnország a Bizottság és a többi tagország megértésére számít, hiszen mi rendkívül kedvezőtlen, arktikus körülmények között termelünk. Ehhez engedélyezni kell a nemzeti támogatást.

A többi aggodalomnak nem volt alapja. Finnország félreeső fekvése és zord telei nem csábították a dél-európai munkavállalókat. A német turisták és ingatlanvásárlók pedig nem lettek többen, mint korábban. Finnország továbbra is evangélikus ország. Kultúránk virágzik, megőrizve sajátosságait, elég csak Mika Kaurismäki filmjeinek vagy Kaija Saariaho szerzeményeinek sikereit említenem. Nyári szabadságom alatt a kulturális kínálat sokszínűségéről is meggyőződhettem. Példaként a savonlinnai operafesztivált emlithetem, ahol a Magyar Állami Operaház igazgatójával, Szinetár Miklóssal és feleségével jártam. A híres finn énekesek mellett felnövekvőben van egy új nemzedék, akiknek minden adottságuk megvan ahhoz, hogy ugyanolyan csillagok legyenek mint Matti Salminen vagy Karita Mattila. Jó ha szem előtt tartjuk, hogy nem is létezik összeurópai kultúra. Csak finn, magyar, francia, ír, spanyol, görög stb kultúrák vannak.

A népszavazás után az EU ellenzőinek mozgalma hanyatlásnak indult. A tagság idején már nem volt megfigyelhető számottevő EU-ellenesség. Az euróra való áttérés a tavalyi év elején szintén zökkenőmentesen zajlott. A finnek útlevél nélkül utazhatnak a schengeni határokon belül, és az eurózónában a pénzváltással sem kell foglalkozni. Könnyű összehasonlítani az árakat.

Az EU "Stabilitás és növekedés" egyezménye az EMU-val karöltve szilárd kereteket és árstabilitást garantálnak a gazdasági élet szereplőinek. Az euróövezetben működő finn cégeknek többé már nem kell tartaniuk az árfolyamingadozás kockázatától. Természetesen a pénzváltás költségei is megszűntek.

A diákok előtt új tanulmányi lehetőségek nyílnak az unió országaiban, és azok előtt a finnek előtt, akik beszélnek nyelveket és készek a helyváltoztatásra, nyitva vannak az unió munkaerőpiacai. Az EU tagországaiból érkező diákok száma megnőtt a finn főiskolákon, az oktatás egyre gyakrabban angol nyelven zajlik. A fogyasztók a verseny következményeként tapasztalhatják az árak csökkenését. Ráadásul a választék is sokoldalúbb, mint a csatlakozás előtt.

Gazdasági szempontból az 1990-es évek vége és az új évezred eleje a lassú gazdasági növekedés időszaka voltak. Ha megengedik, röviden áttekintem a legfontosabb gazdasági mutatókat. A bruttó haza termék növekedése 2003-ban 2,7%-ra volt. A fogyasztói árak inflációja 1,9%. Az adóterhek átlagban 43%-ra csökkentek, ám még így is 2,5%-kal meghaladják az unió átlagát. Az államháztartás többlete 3,4%, az államadósság pedig a GDP 40,2%-a, az unió egyik legalacsonyabbika. Finnország kiválóan teljesítette az államháztartással kapcsolatban Maastrichtban megállapított kritériumokat. Az egyetlen rossz mutató a több mint 8%-os munkanélküliség. Bár a gazdaság növekszik, nem jön létre elég új munkahely. A hatékonysági követelmények miatt az exportra termelő iparban nem születnek új munkahelyek, ezzel szemben a szolgáltatóiparban növekszik a munkahelyek száma.

Az uniós tagság és a globalizáció lökést adtak a külföldi beruházásoknak Finnországban, és fordítva, a finn beruházások is megnövekedtek az elmúlt években. Ezek többsége, mintegy kétharmada az unióba, elsősorban Svédországba, Hollandiába és Németországba irányul. Magyarországon a finn beruházások értéke kb. 700 millió euró, az országban mintegy 170 finn cég működik. A gazdasági életben az uniós tagság kora eddig soha nem tapasztalt gyors szerkezetváltás ideje volt. Különösen a finn és svéd cégek olvadtak nagy számban össze. A kis finn cégek beolvadtak a nagyokba, a nagyobbak pedig fuzionáltak egyre hatalmasabb egységeket hozva így létre. Nálunk, ahol 10-15 éve a külföldi tulajdont még veszélyesnek tartották a nemzetre nézve, és a finn tulajdont hazafias kötelességnek nézték!

A fejlődés egyik motorja a faipar volt, amely már az 1990-es évek legelején felkészült az integrációra és arra az időre, amikor a nehézségeket már nem lehet a régi módon, a márka folyamatos leértékelésével kezelni. A faipar a nagy európai piacra termelő ipar része. Egyidejűleg a faipar kezdi elveszteni zászlóshajó szerepét a technológia vállalatokkal szemben. A manapság mindenki által ismert Nokia a csőd széléről vált jó egy évtized alatt a világ legnagyobb mobiltelefon gyártójává, amelynek világpiaci részesedése meghaladja a 40%-ot. Manapság csak a Nokia képes felvenni a versenyt a Microsofttal a jövő ún. intelligens mobiltelefonjának operációs rendszere terén. Hasonlóan, csak a finn Linus Torvalds által kifeljesztett, az egész világot meghódító ingyenes operációs rendszer, a LINUX van versenyben a Microsofttal, jelentős részt elhódítva a szoftverpiacon.

Tisztelt Hallgatóság!

Végül szeretném megemlíteni, hogy a finn állam erősen támogatja a kutatást és fejlesztést, a GDP 3,5%-val. (Az USÁ-ban ez a szám 2,6%, a fejlett gazdaságú országok átlaga 2%.) Az említett támogatás, melyből 1%-ot az állam, 2,5%-ot a vállalatok adnak különösen a tudományos-technikai ismeretek fejlesztését célozza meg. Hatékony oktatási rendszerünk garantálja, hogy a kis nemzet minden tehetségét kiaknázhassuk. A gyermekek továbbtanulási lehetőségei nem függenek a szülők anyagi vagy társadalmi helyzetétől, illetve lakóhelyétől. Az oktatás az általános iskolától az egyetemig ingyenes. A jelenlegi korosztályok több mint kétharmada tanul felsőfokú tanintézményben. Itt szeretnék arra is rámutatni, hogy a NOKIA régóta nagy figyelmet fordít a kutatásra, és szorosan együttműködik az egyetemekkel és főiskolákkal. A miniszterelnök által vezetett tudományos és kutatási tanács felügyeli, hogy a rendelkezésre álló javak a kitűzött céloknak megfelelően kerüljenek felhasználásra

A jóléti állam és az információs társadalom együttese egymást erősítő folyamatokat indított be. A jóléti társadalom magasan képzett innovatív munkaerőt termel az IT vállalatok számára, amelyek viszont hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, hogy a bőkezű jóléti állam fenntartható legyen, és többet lehessen fordítani a nemzet innovatív képességeinek fejlesztésére.

Mindent egybevetve azt mondhatom, hogy Finnország uniós tapasztalatai jók. Nem hiszem, hogy helyzetünk ugyanilyen kedvező lenne, ha kívül maradtunk volna az unión, vagy az EMU-n. Hiszem, hogy idővel Magyarország tapasztalatai is hasonlóak lesznek, noha csodák egy éjszaka leforgása alatt nem történnek. Emlékeztetni szeretném Önöket, hogy a beilleszkedési folyamat 2004. május elseje után is folytatódni fog.

Köszönöm!


Foto: Wolf Ferenc


A hozzászóláshoz regisztráció szükséges !